Adóssághegy árnyékában élünk

A pénzügyi válság előtt felhalmozott adósság éppen úgy viselkedik mint egy lufi: ha az egyik oldalán összenyomják, akkor a másikon kitüremkedik. A hitelek éppen így vándorolnak egyik gazdasági szereplőtől a másikhoz és viszont – derül ki egy friss tanulmányból.

A világ sokkal nagyobb adóssághegy alatt nyög, mint amekkora a 2007-ben elindult pénzügyi válság előtt nyomta a vállát – idézi a Financial Times a McKinsey & Co. tanácsadó cég tanulmányának legfőbb tanulságát. A világ gazdasági szereplői – beleértve ebbe a magánszemélyeket, a vállalatokat (kivéve a bankokat) és a kormányokat is – 57 ezer milliárd dollárral, 200 ezer milliárd dollárra növelték tartozásaikat nyolc év alatt.

Ez azt jelenti, hogy az adósságok gyorsabban bővültek, mint a gazdaság. A tartozások állománya a világgazdaság GDP-jének 270 százalékáról 286 százalékára ment fel. A McKinsey 47 országot vett szemügyre, hogy kiderítse: teljesültek-e azok az elvárások, amelyek szerint a válság utáni törlesztéssel sikerült biztonságosabb szintre leszorítani az eladósodást. A tanácsadó cég szakértői azt találták, hogy a válasz nem, sőt…

Új módszerek kellenek!

A GDP-hez viszonyított adósságszint a vizsgált országok többsége esetén magasabb, mint a pénzügyi összeomlás előtt – derül ki a jelentésből. Ez felveti a kérdést, hogy nem gyengült-e meg vészesen a világgazdaság pénzügyi stabilitása? Úgy tűnik, hogy nagy a veszélye ennek, miután a régi válságkezelési módszerek nem bizonyultak hatásosnak. Egy jövendő válság megelőzése új megközelítést igényel – vélik a McKinsey szakértői.

Az adósság növekedésének közel feléért a feltörekvő országok a felelősek, a bővülés harmada azonban abból adódott, hogy emelkedett a fejlett országok államadóssága. A háztartások szintén növelték hiteleiket – ez alól kivételt képez néhány olyan ország – például Írország és az USA -, ahol sokan nagyon megégették magukat a pénzügyi válságban. Hollandiában, Dél-Koreában, Kanadában, Ausztráliában, Malajziában és Thaiföldön azonban veszedelmesen eladósodott a lakosság. Jó hír, hogy a pénzügyi szektor intézményei csökkentették a GDP-hez viszonyított tartozásaikat a válság óta.

Az eladósodás növekedése 2007-2014* (a GDP %-ában)
Írország 172
Görögország 103
Portugália 100
Kína 83
Spanyolország 72
Svédország 68
Franciaország 66
Japán 64
Hollandia 62
Olaszország 55
Ausztrália 33
Brazília 27
Oroszország 19
Németország 8
India 0
Argentína -11
*a háztartások, a vállalatok (kivéve a pénzügyi szolgáltatók) és az államok adóssága, a fejlett országok és Kína esetén 2014 utolsó negyedévében, a többi országnál 2013 utolsó negyedében
Forrás: Financial Times

A McKinsey elemzői nem látják jelét annak, hogy az adósság növekedésének folyamata irányt váltana. Az egész olyannak látszik, mint egy luftballon – magyarázza Richard Dobbs, a tanulmány egyik szerkesztője. Ha az egyik oldalán megszorítják, akkor a másikon kitüremkedik, azaz ha valamelyik gazdasági szereplő mérsékli hiteleit, akkor egy másik adóssága nő.

Kína teljes GDP-hez viszonyított adósságállománya négyszeresére ugrott 2007 óta, és elérte a bruttó hazai termék 282 százalékát – tér át a világ legjelentősebb országainak elemzésre a jelentés. Ez magasabb az USA hasonló mutatójánál, igaz, ha figyelmen kívül hagyjuk a pénzügyi szektort, akkor még mindig az amerikai adat a nagyobb. A McKinsey is felhívja a figyelmet a sokak által emlegetett veszélyekre Kínával kapcsolatban: az ingatlanbuborékokra, a helyhatóságok túlzott részvételére a gazdaság finanszírozásában, illetve a gyorsan növekvő árnyék-bankrendszerre, amely a szabályozott és ellenőrzött pénzügyi szektoron kívül működik.

Fecseg a felszín

Az összegző megjegyzések között a McKinsey szakértői megemlítik, hogy a magas adósságszint megnehezíti a központi bankoknak monetáris politikájuk normalizálását. Ha ugyanis feladják a pénzteremtést, hitelkínálat bővítését, és emelnék a hitelköltségeket, akkor a gazdaság szereplői nem tudnának vállalható áron finanszírozási forráshoz jutni.

Az eladósodás a strukturális problémák egyik megjelenés formája – állítja erre reflektálva Charles Dumas a Lombard Street Research kutatóintézet közgazdásza utalva arra, hogy törleszteni az tud, akinek vannak bevételei. Ahhoz viszont, hogy a vállalatok és a háztartások jövedelemhez jussanak, egészséges versenyképes gazdasági szerkezetre van szükség.

Forrás: napi.hu

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások