Átalakul a bankrendszer

Komoly átalakulás előtt áll a pénzügyi szakma – mondták el a résztvevők a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének 10. konferenciáján.

Óriási változáson megy keresztül jelenleg a hazai bankszektor – mondta Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki korábban évekig a piacvezető Allianz Hungária Biztosítót irányította. A szabályozók és a szabályozottság alapjaiban változott meg és ezzel kapcsolatban az ügyfelek érdekérvényesítése is sokkal artikuláltabb lett. A magyar kormánynak ezt a tendenciát felerősítő intézkedései is alátámasztják, hogy szakmai kérdések egyre inkább politikai, társadalmi kérdéssé válnak. Patai szerint e tekintetben nem túl kedvező, hogy épp választások előtt áll az ország – utalt például a devizahitelesekkel kapcsolatos kormányzati nyomásgyakorlásra.

A bankoknak drasztikus bevétel-kiesésre kell felkészülniük a bankár szerint. Nincs ingatlan-projekt finanszírozás, az önkormányzati rendszer átalakulása is alapjaiban változtatja meg az önkormányzati üzletág jövőjét és a devizahitelesek problematikájának rendezése hosszú távra visszaveti az ingatlan-hitelezést. Az MNB erőteljes kamatcsökkentő politikája szintén csökkenti a banki bevételeket, s ehhez adódik még, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték alapjaiban változtatta meg az ügyfelek pénzügyi szokásait.

Külön probléma Patai szerint, hogy a nem fizető ügyfelek számának növekedésében visszaköszön a bankellenes politikai hangulat: száz éve nem volt példa arra, hogy Szerbiában, vagy Romániában kisebb legyen a nem fizető adósok száma, most viszont körülbelül fele annyian tartoznak ott, mind hazánkban.

Patai szerint a fentiek miatt a bankrendszer a költségoldalon megszorításokra kényszerül: leépítések és fiókbezárások várhatóak. A foglalkoztatottak száma a 2008-as 33 ezerről, napjainkra 27 ezerre csökkent és ez tovább folytatódik majd – 200-300 fiókkal kevesebb banki kirendeltség van jelenleg is, mint a válság előtt, de például marketingre is nagyjából 30 százalékkal kevesebb összeget fordít a szakma, mint korábban.

Patai szerint a jövővel kapcsolatban látni kell, hogy a likviditás importja megszűnt és nem is igazán jön vissza: hiába segítette a gazdaság növekedését 2002 és 2008. között a bankok tulajdonosai által hazánkba juttatott likvid tőke, ma – azon túl, hogy a nyugat-európai bankok regulációs tilalmakba ütköznek az ilyen tranzakcióknál – őszintén el kell mondani, hogy a magyarországi befektetések kockázata jóval nagyobb, mint korábban, s ezért már nem vagyunk célország.

Átalakul a bankrendszer

Patai szerint teljes átalakulás lesz soron a magyar bankrendszerben. A nyugati pénzintézetek a jövőben már nem lesznek hajlandóak tovább finanszírozni a banki veszteségeket, amelyek döntően annak köszönhetőek, hogy a kormányzati oldalról a jelenlegi (adó)terhek csökkentésére nincs reális esély, miközben látható, hogy a hazai környezetben a fenti hatások miatt nincs reális remény a nyereségesség növekedésére. Félreértés ne essék: a hazai bankok tulajdonosai mindeddig maximálisan kitartottak a hazai piac mellett – ennek köszönhető, hogy a hazai bankszektor még ma is az EU 11 százalékos tőkemegfelelési mutatójánál magasabb, 15 százalékos mértékkel bír – mondta Patai.

Ilyen, Magyarország irányába megnyilvánuló elhivatottság nélkül aligha tudták volna ezt elérni – más területeken (Olaszországban, Németországban) lehetetlen lenne ilyen szintekre emelni a tőkemegfelelést – mondta Patai Mihály. A külföldi bankok magyarországi politikájának átértékelésével párhuzamosan jól kitapintható az a kormányzati szándék, amely a banki status quo átalakítására irányul. A Takarékbank helyzetbe hozása, kis és középbankok feltőkésítése mind a hazai tulajdoni hányad növekedése irányába hat, s az elképzelés sikeres lehet. Ugyanakkor a szakember is csak az állami tőkeinjekciókat jelölte meg forrásként, megemlítve, hogy az elgondolás sikeréhez hosszabb távon jó menedzsment döntések szükségesek.

Pálvölgyi Mátyás szerint nemcsak a banki, a biztosítási területen is konszolidáció várható, hiszen rengeteg kisbiztosító van a piacon, amelyek a jelenleg gazdasági környezetben jórészt csak tulajdonosi döntés alapján működhetnek, hiszen profitábilisan nem tudnak dolgozni.

Azt látni kell – tette hozzá Kepecs Gábor – hogy bár erre a válság közben nehéz gondolni, de az egész pénzügyi szektornak arra van szüksége, hogy építse a piacait, mert megfelelő gondoskodás nélkül a piac nagyon gyorsan zsugorodni kezd majd. Kellenek közös gondolatok, mindenképp szükség van arra, hogy a fejlődés érdekében a szakma az alapvetésekben együtt gondolkodjon és együtt is lépjen – emiatt nem kell attól tartani, hogy a versenysemlegesség felrúgásával vádolhatnák a szakmát. Az Aegon szakembere szerint fontos szem előtt tartani, merre megy az európai szabályozási környezet – arra összességében nem kell számítani, hogy teljesen más irányba menjünk, mint Európa, még ha lesznek is hazai “specialitások” – mondta Kepecs Gábor.

Forrás: napi.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal