Az új pályázati rendszerről

Jelentősen átalakul az uniós pályázatokat kezelő intézményrendszer, ahogy a tenderezőknek is számos változásra kell felkészülniük. Az állam szerint a pályázati tanácsadókra továbbra is szükség lesz, ám számos feladatot átvesznek tőlük.

Idén 2000 milliárdot kell kifizetni az uniós forrásokból, időarányosan jól állunk, így egyelőre bizakodik a kormányzat, hogy sikerülhet a cél elérése – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes-államtitkára kedden a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) tagsága előtt.


Az új uniós költségvetési időszakban sokkal koncentráltabb célokra lehet a pénzt költeni, az EU összesen 11 célt nevezett meg (többek közt a foglalkoztatás 75 százalékra emelését, vagy éppen azt, hogy az Európai Unió GDP-jének 3 százalékát a kutatás-fejlesztésbe kell fektetni), melyből a tagállamok különböző nagyságú vállalásokat tettek – hazánk például azt vállalta, hogy a GDP 1,8 százalékára emeli a k+f-et. A magyar rendszer ennek a központi stratégiának a leképződése, ezért is van 10 operatív program, ennek keretében kerültek az NFÜ központi egységei a Miniszterelnökséghez, illetve kerülnek a közreműködő szervezetek a szaktárcákhoz.

A regionális közreműködő szervezetek már január elsejétől a megyei önkormányzatokhoz kerültek, míg a közreműködő szervezetek április közepén szűnnek meg. Ez utóbbi lépés előnye, hogy a minisztériumnak nem kell mással egyeztetnie a pályázatok teljes életciklusa során – emelte ki Csepreghy, aki elmondta azt is, hogy a szervezeti átalakítást természetesen egyeztetni kell az EU-val is. Hétfőn Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egyeztetett 10 operatív programról a szaktárcákkal, amiket a kormányzati jóváhagyás után – azaz hamarosan – benyújtunk Brüsszelnek.

Nyár végére, ősz elejére várható az uniós jóváhagyás, tehát az új tenderek várhatóan októberben közepén jelenhetnek meg. Addig a kormány saját felelősségre jelentethet meg új pályázatokat a 2014-2020-as keret terhére – mondta Csepreghy. Ezek a tenderek jellemzően olyan területeken jelenhetnek meg, amelyek várhatóan támogatandó célok lesznek a következő uniós költségvetési időszakban is: ilyen többek közt a kkv-fejlesztés, energetika, vagy éppen az előbb említett kutatás-fejlesztés.

Miután az irányító hatóságok a szaktárcákhoz kerülnek, a minisztériumoknak kötelező lesz negyedéves bontásban a következő három hónap pályázatait közzétenni. Ezzel a kiszámíthatóságot szeretné a kormányzat növelni, hiszen ezeken a közzétételeket később sem lehet majd változtatni, kivéve akkor, ha az pozitív változás, mint például egy pályázati keret megemelése.

Lesz még szükség pályázati tanácsadókra

A 2007-2013-as időszakban a 63 ezer nyertes pályázat 80 százaléka 100 millió forint alatti tender volt, itt a jövőben elegendő lesz egy normatív rendszert működtetni – mondta Csepreghy, majd hozzátette, hogy ezt az összeghatárt a kormányzat 300 millió forintra emeli meg. Ezzel párhuzamosan közelednének a svéd modellhez, melynek lényege, hogy bár a pályázati kiírás bonyolult, akár több száz oldalas, ám a pályázónak elég csak egy oldalt benyújtania, melyben vállalja, hogy az abban leírt vállalásokat teljesíti. A jelenlegi magyar rendszer éppen ennek ellentéte, azaz, egy viszonylag egyszerű kiírásból és bonyolult pályázatból állt. Csepreghy ezzel kapcsolatban elmondta, hogy várhatóan nyár közepére lehet meg az átállás. A rendszert úgy kell elképzelni, mint az szja-bevallást – magyarázta a politikus: kitöltheti maga az adózó (pályázó) is, könyvelő (pályázati tanácsadó) is, vagy akár NAV-ot (Széchenyi Programiroda) is meg lehet erre kérni.

A változás Csepreghy szerint segíthet a kockázatos, életképtelen projektek kiszűrésében is, hiszen amellett, hogy a kiírásban konkrétan meg lesz határozva, hogy többek között mekkora árbevétel növekedést várnak el a fejlesztés miatt, illetve mennyivel kell nőnie a munkaerő-állománynak, az is egyértelműen ki fog derülni, hogy ki kaphat, illetve ki nem forrást. Tehát például egy autóipari beszállítói cégek támogatására kiírt tender során elvárják a területen szerzett több éves tapasztalatot és a megfelelő árbevételt is – emelte ki Csepreghy. Amennyiben pedig ezt tudja vállalni egy cég, azaz “ha tud azonosulni a pályázati kiírás céljával”, akkor megkaphatja a forrást – fogalmazott a helyettes-államtitkár, aki szerint ezáltal megszűnne az a mostanában népszerű módszer, miszerint a kiíráshoz találjuk ki az ötleteket.

A kedvezményezett bármikor bemehet a Széchenyi Programirodába, hogy segítséget kérjen, például az elszámolás során – tette hozzá Csepreghy, aki azonban kiemelte, hogy nem minden esetben tudnak segíteni az állami alkalmazottak, így például abban nem kérhetnek tanácsot a pályázók, hogy egy adott termék beszerzéséhez mely cégektől kérjen árajánlatot.

A pályázati tanácsadókra tehát továbbra is szükség lesz, főképp a kutatás-fejlesztés, illetve a nagy összegű, tehát 300 millió feletti projekteknél – mondta Csepreghy. Ide kapcsolódik, hogy pályázati tanácsadókat szívesen látják az állami rendszerben is, hiszen például a megyei önkormányzatoknak, megyei jogú városokban, a Széchenyi Programirodákban, vagy akár egyetemeken szükség lesz saját szakmai stáb felállítására, így akár itt is el tudnak majd helyezkedni. Az ő bérüket egyébként a központi költségvetés – és nem az uniós források – finanszírozza, de egyelőre nem zárható ki a teljesítményarányos bérezés sem – Csepreghy ezt személy szerint akár támogatná is -, ám erről még nincs végleges döntés. A pályázati tanácsadókra komoly szerep hárulhat az előzetes tervezés során is – mondta a helyettes-államtitkár, aki szerint ez is egyfajta garanciát jelent majd arra, hogy a tisztességesen dolgozó tanácsadókra a következő időszakban is szükség lesz.

Fontos változás lesz az is, hogy a jövőben csak úgy lehet majd lehívni a projektmenedzsment költségeit, ahogy a többi pénzt, tehát időarányosan. Erre azért volt szükség Csepreghy szerint, mert korábban nem egyszer előfordult, hogy az első beérkező számlák éppen a projektmenedzsment szolgáltatások összegeit hívták le, akik miután megkapták a pénz, otthagyták a pályázókat.

A változások célja az is, hogy az eddig 600-ról átlagosan 300 napra csökkentsék az uniós pályázatok megvalósulását az új intézményrendszerben – emelte ki Csepreghy, aki szerint ezt szolgálja az is, hogy a 2014-2020-as időszakban csak elektronikus úton lehet majd benyújtani a pályázatokat, és nem kell más állami adatbázisban elérhető dokumentumot csatolniuk a pályázóknak. Nem lesz tehát szükség adóigazolás, cégpapírok benyújtására, ami az adminisztrációs terheket is jelentősen csökkenti.

Április közepén feláll az új rendszer

Az eddigi közreműködő szervezetek, azaz a Mag – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt, a NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., illetve az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. április 15-én megszűnik, ezek feladatait a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma veszi át – tájékoztatta a Napi.hu-t a Miniszterelnökség.

Ez lesz az utolsó lépés, mellyel a kormány az érintett szaktárcákhoz rendeli az ágazati operatív programokkal végrehajtásával kapcsolatos, az európai uniós források felhasználásával összefüggő feladatokat. Bár a lépéssel kapcsolatban a Patosz rendezvényén is volt aki felemelte a hangját, mondván sok pályázatot éppen mostanában zárnak le, így felmerül a kérdés, hogy ez mekkora fennakadást okoz az elszámolásokban, Csepreghy válaszként elmondta, hogy a kifizetés jóváhagyása most már minisztériumi szint, így, mivel ez az átállás már korábban megtörtént, nem lesz gond ebben a kérdésben.

A Miniszterelnökség válasza szerint azoknak sem kell aggódnia, akiknek függő ügyeik vannak, mivel a “kedvezményezetteket több csatornán, többek között a pályázó tájékoztató felületen keresztül is értesítjük majd arról, hogy ezentúl hogyan érhetik el ügyintézőjüket”. Azaz, amennyiben új elérhetősége van az eddigi ügyintézőnek akkor azt kapják meg, ha pedig új ügyintéző van, akkor az ő elérhetőségeit küldik el.

A Miniszterelnökség szerint a dolgozóknak sem kell félniük, hiszen a jelenlegi elképzelések szerint minden dolgozót átvesznek, igaz, ahogy Csepreghy Nándor korábban a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a dolgozók alapfizetése gyakorlatilag változatlan marad, de a juttatások köre a minisztériumokban szűkebb lesz. Ezért lehet, hogy akik jövedelmük 30-40 százalékát juttatások formájában kapták, nem vállalják majd a munkát az új rendszerben – ismerte el akkor a helyettes-államtitkár.

Forrás: napi.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal