Nem igaz, hogy önfeljelentés alapján indult eljárás a Buda-Cash brókercéggel szemben, viszont igaz, hogy a korábban elhangzott 100 milliárd forintnak csak egy kisebb része tűnt el a Buda-Cash ügyfelek számláiról, nagyjából 60-65 milliárd forinttal a DRB bankcsoport felé nem tud elszámolni a brókercég, reagált a tegnap megjelent lapértesülésekre a Portfolio-nak adott interjúban Dr. Windisch László, az MNB alelnöke. A Buda-Cash és az érintett bankok felszámolásáról akár már jövő héten dönthetnek, így hamarosan elindulhat az ügyfelek kártalanítása is.
Portfolio: Két fontos állítás jelent meg tegnap a sajtóban: egyrészt a 100 milliárd forintos feltételezett kár nem a Buda-Cash brókercégnél keletkezett, másrészt önfeljelentéssel kezdődött az ügy felgöngyölítése. Mi az igazság?
Közel a Buda-Cash felszámolása! – Megszólalt az MNBDr. Windisch László: A teljes összeg a Buda-Cashnél tűnt el, viszont a brókercég a gyanú szerint bankok vagyonának egy részét is eltűntethette. Nagyjából 60-65 milliárd forint az, amivel a Buda-Cash a DRB bankcsoport bankjai felé nem tud elszámolni. A rendellenesség jelenlegi ismereteink szerint nem a bankok működésében volt, a brókercég egyszerűen meghamisíthatta azokat a kimutatásokat, amelyek alapján az érintett bankok a mérlegeiken nyilvántartották az értékpapír-állományt. Ezen felül nagyjából 30 milliárd forint az, amivel a brókercég a saját ügyfeleit megkárosíthatta. A jegybank vizsgálata még nem zárult le, így az adatok még nem véglegesek.
Az, hogy az eljárás „önfeljelentéssel” indult, egyszerűen nem igaz. Az MNB részletes, célzott és előrehozott helyszíni átfogó vizsgálatot indított, elsősorban a DRB bankcsoportnál tapasztalt szokatlan értékpapír-tranzakciók miatt. A Buda-Cashnél a vizsgálat e gyanú nyomán ezen a héten hétfőn kezdődött, a cég székhelyén vizsgálati cselekményeket folytattunk le, és csak ezt követően került sor a brókercég igazgatósági tagjainak meghallgatására.
P.: Az önfeljelentéses sztori azért lett népszerű, mert sokan azt gondolják, a nyomok és a terhelő bizonyítékok múlt heti eltűntetése után a brókercég vezetői azért adhatták fel magukat, mert így az elkövetett bűncselekmények kedvezőbb elbírálás alá esnek.
W.L.: A jegybank részéről már a Buda-Cash vizsgálatunk első óráiban célzott adat- és analitika-lekérésekre került sor. Az valóban lehetséges, hogy azért eszkalálódott ennyire gyorsan az ügy, mert ezek nyomán a brókercég vezetőinek egyszerűen nem volt más választásuk, mint az, hogy szorult helyzetükben megosszák velünk és a nyomozó hatóságokkal az elmúlt évek visszaéléseinek részleteit.
P.: Célzott adatbekérésről beszél, miközben a brókercégek rendszeres, akár napi adatszolgáltatást is nyújtanak a felügyelet felé. Hogyan fordulhatott elő, hogy a Buda-Cashnek évtizedeken keresztül sikerült kijátszani a felügyeletet?
W.L.: A brókercég a nyilvántartási rendszerét következetesen meghamisította, így egyeztek a felügyeletnek a és a KELER-nek küldött adatok. A jegybank a történtek nyomán most azon dolgozik, hogy lezárja azokat a kiskapukat a hasonló informatikai rendszerekben, amelyekkel lehetőség nyílik hasonló visszaélésekre.
P.: Elégségesek a felügyelet eszközei, jogosultságai ahhoz, hogy hatékonyan felderítsenek hasonló ügyeket? Van például módszer arra, hogy ellenőrizzék, az ügyfélszámlákon valóban ott vannak az eszközök? Honnan tudhatjuk, hogy más pénzintézetnél nincsenek hasonló visszaélések?
W.L.: Csak emlékeztetőül: az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelés feladatait, s mégis a gyanú szerint egy 15 éve háborítatlanul működő visszaélés-sorozatot tudott feltárni. A mostani tapasztalatok alapján ennek ellenére teszünk majd javaslatokat a felügyelés szigorítását célzó jogszabály-módosításokra. Többek között kezdeményezni fogjuk az 5 éves átfogó ellenőrzési ciklus gyakoribbá tételét is, de arra vonatkozóan is van már elképzelésünk, hogy miképp garantáljuk minden körülmények között azt, hogy egyezzenek a jegybanknak, a KELER-nek, illetve az ügyfeleknek küldött kimutatások.
P.: Vannak olyan pénzintézetek, amelyek a piaci átlagnál jóval magasabb betéti kamatot fizetnek, olyan szereplő is van, amelyik vállalati kötvényeinek kirívóan magas a kamata, és olyanok is, amelyeknél az alkalmazottak bére a szokásosnak csupán töredéke. Az ilyen figyelmeztető jelek nem szúrnak szemet a felügyeletnek?
W.L.: De igen. A jegybank kockázatelemző rendszerének köszönhető az, hogy az elmúlt hónapokban több pénzügyi szolgáltató felszámolás alá került, erről szólt például a Széchenyi Kereskedelmi Bank, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet és más szolgáltatók ügye. Amióta a Magyar Nemzeti Bank látja el a felügyelést, a korábbinál jóval szigorúbb a szektor feletti ellenőrzés, ezt mutatja az általunk ebben az időszakban kiszabott bő 5 milliárd forint bírság vagy épp a hitelintézetek számára előírt 200 milliárd forint tőkeemelés. A jegybank elemzi a piaci árazásban rejlő kockázatokat, az üzleti modellt, vagy éppen a bérezésben rejlő ellentmondásokat is, s ezeket figyelembe veszi a vizsgálatok lefolytatásánál is.
P.: Tervezik, hogy a Buda-Cash-ügy kirobbanása miatt más brókercégeknél is rendkívüli ellenőrzéseket tartanak?
W.L.: Természetes, hogy egy ilyen nagyságrendű csalássorozat felderítését követően a lehető legrövidebb időn belül az új vizsgálati módszerek használatával a szektor más szereplőinek működését is meg kell vizsgálnunk. Nagyon súlyos devianciára derült most fény, de nem gondolom azt, hogy a szektor fertőzöttebb lenne, mint az általánosságban más piacokról elmondható.
P.: Politikai szálat tártak fel a Buda-Cash-ügy kapcsán?
W.L.: Nincs erre vonatkozó információnk. Fontos kiemelni, hogy az MNB a politikától teljesen függetlenül végzi a felügyelési tevékenységét, politikai felvetéseket a felügyelet sem most, sem a jövőben nem kommentál.
P.: Az MNB az ügyben büntető feljelentést tett. Ismeretlen tettes ellen, vagy a cég illetve annak a vezetői ellen tették?
W.L.: A feltárt tényállást rögzítettük a nyomozó hatóságok számára, s ismeretlen tettes ellen tettünk feljelentést. A feltárt cselekmények Büntető Törvénykönyv szerinti besorolása a rendőrség dolga lesz, de biztos, hogy több súlyos bűncselekmény is szóba jöhet. Folyamatosan segítjük adatokkal, információkkal a nyomozó hatóság munkáját.
P.: Az ügyfeleket most a leginkább az érdekli, hogy mi van a számlájukon lévő eszközökkel. Ezek egyáltalán nincsenek meg?
W.L.: Nagyon nagy a jegybank által feltárt hiány. Találtunk bizonyos értékpapír-állományt a Buda-Cashnél, de a korábban már említett 90-100 milliárd forintnyi állomány konkrétan nincs meg. Itt nem készpénzről, hanem értékpapírokról, elsősorban állampapírokról és részvényekről beszélünk.
P.: Pár sajtóorgánumban az is elterjedt, hogy a Buda-Cash egyes ügyfelei szerint „minden rendben volt” a brókercégnél, a kimutatásokban szereplő értékpapírok a számlájukon voltak, csak az MNB közbeavatkozása okozta volna a zavart a brókercégnél.
W.L.: Ezt határozottan cáfoljuk. Ezeknek a csalásoknak a Fortress-ügyhöz hasonlóan az a jellegzetességük, hogy számos elégedett ügyfél van, hiszen amíg be lehet vonni újabb és újabb friss pénzeket a visszaélés-sorozatba, addig teljesíthetőek a kifizetések is. A tény ezzel szemben az, hogy több, mint 90 milliárd forint hiányzik, a hivatalos, ügyfeleknek kiküldött kimutatásokban szereplő értékpapírok nagy része nincs meg. Az csak egy illúzió volt, hogy a brókercég minden kifizetést teljesíteni tudott.
P.: Mi lesz most az ügyfélpozíciókkal? Az eddigi információk alapján nem zárják le automatikusan. Mi lesz a hektikusan mozgó határidős vagy derivatív termékekkel, amiken gyorsan, akár nagyobb veszteség is elszenvedhető?
W.L.: A felügyeleti biztosnak lehetősége van arra, hogy az ügyfélszámlákon lévő nyitott pozíciókat saját hatáskörben zárjon, másrészt, ha felszámolás indulna a brókercéggel szemben, akkor a nyitott pozíciók automatikusan zárásra kerülnek. Mivel hatalmas a hiány a brókercégnél, ezért azt gondolom, hogy a felszámolás kimondása csak néhány nap kérdése, tehát az ügyfélpozíciókat néhány napon belül zárják.
P.: Bizonyos pozícióknál néhány perc is számít, perelhet az ügyfél, ha vesztesége keletkezik azért, mert nem juthat hozzá az eszközeihez? Az MNB számol ügyfélperekkel?
W.L.: Azzal számolunk, hogy az ügyfelek a Buda-Cash-sel szemben indítanak majd pereket, mivel a brókercég okozott kárt az ügyfeleknek. Az MNB tárta fel és akadályozta meg a további károkozást.
P.: Mire számítsanak a DRB bankcsoport és a Buda-Cash ügyfelei?
W.L.: A vizsgálat abban a szakaszban van, hogy akár jövő hét hétfőn döntés születhet a DRB bankcsoporthoz tartozó bankok felszámolásáról, és megindulhat az OBA kártalanítási eljárása is. A bankok ügyfeleinek ebben az ügyben semmit sem kell tenniük, ügyfelenként közel 30 millió forintig automatikus a kártalanítás. A Buda-Cash ügyfeleit közel 6 millió forintig a BEVA kártalanítja, az a folyamat akár jövő hét közepén elindulhat, hiszen az eljárás ott tart, hogy a jövő héten már döntés lehet a Buda-Cash esetleges felszámolásáról. Az OBA esetében 1-2 hét, mire az ügyfelek a pénzükhöz juthatnak, a Beva esetében hosszabb eljárásra számítunk, mivel tisztázni kell a tényleges követelésállományt. A jegybank honlapján külön információs felületet hozott létre az ügyfelek legfontosabb kérdéseinek megválaszolására.
