Veszélyes jelenség fenyegeti a következő 10 évben a bankokat: most éri csak el igazán a digitális forradalom a pénzügyi szektort. Ma a legnagyobb arányban a fizetési szolgáltatások területét foglalják el tőlük a pénzügyi technológia (fintech) fiatal cégei, de fokozatosan lebonthatják e cégek a bankok hagyományos ügyfélkapcsolatait a hitelezésben és a megtakarítások területén is – fest sötét képet a bankok elé a McKinsey legfrissebb globális tanulmánya.
A bevételük 10-40 százalékát és a nyereségük 20-60 százalékát is elveszíthetik a világ bankjai a lakossági és kkv-üzletágban 2025-ig. Az ügyfelek egy része ugyanis a pénzügyi technológia új sztárjaihoz pártol át, amelyek elsősorban a szolgáltatások árának lenyomásával veszélyeztetik a bankok pozícióit. A tanulmány második fő részében a digitális forradalmat mutatja be közelebbről a tanácsadócég, először is Ázsián szemléltetve, mennyire megnőtt az online banki szolgáltatásokat igénybe vevők száma: a megvizsgált fejlett ázsiai országokban az online bankolók 2014-ben már 58-75%-os arányt képviseltek.
Elvesztik a bankok ügyfeleik egy részét
Baljós trend a bankok számára, hogy a kényelmet és ügyfélélményt nyújtó, digitális pénzügyi szolgáltatások igénybevételének lehetősége erőteljesen mobilizálja az ügyfeleket:
- a betétesek és a hitelkártyás ázsiai ügyfelek több mint a fele elhagyná a bankját, ha egy új, teljesen digitális szolgáltató vonzó ajánlatot tenne,
- ügyfelenként az üzleti volumen legalább harmada, akár a fele is másik pénzügyi szolgáltatóhoz áramolhat át,
- egy erről szóló felmérés szerint az európai kkv-k 4,5-szer nagyobb valószínűséggel választanak olyan bankot, amelyik jó digitális platformmal rendelkezik, mint egy olyat, amelynek a közelben találhatók a fiókjai,
- az észak-amerikai vállalati banki vezetők négyötöde egyetértett 2015 áprilisában a McKinsey rendezvényén azzal a kijelentéssel, hogy a digitális kihívók hamarosan erőteljesen fenyegetni fogják tevékenységüket.
A bankok profitjának 95%-a azokból az üzletágakból származik, amelyek közvetlenül érintkeznek az ügyfelekkel (origination/sales, ahol 22% az átlagos tőkearányos megtérülés, a ROE), és nem azokból, amelyekben a bankok egyfajta „mérlegszolgáltató” szerepet töltenek be (balance-sheet provision, ahol 6% az átlagos ROE). A pénzügyi technológia fiatal sztárjai, a fintech cégek épp az ügyfelekkel érintkező banki szegmensekbe törnek be, rugalmasságuk pedig általában abból fakad, hogy
- nem a teljes banki tevékenységeket támadják meg, csak annak egy-egy szűk szeletét, illetve
- nem korlátozzák tevékenységüket a pénzügyi szolgáltatásokra, hanem ezekkel szorosan összekapcsolva (pl. ugyanazon online bejelentkezéssel) más üzletágakban is képesek ügyfélélményt nyújtani (pl. energia, telekommunikáció, utazás).
Egyre kecsegtetőbb üzlet ez: 2013-ról 2014-re 4 milliárd dollárról 12,2 milliárd dollárta nőtt a fintech szektorba áramló kockázati tőke összege, 2015 augusztusában pedig már több mint 12 ezer fintech cég támadta a banki szolgáltatások területét. Ráadásul sokkal olcsóbbak a bankoknál: míg például a hagyományos lakossági vagyonkezelők vagyonarányosan több mint 1%-os díjjal dolgoznak, a fintech cégeknél az első 100 ezer befektetett dollárra vonatkozóan ez mindössze 0,15%.
A retail (lakossági és kkv) üzletág pénzügyi szolgáltatásaiban a legerősebbek a fintech cégek, a nagyvállalati üzletágban viszont a legkevésbé fejlettek. A nagyvállalati banki üzletágak azok, amelyek a leginkább védettek e kihívókkal szemben, ugyanis itt a legalacsonyabb az ügyfélélmény és a legmagasabb a nagy üzletméret elérésének jelentősége.
Néhány példa a bankokat egy-egy szűk területen sikeresen támadó cégre:
- az Alipay, az Apple és a Square a fizetési szolgáltatások,
- a Transferwise és a Facebook a peer-to-peer átutalások,
- a Nutmeg a nagy-britanniai (nem privátbanki) befektetési szolgáltatások,
- az amerikai NerdWallett és az india BankBazaar.com a legkülönfélébb banki ajánlatok aggregálásában jár élen.
Ahogy az utóbbi két példa is mutatja, a fintech cégek nem feltétlenül ellenséges támadói a bankoknak: sok esetben azok partnereiként működnek, a marzsukból egy szűk szeletet lecsípve.
Hogy reagáljanak a bankok?
A bankok nem csak azzal képesek mindezt részben a saját javukra fordítani, hogy jó áron, a megfelelő üzleti ciklusukban fintech cégeket vesznek. A McKinsey több ajánlást is ad ennek alternatívájaként, többek között:
- az ügyfelek középpontba helyezése (pl. egyrészt a digitális kultúra kialakításával és az ügyfélvárakozások megváltoztatásával, másrészt brandváltással, a bank újrapozicionálásával, az érzelmi ügyfélkapcsolatok felépítésével),
- nagyméretű digitális képességek, kapacitások kiépítése,
- a rendelkezésre álló ügyféladatok sokkal hatékonyabb kihasználása (jelenleg a becslések szerint adataik értékének mindössze 10-20%-át realizálják a bankok),
- a működési költségek radikális csökkentése (ennek egyik legjobb fegyvere épp a digitalizáció),
- a kockázatkezelés modernizációja, adatalapú értékesítés, a digitalizációs törekvések helyes időzítése, a digitális innováció menedzselése, a bankon belül átalakítások helyes megvalósítása,
- innovatív érdekeltségek felállítása (pl. a Commerzbank, a Deusche Bank és a UBS digitális laborokkal rendelkezik, a Discover, az ING Direct és az iGaranti direktbankként működik),
- bankon kívüli „digitális forgalom” kialakítása, akár virtuális piacterek, oktatási szolgáltatások vagy éppen online társkeresők üzemeltetése keresztértékesítési lehetőségek, ügyféladatbázisok kialakítása céljából.
Forrás: portfolio.hu
