Egy sima bankbetéttel manapság már nagyobb hozamot lehet elérni, mint egy likviditási, pénzpiaci alappal.
A likviditási, pénzpiaci alapok lényege, hogy nagyjából azt a hozamot tudják nyújtani az ügyfeleiknek, mint amit a bankbetéteken nyerhetnek, hasonlóan mérsékelt kockázatvállalás mellett. Főként bankbetétekbe fektetnek úgy, hogy közben likviditást is biztosítanak a befektetési jegyek birtokosainak.
A betétekkel vetélkedő hozam elérése viszont többnyire nehézkes az alapkezeléssel kapcsolatos kiadások, például a vagyonkezelési díj, a könyvvizsgáló, a letétkezelő vagy a forgalmazó költségei miatt: míg egy éven belüli forintbetét tavaly októberben átlagosan 1,04 százalékos hozammal kecsegtette befektetőit, a lakossági, forintos pénzpiaci alapok súlyozatlan átlagos hozama 0,28 százalék volt azóta. A pénzpiaci alapok ugyanakkor rendelkeznek olyan előnyökkel, amelyekkel a betétek nem: az előbbi likviden, minimális vagy akár nulla tranzakciós költségek mellett nyújt befektetési lehetőséget, valamint a megszerzett hozamot bármikor kivethetjük az alapból. A bankbetétek esetén viszont többnyire elbukjuk szinte az összes kamatot, ha valamiért idő előtt feltörjük a lekötött összeget, és csak a folyószámla kamatozásának megfelelő jóváírást kapjuk meg rá.
A legjobban teljesítő forintos lakossági pénzpiaci vagy likviditási alap – amelyik nem egy zárt végű, tőkevédett alapból alakult pénzpiaci alappá, mint például az OTP egyes Szinergia alapjai – mostanában a Budapest Bonitas alapja volt, amely idén október 24-éig egy év alatt 1,18 százalékot hozott a konyhára, viszont ez 12,51 százalékban vállalati kötvényekbe is fektet a rövid állampapírok, betétek, jelzáloglevelek, diszkontkincstárjegyek mellett. Mindemellett idén már a negatív hozamú likviditási, pénzpiaci alapok is elkezdtek megjelenni, amelyek vélhetően nem tudják kitermelni a költségeiket: ilyen mínuszos egyéves teljesítményt produkált például a Concorde és a Generali pénzpiaci alapja is.
Végül érdemes megjegyezni, hogy míg a betétek előretekintő kamatokat határoznak meg, az alapok esetében csak a visszatekintő hozamról értesülhetünk. A rendelkezésre álló legfrissebb, júliusi adatok szerint egy éven belüli lakossági bankbetét átlagosan 0,52 százalékos hozamot fizet.
Forrás: vg.hu
BankWeb kiegészítés:
Már több, mint egy éve nem javaslom a pénzpiaci alapok vásárlását éppen a fenti tendencia miatt. Az alapkezelők is látják a helyzetet, azt hogy ömlik ki a pénz az alapjaikból, ezért a költségeket a lehetőség szerint mérsékelték. Hát ez láthatóan nem volt elég.
Mire éppen hozzászokunk az alacsony kamat környezethez, lassan (2017.év végére) be fog indulni az infláció. Ez nem jelenti automatikusan a kamatok emelkedését – erről az MNB igyekszik gondoskodni-, de sokáig ez a helyzet nem lesz fenntartható, mert a bankok jövedelmezősége nagyon megcsappant.
Nem könnyű jó befektetési terméket találni…
