Az EKB monetáris tanácsa 0,05 százalékról 0-ra csökkentette alapkamatát, és mínusz 0,3 százalékról mínusz 0,4 százalékra a kereskedelmi bankok betéteire adott kamatát (azaz a bankoknak többet kell fizetniük a jegybanknál parkoltatott pénzük után). „Cserébe” új hosszú távú, alacsony kamatozású hitelprogramot (LTRO) indítanak a bankoknak.
Emellett áprilistól 20 milliárd euróval, 80 milliárdra emelik az ECB havi kötvényvásárlásainak keretösszegét, más szóval bővítik a pénznyomtatást. A bank a jövőben vásárol befektetésre ajánlott, euróban jegyzett vállalati kötvényeket is. A hírre az euró az 1,09 dollár/eurós szint alá gyengült, az amerikai tőzsdék határidős jegyzései megugrottak, az európai tőzsdék kilőttek.
A piacokat meglepte, hogy a gyakorlatilag nullán álló alapkamatot valóban nullára csökkentették, ami várhatóan az euró jelentős gyengülésében ölt majd testet – írta a döntésre adott reakciójában Dávid Morrison, tőkepiaci elemző a Guardian tudósítása szerint.
Ha ehhez hozzávesszük a kötvényvásárlások felpörgetését, akkor elmondhatjuk, hogy Draghi bevetette a nehéztüzérséget az eurózóna gazdaságának élénkítése érdekében. Majd meglátjuk, hogy lesz-e mindennek tartós hatása vagy sem. A pozitív eredmény jele lenne, ha a közös európai valuta tovább gyengülne.
Az EKB döntései lehetővé teszik, hogy kihasználják a monetáris enyhítés egyes intézkedései közötti szinergiákat. Ez erősíti a gazdaságot és támaszt ad az inflációnak, amely így visszatérhet a bank céljához, a kissé két százalék alatti szinthez – olvasta sajtótájékoztatója elején Draghi a bank közleményét. Az alacsony kamatok „hosszú ideig” a jelenlegi mélységben maradhatnak. A bankelnök emellett arra számít, hogy a kötvényvásárlás legalább 2017 márciusáig folytatódik. Erre van szükség az inflációs cél eléréséhez.
A beszéd közben folytatódtak az eurótagállamok kötvényeinek piacán kibontakozott vásárlások. Az erős kereslet leginkább az övezet perifériáján lévő országok, Portugália és Spanyolország kötvényhozamait nyomta a le.
Az alacsony energiaköltségek segítik a fogyasztást és növelik a vállalati profitokat. A tagállamok költségvetése a bevándorláshoz köthető pluszkiadások miatt szintén gazdaságösztönző jellegű. A növekedési várakozásokat a feltörekvő piacok gyengélkedése rontja.
Az EKB egy százalékról 0,1 százalékra csökkentette 2016-os inflációs várakozását. A jövő évre 1,6 százalék helyett 1,3 százalékot jósolnak, 2018-ra tartják az 1,6 százalékos előrejelzést. Az eurózna GDP-je 1,4 százalékkal bővülhet idén – egy hónappal ezelőtt még 1,7 százalékos pluszt vártak. Nem változott viszont a 2017-es és a 2018-as 1,8-1,8 százalékos prognózis.
Draghi elismételte a bank álláspontját, miszerint a monetáris politika csak a kormányok megfelelő viselkedése, a hatékonyságot növelő reformok végrehajtása és az infrastruktúra fejlesztése esetén lehet hatásos.
Az elsők között elhangzott egyik kérdésre válaszolva a bankelnök azt mondta, hogy tapasztalataik szerint a negatív betéti kamat jól működik, nem károsította a pénzügyi szektor intézményeit. (Ezt sok szakértő vitatja, mivel lyukat üt a bankok profitján.) Ugyanakkor az EKB nem tervezi kamatai további – végeláthatatlan – csökkentését.
Erre a kijelentésre – mármint, hogy a kamat nem csökkenhet akármeddig – az euró visszanyerte elvesztett erejét. Előzőleg egészen 1,0825-ig gyengült a dollárral szemben, majd 1,10 fölé erősödött. Az európai tőzsdék hegymenete is durván megtört.
Draghi egyetlen megjegyzésével alááshatta az EKB ösztönzőprogramjának hatását – véli Francesco Papadia, az európai jegybank piaci tevékenységének korábbi irányítója. Szerinte elég ránézni az euró hirtelen erősödésére, hogy ezt gondoljuk – derült ki twitterüzenetéből.
Egy további kérdésre válaszolva az EKB elnöke azt mondta, hogy előző gazdasági előrejelzésük készítése, december óta romlott a gazdasági környezet és változtak a pénzügyi feltételek is. Az olaj árának túlzott hullámzása a legjobb bizonyítéka annak, hogy gyengültek a gazdasági és az inflációs kilátások.
A mai döntés bizonyítja, hogy az európai jegybank nem fogyott ki a gazdaság befolyásolását szolgáló muníciójából – mondta egy további kérdésre felelve.
Az európai jegybank elnöke szerint az eurózóna gazdasága jelenleg nincs deflációs periódusban. Ennek nem mond ellent, hogy néhány hónapig csökkennek az árak, mert az év végére megjelenik majd az áremelkedés – nem kis részben az EKB monetáris politikájának köszönhetően. Más kérdés, hogy a bank célértékének elérése több időbe telik.
A sajtótájékoztató végén a MarketWatch tudósítója megjegyezte, hogy bár az európai jegybank a vártnál nagyobb lépéseivel bombát robbantott, az erőteljes piaci hatás – ahogy az euró árfolyamának hullámzása mutatta – nem sokáig tartott.
Az ECB döntése, illetve az arra adott piaci reakciók megmozgatták a forint árfolyamát is – derül ki a CIB gyors elemzéséből. Előbb 309 forint közelébe erősödött a magyar valuta, majd Draghi sajtótájékoztatója alatt 310 fölé gyengült. A bank elemzői szerint az ECB intézkedései utat nyitnak az MNB további monetáris enyhítése – akár újabb kamatcsökkentése – előtt is.
Draghi sajtótájékoztatójának végén a 311 forint/eurós árfolyam felé lépdelt a magyar fizetőeszköz.
Forrás: vg.hu
BankWeb kiegészítés:
Az EKB hibát hibára halmoz: késve indította a kötvényvásárlási programját, ami most már szinte hatástalan, hiába emelik ennek az összegét. Sajnos „elhasználta” a kamatcsökkentésben rejlő összes munícióját , mára valóban minden puskaport kilőt, csak a „verbális intervenció” maradt. Ez pedig gyenge fegyver – ha semmi más nem támasztja meg – , hiszen a piaci folyamatok egyértelműen mutatják, hogy nagy a baj és az EKB nem képes a folyamatokat befolyásolni.
Ezek után szerintem semmi jó sem várható. Sem az USA, sem az EU gazdasága, sem Ázsia nem lesz a világgazdaság motorja, így stagnálás, a kockázatok növekedése várható. 2016-ra nem úgy fogunk emlékezni, mint egy jó gazdasági év….
