Az állam tartozásai

Kincstári adatok szerint 72 milliárd forintra ugrott a költségvetési szervek lejárt tartozása.

Az adósságot jellemzően az áruszállítókkal szemben halmozták fel az iskolák, kórházak, egyetemek – írja a szerdai Napi Gazdaság. Az intézmények inkább a villanyszámlát fizetik ki, mint az áruszállítókat. A Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint kéthavi csökkenés után március végére újra rekord közelébe, 72 milliárd forintra ugrott a költségvetési intézmények lejárt szállítói tartozása. A csúcsot a tavaly novemberi 74,1 milliárd forintos adósság jelentette. A márciusi tartozásállomány meghatározó része – 81,8 százaléka – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) halmozódott fel 58,9 milliárd forint összegben, amelyből 33,0 milliárd forint a gyógyító ellátást végző szakintézeteké, míg 20,1 milliárd forint az egyetemek, főiskolák tartozása.


Továbbra is négy csoport különböztethető meg: egyetemek, iskolák, kórházak és kormányhivatalok. Az utóbbiak nem annyira a beszállítók, hanem inkább az állam felé tartoznak, bár ebben is vannak kivételek. A Pest Megyei Kormányhivatal megalakulása óta például komoly működési problémákkal küzd, a kormányhivatalok közül ez az egyetlen, amely jelentős rezsitartozást is felhalmozott. A listáról teljesen eltűntek a rendőrségek, ám vélhetően csak időlegesen, hiszen a rendőrség és a büntetés-végrehajtás rendre alulfinanszírozott, év közben milliárdos adósságot halmoznak fel, amit év végén eddig a kormány konszolidált. Új szereplő viszont a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amely egyelőre viszonylag szerény, 1,6 milliárd forintos kifizetetlen számlahegyet görget maga előtt.

Az összes tartozáson belül az állammal szemben fennálló (például központosított bevétel, központi költségvetést vagy irányító szervet megillető bevétel, állammal szembeni adótartozás) 9,4 milliárd forint, amelynek legnagyobb hányada – 78,2 százaléka, 7,3 milliárd forint – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, azon belül a kormányhivataloknál jelentkezik – írja a Napi Gazdaság, amely szerint ez csak a jéghegy csúcsa, hisz a MÁK csak a lejárt számlákat hozza nyilvánosságra. Miután ma már nem ritkán féléves fizetési határidővel szerződnek a költségvetési szervek, a még le nem járt, ám kifizetetlen tartozás becslések szerint elérheti a GDP 1 százalékát is, vagyis a 300 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy rendes fizetés és normál fizetési határidők esetén épp ennyivel lenne magasabb az államháztartási hiány.

Forrás: napi.hu

Bankweb kiegészítése:

Ez a “játék” a számokkal már hosszú évek óta tart – el kell fedni az államháztartás valós hiányát. De ennek hihetetlenül nagy romboló ereje van: milyen fizetési fegyelem várható egy olyan országban, ahol az állam a legmegbízhatatlanabb fizető?

A baj mélyén egy olyan kérdés áll egyébként, hogy hogyan lehetne szigorúbb gazdálkodásra kényszeríteni az állami intézményeket – hiszen a végén úgyis kifizetik a felhalmozott tartozásaikat.

Egy szegény ország rosszul és drágán működő államapparátussal. És ehhez a kérdéshez egyetlen politikai erő sem tud és akar hozzá nyúlni, mert nem érdeke a tisztánlátás, a hatékony működés.

 

 

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal