Minimális hatása volt a magyar államadósság kamatszintjére a külföldiek állampapír-eladásainak – mondta el a Napi Gazdaságnak Barcza György. Interjú az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójával.
– Hogyan teljesült eddig az adósságfinanszírozási terv?
– Az első fél évben kedvezőek voltak az állampapír-piaci folyamatok, amelynek következtében a kibocsátás kedvezőbben alakult, mint a tervezett. Most körülbelül két hónappal vagyunk előrébb az időarányos mértéknél. Ezen belül jól teljesítettek a forintkötvények, és kifejezetten jól teljesítettek a lakossági állampapírok, illetve a letelepedési kötvény és a prémium euró-államkötvény. Utóbbi kettőnél 60-70 százalékban teljesült már az éves terv május végéig.
– A korábbi évek alacsony dollárkamatai miatt rengeteg tőke áramlott a fejlődő piacokra, többek között hozzánk. Ez a trend viszont most megfordult. Milyen hatása volt ennek Magyarországra?
– A legtöbb kérdést a befektetőktől is arról kapjuk, hogy az amerikai jegybank esetleges kamatemelése és az ennek hatására megforduló tőkeáramlás milyen hatással lehet Magyarországra. Ez a folyamat lényegében május elején elindult, azóta a külföldiek által birtokolt kötvényállomány körülbelül 400 milliárd forinttal csökkent, ez az állománynak közel 10 százaléka. A kamatok ennek ellenére a 10 éves lejáraton 3,3-3,5 százalék körül, az ötéves lejáraton pedig 3 százalék körül maradtak. Lényegében minimális hatása volt a külföldiek eladásának, a piaci folyamatokban nem okozott zavart, az utóbbi napokban pedig már vásárlást is láttunk. Ezzel szemben mondjuk Brazíliában vagy Törökországban jelentős pénzpiaci zavarokat okozott ez a váltás.
– Mi lett a sorsa a külföldiek által eladott magyar állampapíroknak?
– Más, belföldi szereplők vásárolták meg ezeket.
– Kik voltak ezek?
– Elsősorban banki keresletet láttunk, de megnőtt a belföldi intézményi befektetők igénye is, több pénz áramlik a befektetési alapokba és a biztosítókhoz. A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja keretében múlt héten bejelentett változások is abba az irányba hatnak, hogy az ilyen helyzeteket a korábbinál nagyobb szabadsággal, rugalmassággal tudjuk kezelni.
– Hogyan hatnak ezek a bankszövetség által is támogatott újítások az államadósság kezelésére?
– Ez egy jó példája annak, amikor az állam különböző intézményei a nemzeti érdek mentén a közjó irányába tevékenykednek. A devizaadósság csökkentése egybevág a nemzeti adósságkezelési stratégia céljaival. A változások egyrészt megnyitják a lehetőségét annak, hogy a devizaadósságot banki források bevonásával ne csak a lejáratnak megfelelően, hanem annál gyorsabban csökkenthessük. A devizaadósság aránya öt éve még 50 százalék volt, jelenleg 34 százalék, amit a jövő év végére 25 százalék közelébe szeretnénk csökkenteni, azaz megfelezni a korábbi arányt, ami 14 éve volt ilyen alacsony.
– A Magyar Nemzeti Bank tulajdonképpen megnyitotta a lehetőségét annak, hogy a magyarországi bankok nagyobb szerepet vállaljanak az államadósság finanszírozásában?
– A 2016-os adósságfinanszírozás biztonságát az növeli, hogy amennyiben külső okokból az állampapírok iránti kereslet csökken, és így megemelkednének a hozamok, akkor beléphet helyette a bankok állampapír-vásárlása. Ráadásul úgy, hogy az esetleges piaci kilengéseket az MNB közreműködése tompítja. Így nem a piac kényszeríti ki, hogy az adósságkezelés milyen stratégiát folytasson. Tartani tudjuk a céljainkat (a devizaadósság csökkentése, az adósságráta csökkentése, a lakossági állampapírok súlyának növelése), a megvalósításban viszont rugalmasak tudunk lenni, úgy, hogy piaci eszközöket használunk. A jövő évi költségvetés tervezetében 75 milliárd forinttal kevesebb kamatkiadást tervezett a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez önmagában sem elhanyagolható, de ha figyelembe vesszük, hogy ez a folyamat akár több éven át fennmaradhat, akkor az már egy nagyon jelentős összeget tud kitenni.
– Az év elején kifejezetten népszerűek voltak a lakossági állampapírok. Ez még mindig így van?
– Igen. A májusi adatokat rövidesen publikáljuk, június elején is stabil keresletet látunk, úgyhogy azt lehet mondani, hogy az éves költségvetési hiány uniós transzferekkel csökkentett mértékének – 500 milliárd forintnak – a 80 százalékát már megfinanszírozta a lakosság. De ahogy az elején említettem: általában is elmondható az adósságterv teljesüléséről, hogy abban a kényelmes helyzetben vagyunk, hogy választhatunk az új állampapírok kibocsátásának csökkentése vagy a régi adósságok előtörlesztése között.
Forrás: napigazdasag.hu
