Az Alapot a befektetési szolgáltatók hozták létre azzal a céllal, hogy a befektetőket a befagyott követeléseik egy részéig kártalanítsa.
A befektetési szolgáltató a tevékenységéhez szükséges engedélyt csak abban az esetben kapja meg, ha csatlakozott az Alaphoz. A kártalanításhoz felhasznált összeg a tagok díjbefizetéséből származik.
Kiket kártalanít a BEVA?
A Beva kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a Beva tagjával a biztosított befektetési szolgáltatási tevékenységek, illetve kiegészítő szolgáltatások valamelyikére érvényes szerződést kötöttek, és e szerződés alapján a befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni számukra.
A Beva által nyújtott biztosítás a megbízási, a kereskedelmi és a portfoliókezelési tevékenységre, valamint az értékpapír letéti őrzési, letétkezelési, valamint értékpapír-számla és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásokra terjed ki.
Kártalanítás csak olyan esetben fizethető, ha a követelés alapjául szolgáló szerződést a Bevához történt csatlakozás (azaz a taggá válás) után kötötték. A befektetési szolgáltató a szerződést az üzletszabályzata által előírt módon írásban, vagy írásbeli keretszerződés alapján elektronikus úton rögzíteni köteles, és a befektetőnek a kártalanításhoz a követelését az írásba foglalt szerződéssel kell alátámasztania.
A Beva biztosítása alól a jogszabály kizárja a jogi személyek bizonyos körét (pl. intézményi befektetők, helyi önkormányzatok, stb.) és a magánszemélyek közül az érintett tag munkavállalóit, tulajdonosait, valamint ezek közeli hozzátartozóit. A kizárt személyek jogszabály által meghatározott körén kívül a kártalanítás alá tartozik minden olyan befektető, (jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság és természetes személy) aki a biztosított követeléséhez nem jut hozzá.
Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg azonban kártalanítás, amely a befektető és a tag között létrejött szerződés teljesítése érdekében a tag birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul.
Igénybejelentés és kifizetés
Kártalanítás megállapítására kizárólag a befektető kérelme alapján kerül sor. A kérelmet a Beva honlapjáról letölthető formanyomtatványon kell benyújtani, és ehhez mellékelni kell a követelés alapjául szolgáló szerződést. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Amennyiben ezt menthető okból nem tudta megtenni (pl. hosszabb külföldi tartózkodás, gyógykezelés stb.), a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő a határidő elmulasztásának indokolásával együtt.
A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és a Beva tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig a Beva kártalanítást állapít meg. A kártalanítás megállapítása során a befektetőnek a Beva tagjánál fennálló, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani.
A Beva a kártalanítást pénzben nyújtja. Ha a kártalanítás értékpapír után jár, összege az értékpapírnak a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kerül kiszámításra. Tőzsdei vagy tőzsdén kívüli árfolyam hiányában a kártalanítás alapjául szolgáló árat a Beva igazgatósága állapítja meg, szükség esetén szakértő bevonásával.
A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva – befektetőnként és összevontan – legfeljebb 100.000 euró összeghatárig fizet kártalanítást. Az euróban meghatározott összeghatárnak forintra történő átszámítása a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint felett rész kilencven százaléka.
Ha a kártalanításra jogosult az igénybejelentő lapot megfelelően kitölti és a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést mellékeli, valamint rendelkezésre áll a Beva tagja által vezetett nyilvántartás, akkor a Beva legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a kártalanítási kérelmet és ennek eredményéről az igénylőt értesíteni. Amennyiben a befektető vitatja a Beva döntését, úgy polgári peres úton léphet fel vele szemben.
Nem fizet a Beva kártalanítást akkor,
- ha a befektetővel szerződő szervezet a szerződés megkötésekor nem volt tagja a Bevának,
- ha a követelés bankbetéten alapul,
- ha a követelés alapja a befektetés értékvesztése,
- ha a befektető a 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szerint kizárt a kártalanításból,
- ha a befektető nem rendelkezik biztosított szerződéssel, illetve követelése nem a Beva tagjának birtokába került pénz vagy értékpapír kiadására vonatkozik,
- ha a befektető a Beva-tag nyilvántartásaiban nem szerepel.
A kártalanítás összege 2009. november 1. napjától 20.000 eurónak megfelelő forintösszegre, majd 2016-100.000 euró összeghatárig emelkedett. Az euróban meghatározott összeghatárnak forintra történő átszámítása a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint felett rész kilencven százaléka.
Nem fizethető kártalanítás a jogszabályi feltételek hiányában, kizárólag méltányossági alapon.
További információk: www.bva.hu
T.C.!
Quaestor károsultként lenne néhány észrevételem.
Nem értem, hogy egy elfogadott, hatályos jogszabályt egy jogalkalmazó milyen jogforrás és kinek az utasítása alapján nem hajt végre (kárrendezés) annak ellenére, hogy annak megalkotásakor minden érintett tapasztalta a problémákat.
Probléma, hogy a „szíves tájékoztatásul” megadott telefonszámokon a Beva elérhetetlen. Nem tudom pl. megkérdezni azt, hogy az OTP által kibocsátott, de a Quaestor által értékesített (a Beva által elismerten nem fiktív) Euro-s kötvényt vagy annak ellenértékét mikor és milyen formában kaphatom meg.