Befektetés és benchmark

Aki valamilyen formában már foglalkozott befektetési kérdésekkel, vagyonkezeléssel, az már találkozott a “benchmark” kifejezéssel.

A benchmark olyan viszonyítási pont (általában index), melyet az adott befektetési típusnál egyfajta átlagos, jellemző értéknek tekinthetünk, ehhez mérhetjük az egyedi befektetés teljesítményét. A befektetési alapoknál az alapkezelő jelöli meg, hogy az adott alap tevékenységénél mi tekinthető benchmarknak.

A befektetési alapok teljesítményét több módon is megvizsgálhatjuk, hasonlíthatjuk a hasonló jellegű befektetési alapokhoz a hozamát, de viszonyítási pontként használhatunk egy benchmarkot is. Az alapok benchmarkjait alapvetően az határozza meg, hogy milyen területen fektetnek be.

A részvényalapok döntően a RAX-ot (az alapkezelők szövetségének, a BAMOSZ-nak a részvényindexét), esetleg a BUX-ot, a kötvényalapok pedig a MAX-ot, esetleg a CMAX-ot (hosszú lejáratú, illetve kompozit állampapírindex), a pénzpiaci alapok az RMAX-ot (rövid lejáratú állampapírindex), a vegyes alapok ezen indexek valamilyen arányú keverékét használják.

A nemzetközi alapok az RMAX mellett (melyet a kötelezően előírt 15 százalékos likviditási hányad miatt kell bevenni) valamilyen külföldi részvény- vagy állampapírindexet használnak. A Közép-Európában befektető alapok a CESI-t (a Budapesti Értéktőzsde által számított indexet, mely cseh, lengyel, szlovák, szlovén és magyar részvényeket tartalmaz), a többi alap pedig jellemzően valamilyen szélesebb tőzsdeindexet (leggyakrabban az S&P 500) vagy a Morgan Stanley Capital International által számított indexek valamelyikét használja benhmarkként.

Az alapok tájékoztatóiban szerepel, hogy milyen benchmarkot vesznek figyelembe, több indexből álló viszonyítási alapot is használhatnak ( pl. Egy részvényalap 80 % BUX és 20% RMAX)

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal