Bank zaklatás

Kések a törlesztéssel és állandóan hívogatnak a bankból. Már dolgozni sem tudok tőlük…Van joguk engem zaklatni?

Ezt a kérdést tette fel nekem az egyik olvasóm. Meg volt a dologról a saját bejáratú véleményem, de gondoltam, hogy írok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZAF), kérek egy kis segítséget.

A jog bennünket véd

Dicséretes módon együttműködnek a Fogyasztóvédelmi Igazgatósággal, így a választ onnan kaptam meg. Nézzük röviden annak lényegét.

Egyértelmű, hogy a hitelszerződés alapján a banknak jogában áll lépéseket tenni a késve fizető adóssal szemben. Hogy mit tehet ilyen esetben a bank és ennek a felszólításnak a költségeit például ki viseli, azt előzetesen a hitelszerződésben kell rögzíteni. Nem is ezt volt a kérdés, természetesen a hitelt vissza kell fizetni.

Ugyanakkor, az Alkotmányban rögzített jogok alapján minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az emberi méltósághoz való jog magában foglalja a magánszféra védelméhez való jogot is.  Az Igazgatóság véleménye szerint a magánszférához fűződő jog felöleli, azt a jogot, hogy az adós este 7 óra után, ünnepnapokon, hétvégén a családja körében zavartalanul tölthesse az idejét.

A válaszlevélben hivatkoznak még a  Polgári Törvénykönyvre is, amely kimondja, hogy a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. (Itt rögzített alapelv a kölcsönös bizalom is…)

Tehát, ha az adós a fizetési kötelezettségét elismeri, késedelmét, objektív okokra hivatkozva – pl. munkabére nem érkezett meg időben – kimenti, és ígéretet tesz a mihamarabbi teljesítése, akkor a jóhiszeműség, együttműködés elvének megfelelően jár el. Azonban a hitelező pénzügyi szervezet a fentieket nem tartja be, amikor az adóst újból és újból fizetésre szólítja fel.

Továbbá hivatkoznak még egy passzusra a Polgári Törvénykönyvből, amely tiltja a joggal való visszaélést. (Visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha …. a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.)

A magánélet zavartalanságát, a privát szféra sérthetetlenségét így a Büntető törvénykönyv is biztosítani kívánja a zaklatás tényállásával:
„Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.  A törvény a zaklatást a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között helyezi el. A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel – a rágalmazáshoz és becsületsértéshez hasonlóan – magánindítványra üldözendő, azaz büntetőeljárás csak a jogosult feljelentése alapján indulhat.”

Továbbá szükséges a Banki Magatartási Kódex szabályait is figyelembe venni. Ezt már nem is részletezem….

Nem a jog véd meg bennünket, hanem a közösségben rejlő erő

Akik rendszeresen olvassák írásaimat, azok tudják, hogy az országban kialakult súlyos problémák végső okát az etikai normák semmibe vételében látom!

A gazdasági, társadalmi válságjelenségek kialakulása oda vezethető vissza, hogy ember embernek farkasa lett, a legalapvetőbb emberi normák, viselkedési szabályok tűntek el a hétköznapjainkból. A rendszerváltás előtt sem voltak ideális viszonyok, de az elmúlt 20 évben elfelejtettünk közösségekben (család, helyi kisközösségek, társadalom, de nemzetet is írhatnék) gondolkozni, mindenki csak magára számíthat, senkiben sem szabad bízni, mindenki erőből akarja az érdekeit érvényesíteni – a másik kárára.

Visszatérve témánkra. A bankok gyakorlata eléggé eltérő. Nem általánosan jellemző a zaklatás, azonban a fedezet nélküli hiteleknél a banknak csak ilyen durva eszközei maradtak? Törődjön bele, hogy a pénze (ami egyébként a betéteseké is) elúszott? Tudom, hogy sokan akkora tartozást halmoznak fel, amit már eleve tudtak, hogy nem fognak tudni fizetni és engem kérdeznek, hogy ha nem fizetik vissza, akkor mit tehet a bank. (Tehát az ügyfél sem minden esetben jóhiszemű és erkölcsös…)

Azt sem szeretném elérni, hogy zaklatási perek induljanak a bankok ellen. Ez szintén senkinek sem lenne jó. A célom pusztán annyi volt, hogy időnként álljunk meg és gondoljuk végig, hogy az életünk attól válik majd szebbé, ha mi a hétköznapok apróságaiban, a napi rutinban képesek leszünk emberi módon együttműködni egymással. És erre tanítjuk példát mutatva a többi embert, főleg a gyerekeinket.
Mert egyébként más nem marad számunkra csak a hit…..

2 thoughts on “Bank zaklatás

  1. Tessza

    Tisztelt Uram! Engem évek óta Édesapám hitele kapcsán hívogat az egyik hitelintézet, tekintet nélkül tanórára, munkára, hétvégére. Az évek alatt a telefonszámom is megváltozott mégis állandóan megtalálnak! Èdesapám sehol nem adta meg egyik család tagunk telefonszámát sem mivel nem akarta hogy a tartozásairól bárki tudjon. Egyrészt kérdés hogy miért találnak meg engem állandóan másrészt hogy mit tudok tenni hogy végre békén hagyjanak. Többször felszólítottak már a bank több munkatársát is hogy vegyék ki a számomat a rendszerből de úgy látszik nem beszélnek magyarul…

    Köszönöm a válaszát!

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal