Az MNB szabályozni szeretné a hitelezést

Bár még csak éledezik a lakossági hitelezés, az MNB -nél már határozott szabályozói lépések készülnek, hogy megelőzzék az újabb túlzott eladósodás kialakulását. Hamarosan Ön is megismerkedhet a pti és az lti fogalmával, ráadásul a hitelnél csak az igazolt, legális nettó jövedelmet veheti számításba a bank.

Meglehetősen határozott szabályozói lépésekre készül az MNB annak érdekében, hogy megelőzze egy újabb túlzott lakossági eladósodás kialakítását – derül ki a jegybank szakértői által a héten publikált pénzügyi stabilitási jelentésből. A szerzők akkurátusan felvázolták a beavatkozás területeit, ám a két legizgalmasabb részlettel – miszerint milyen paraméterekkel és mikortól lesz hatályos az új szabályozás – kapcsolatban keveset mondtak. Ezzel együtt azonban érdemes figyelni, pontosan mit is írt le az MNB, mivel szakértők szerint az utóbbi egy évben jellemző, hogy az ilyen ötletelések gyorsan megvalósulnak.

 


Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) szerint a hitelezés jövőbeli egészséges felfutása érdekében már most szabályozói lépések szükségesek annak megakadályozására, hogy a lakossági hitelezés felfutása újra túlzott, egészségtelen legyen. Ehhez eszközként a tanács a jövedelemarányos törlesztőrészlet (payment to income – pti), valamint a hitelfedezeti érték (loan to value – ltv) korlátozását tervezi eszközként bevetni.

A közeljövőben várható a pti- és az ltv-szabályozás, amely érdemben nem szeretné gátolni a hitelezést – mondta lapunk kérdésére Fábián Gergely, az MNB makroprudenciális elemzés főosztályának vezetője. Most érdemes egy okos szabályozást beépíteni, amely szükség esetén élesíthető lesz majd – fogalmazott Vonnák Balázs, a Pénzügyi rendszerek elemzése igazgatóság vezetője. A várhatóan még idén hatályba lépő új szabályozás tartalmára vonatkozó főbb sarokpontokról 2014 tavaszán döntést hozott a jegybank PST. A számszerű limitekről azonban még nincs döntés.

Milyen szabályozó eszközök jönnek szóba?

A 2013. október 1-től hatályos új jegybanktörvényben az MNB makroprudenciális hatóságként felhatalmazást kapott arra, hogy – rendelet formájában – a pti-vel az ltv-vel kapcsolatban szabályozást alkosson. A jegybank érvelése szerint a nemzetközi (Dél-Korea, Hongkong, Litvánia, Románia) tapasztalatok alapján e korlátok a leginkább alkalmasak arra, hogy a túlzott lakossági eladósodást megakadályozzák, ugyanis a teljes pénzügyi közvetítőrendszerre hatnak, így határon átnyúló pénzügyi szolgáltatással vagy fióktelepen keresztüli hitelnyújtással sem megkerülhetők. A pti- és ltv-korlátok bevezetésére pedig az MNB megítélések szerint a jelenlegi időszak kifejezetten alkalmas: a szabályozás nem járna erőteljes hitelvisszafogással, ugyanakkor a hitelezés esetleges újbóli felfutása előtt képes lenne megakadályozni egy újabb túlzott eladósodást a jelzáloggal fedezett és a fedezet nélküli hitelezésben egyaránt.

A PST által elfogadott sarokpontok alapján:

– a jövedelemarányos törlesztőrészletnél meghatároznának egy százalékban kifejezett maximumot, amelynél jobban az ügyfelek nem adósodhatnának el. Ez minden típusú lakossági hitelre (jelzáloghitel, fogyasztási hitel, gépjárműhitel) vonatkozna. A szabályozás az ügyfél minden hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhet figyelembe venne, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelmet venné számításba. Az adóstársaknak természetesen mind a jövedelmei, mind az adósságszolgálatai összeadódnak a korlátok alkalmazásakor.

– a hitelfedezeti arányokra vonatkozóan az MNB rendelet alapvetően megtartaná a jelenlegi szabályozást. A pénzügyi lízingnél pedig – a konstrukció sajátosságai miatt fennálló kisebb hitelkockázatok miatt – kis mértékben enyhülne (például 5 százalékponttal magasabb lenne) a limit.

– a deviza alapú hitelek törlesztőrészletét egy többlet kockázati faktor, a hitel alapjául szolgáló deviza forintban kifejezett árfolyama is befolyásolja, ennek megfelelően mind a pti-, mind az ltv-korlátok szigorúbbak lesznek.

A korlátok pontos kalibrációjánál kettős célt érdemes követni: egyrészt megakadályozandó a túlzott eladósodás, másrészt viszont ne legyenek túl szigorúak, mert ez jelentős növekedési veszteséget eredményezhet – állapították meg az MNB szakértői. A növekedési áldozatok minimalizálása érdekében ezért a jegybank egyeztetéseket folytatott a piaci szereplőkkel, valamint szimulációkat végzett a különböző korlátok hatásaival kapcsolatban. A szabályozás fontos eleme az is, hogy a korlátok szükség szerint dinamikusan módosíthatók, hitelezési ciklus szerint igazíthatók (“finomhangolhatók”).

Hasonló javaslatot már 2009 októberében is megfogalmazott a Simor András vezette jegybank. Az akkori elképzelés – amelyet végül a pénzügyi tárca nem valósított meg, hanem a bankokat saját hitelezhetőségi limitek felállítására kötelezte – a pti esetében a limit egy kétkeresős háztartás nettó átlagjövedelméhez képest forinthiteleknél maximum 30 százalék lehett volna, míg magasabb jövedelemnél – a valószínűsíthetően nagyobb tartalékok miatt – ez a korlát emelkedett volna. Az ltv-korlátra pedig a javaslatban a forintalapú jelzáloghiteleknél 70 százalékos, a forintalapú gépjármű-finanszírozásnál 80 százalékos limit szerepelt, eurónál és egyéb devizánál pedig szigorúbb.

Nagyon magas az alacsony jövedelműek törlesztési terhe

A jegybank adatai alapján az alacsony jövedelmű magyar háztartások törlesztési terhe (pti) nemzetközi összehasonlításban kimagaslónak számít. Bár a lakosság teljes adósságállománya a válság kitörése óta érdemben mérséklődött, a hitellel rendelkező háztartások túladósodottak. A medián (azaz a népesség felének ennél nagyobb, a felének ennél kisebb a terhe) jövedelemarányos törlesztési kötelezettség 17 százalék, az alacsonyabb jövedelműeknél azonban a 44 százalékot is eléri. A magyar háztartások helyzetét súlyosbítja, hogy a magas törlesztési kötelezettség a vizsgált országokhoz képest jóval kisebb egy főre jutó GDP mellett áll fenn. Mindez visszahat a hitellel nem rendelkező háztartásokra is, óvatosságukat ugyanis növelik az eladósodott háztartások problémái.

A pti és az egy főre jutó gdp néhány európai országbanOldódnak, de csak enyhén a nem árjellegű feltételek a lakossági hitelezésben. A tavalyi negyedik negyedévben a fogyasztási, azon belül is a fedezetlen hitelek feltételeinek enyhítéséről számoltak be a bankok. A hitelezési felmérés alapján a hitelkondíciók lazítása elsősorban az árjellegű feltételekben – díjak és felár csökkentésében – érhető tetten, emellett azonban érzékelhető a szigorú nemárjellegű hitelezési feltételek lazítása is. Erre utaló jel, hogy 2013-ban az újonnan kibocsátott lakáshitelek egyre nagyobb arányát nyújtották a bankok 50 százalék feletti (ltv) mellett.
A háztartások új folyósítású bankrendszeri hiteleinek ltv szerinti bontása
Forrás: MNB
Forrás: napi.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal