Az ország látlelete

Javulnak a fontos gazdasági mutatók, a magyar gazdaság megítélése mégsem pozitív, sőt egyre súlyosabb a kétségek listája, írja a Boom magazin, amelyiknek a harmadik, pénteken megjelenő száma A magyar gazdaság 50 árnyalata címet viseli. A gazdasági lapban Palócz Éva, Kovács Árpád, László Csaba, Bod Péter Ákos, Beck György, Bojár Gábor, Raskó György próbálják meg összeszedni, milyen okok húzódhatnak a mélyben.

Az üzleti kiadványban megjelenő szerzők véleménycikkekben, elemzésekben fejtik fel a magyar gazdaság versenyképességének problémáit.

Romló egészségügyi szolgáltatások, gyenge szakképzés, romló oktatási minőség, elégtelen jogbiztonság, gyengülő üzleti bizalom, nehezen átlátható közbeszerzési eljárások, nagy bürokrácia, gyengülő transzparencia, kiszámíthatatlan szabályozás, növekvő korrupciós érzet, adóelkerülés, lemaradó bérek, gyenge termelékenység és innovációs képesség, technológiai lemaradás, hiányzó távlati gondolkodás, gyenge kooperációs képesség, gyenge kkv-szektor.

Csak néhány azok közül a jelenségek közül, amelyekkel Magyarország évek, évtizedek óta küzd. És amelyek mellett sovány vigasz, hogy nagyrészt az uniós pénzek beáramlásának köszönhetően a gazdasági mutatók éppen javulnak.

Egy nagy magyarázat természetesen nincs, könnyű válaszok, vagy biztos receptek sem, a kiadványban megjelenő szerzők írásaiból ugyanakkor kirajzolódik, a magyar gazdaság problémáinak gyökere nem a gazdaságban van, ott legfeljebb a következmények csapódnak le.

„Mai valóságunk része, hogy a stabilitásról és a növekedésről, a versenyképességről eltérő vélemények feszülnek egymásnak. Mintha a két szólam nem is ugyanazon – a valóság – kottájából énekelne. Pedig hitelességet rontó hiba lekicsinyelni az elért, a versenyképességi adatsorok ún. kemény mutatóiban is tükröződő eredményeket, s hasonlóan baj a versenyképességi rangsorok ún. puha mutatóira is hivatkozó, sokszor sarkos kritikák visszautasítása” – írja a lap egyik cikkében Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Szerinte ha többre akarunk jutni, a két „szólamnak” nem egymást tagadni és túlkiabálni kellene.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük