A 2015.január 22-én bejelentett kötvény vásárlási programnak az a legfontosabb üzenete, hogy segíteni szeretnék a gazdasági növekedés beindulását, az egyre veszélyesebb deflációs folyamatok megállítását.
A program lényegében nyílt végű, ugyanis Draghi az infláció 2 százalékhoz való visszatéréséhez kötötte annak időtartamát. Ez így sokkal erősebb elköteleződést jelent és hatásosabb horgonyként is szolgálhat, mintha megadtak volna egy végső lejárati dátumot. Ez a pénzpiacok lejárathoz közeledve bekövetkező reakciói miatt is rossz döntés lett volna.
A program keretében az EKB 2-30 év lejáratú befektetési minősítésű államkötvényeket, továbbá az EU intézményei és magánvállalatok által kibocsátott papírokat vásárol.
A havi 60 milliárdos vásárlási program első ránézésre nagynak tűnik, de a jegybank már most is vásárol nagyjából 10 milliárd eurónyi értékpapírt havonta. Ez most az államkötvények bevonása miatt emelkedik márciustól 60 milliárdra. Ha 2016 szeptemberéig tartana a vásárlás – de ez nem ígéret szerencsére -, akkor azzal nagyjából 1000 milliárddal nőne az EKB mérlege. Ez összhangban van azon céljával, hogy a 2012 eleji mérlegfőösszeg méretét szeretné visszaállítani.
A kockázatok megosztása leginkább a németek érdeke szerint történt, ami az eddigi ellenkezés kordában tartását, lecsillapítását is szolgája. Ez két szempontból is látszik a programon
– Egyrészt a havi 50 milliárd eurónyi új állampapír-vásárlás úgy oszlik meg, ahogy az egyes eurózóna tagállamok összedobták az EKB alaptőkéjét. Mivel a németek ebből kb. egynegyed részt fizettek be, így a havi vásárlási program legnagyobb része a német állampapírpiacon jelentkezik, így az ő adósságuk megújítási költségét szorítja le leginkább és tartósan.
– Másrészt a felvásárolt papírok csődje, átstrukturálása esetén az ebből fakadó veszteséget csak 20 százalékban nyelné le az EKB, a túlnyomó részt a helyi jegybankok viselik majd. Így lényegében a program nem épít a németek korlátlan anyagi teherviselő képességére. Ha valamelyik periféria állam jegybankja a saját állampapírok vásárlásával segíti a még nagyobb eladósodás felé az országot és ebből baj lesz, akkor viselje ennek anyagi következményeit az adott ország.
A QE program hatásosságát egyelőre nagyon sok kérdőjel övezi. Az Egyesült Államokkal szemben az európai vállalati szektor 80 százalékban banki hitelekből szerez forrást és nem a tőkepiacról (kötvénykibocsátásokkal csak kb. 20 százalék von be forrást). Így pedig a kötvényvásárlások nyújtotta alacsony hozamok nem annyira direkten jelennek majd meg ösztönzőként, vagy legalábbis sok múlik majd a bankokon. Az európai QE transzmissziós mechanizmusában ráadásul a vagyoni hatás is sokkal kisebb lehet, mint az USA-ban, nálunk ugyanis jelentősen kisebb a részvénytulajdonlás mértéke.
Forrás: portfolio.hu
BankWeb kiegészítés:
Az egész Európai Unió létrejötte, de maga az euró bevezetése is egész más gazdasági környezetben zajlott, mint ahogyan az USA egységes és központosított monetáris politikája működik. Ezért aztán nehéz párhuzamot vonni a két régió QE programjainak várható hatásaira vonatkozóan. Az euró majdnem egy kontinensnyi országcsoport közös devizája, amely mögött nem egy egységes költségvetés és pénzügyminisztérium áll, hanem sok nemzeti költségvetés, a tagállamok eltérő pénzügyi fegyelme, fejlettségi szintje, mozgástere, stb. Látható, hogy a torzulásokat és veszélyeket az EKB egyedül nem tudja kezelni. Hiszen nincsa megfelelő eszköz a kezében a renitens országok vég nélküli költekezésének fékezésére, az óriási hiányok kialakulására, miközben a fegyelmezett, nem eladósodó országoknak kell a végén állniuk a renitensek sarát.
Az EU programnak két veszéllyel kell szembe néznie: az egyik, hogy a fegyelmezetlen országok ismét elengedik magukat és szórni kezdik a pénz (pl. Olaszország és Franciaország), a másik veszély, hogy ezt az északi fegyelmezett országok megunják (főleg a németek) és a feszültségek kezelésére nincs alkalmas intézményi rendszer, fórum.
A várható folyamatok vagy az EU további központosítását, az intézményrendszer megújulását hozzák magukkal, vagy szétfeszítik a közösséget.
