Mi történik Amerikában, ha csődbe megy egy bank? Biztosítják-e az USA-ban a magyarok betéteit? Mitől jó, ha megelőzési funkciókkal is rendelkezik egy betétbiztosító?
Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt az OBA konferenciáján a Portfolio.hu-nak adott interjújában Fred Carns, az amerikai Szövetségi Betébiztosító Társaság (FDIC) nemzetközi ügyekért felelős igazgatója.
Portfolio.hu: Az utóbbi időben sok magyar állampolgár külföldön fektette be pénzét. Amennyiben valaki egy amerikai banknál helyezi el pénzét külföldi állampolgárként, biztosítja-e az FDIC a betétét?
Fred Carns: FDIC-biztosított intézet amerikai fiókjában elhelyezett betétek biztosítottak, ugyanezen intézmények külföldi fiókjaiban elhelyezettek viszont nem. FDIC-biztosított bankok külföldi leánybankjaiban elhelyezett megtakarításokra pedig a leánybank országa szerinti betétbiztosítás vonatkozik.
P.: Mit jelent ez egy bank fizetésképtelensége esetén?
F. C.: Az FDIC tagintézetek külföldi fiókjaiban elhelyezett betétek a bank fizetésképtelensége esetén nem biztosított hitelezőnek minősülnek, így a bank fizetésképtelensége esetén ezen betétek tulajdonosai nem számíthatnak az FDIC kártalanítására. A külföldi leánybankokban elhelyezett megtakarítások tulajdonosai pedig az illetékes ország betétbiztosítóitól kapnak kártalanítást.
P.: És mi a helyzet a nem betéti megtakarításokkal?
F. C.: Az FDIC mellett más intézmények is végeznek megtakarítás-védelmi tevékenységet. A Securities Investor Protection Corporation védelmet nyújt egyes értékpapír-csalások ellen, a Pension Benefit Guaranty Corporation pedig a nyugdíjcélú megtakarítások esetében nyújt hasonlót. Az FDIC kifejezetten a betétek védelmét biztosítja.
P.: Az amerikai betétbiztosítási rendszerre sokan példaként tekintenek. Miben tartja másnak, mint a sokszínű és széttöredezett európai betétbiztosítási rendszert?
F. C.: Az amerikai betétbiztosítási rendszer nagyon régi és jól felépített, így általában fejlettebbnek tartják az európai betétbiztosítási rendszerek többségénél. Az 1930-as évek óta működik, és rengeteg tapasztalatot halmozott fel, különösen a bankbukások kezelésében. Egyedi rendszerről van szó, ami nemcsak az európaival, de más kontinensek betétbiztosítási rendszereivel sem vethető össze.
P.: Európában a most születő bankunió a bajba került bankok szanálását is rendezett körülmények közé szeretné terelni. Hol tart ebben Amerika?
F. C.: Az USA-ban az FDIC számos jogkörrel rendelkezik az USA egész területén. Ilyen a közösségi bankok fölötti felügyeleti jogkör, a bankszanálási jogkör és a betétbiztosítási jogosítvány. A bankok rendezett szanálásának jogkörével már az 1933-as kezdetektől fogva rendelkezett az FDIC, a 2010-es Dodd-Frank Törvény pedig kiterjesztette ezen jogkörét a rendszer szinten jelentős, nem banknak számító holdingtársaságokra is.
P.: Mi a véleménye az egységes európai betétbiztosítási rendszer felállításának szándékáról?
F. C.: Az FDIC-nek nincs erről hivatalos álláspontja, így csak a saját nevemben tudok nyilatkozni. Úgy vélem, van értelme az egységes európai betétbiztosításról szóló politikai párbeszédnek a jelenlegi európai pénzpiaci környezetben. Az előnyök világosak, így indokolt erről beszélni annak ellenére, hogy néhány ország kevésbé hajlik egy egységes betétbiztosítási rendszer felállítására.
P.: Kell-e egy ilyen hatóságnak megelőzési jogkörökkel is bírnia?
F. C.: A megelőző funkciónak számos előnye van. A két legfontosabb, hogy egyrészt olcsóbb, mint az utólagos kártalanítás, másrészt pedig a negatív folyamatokat korai stádiumban meg lehet állítani egyfajta felügyeleti jogkör révén, ami stabilitást jelent. Az amerikai szanálási mechanizmus azért is örvend megbecsülésnek, mert az ügyfelek semmit sem éreznek abból, ha egy bank bajba kerül.
P.: Mi történik Amerikában bankcsőd esetén?
F. C.: A jellemző esetekben, amikor egy közösségi bank megy csődbe, először is vevőt keresünk a bank értékesíthető eszközeire, ami általában sikerül is 90 napon belül. Ezt követően egy pénteki napon bezárjuk a bankot, hétfőn pedig már az új bank részeként nyitjuk ki ismét a fiókjait. Az ügyfelek semmit sem érzékelnek ebből, csak azt, hogy péntekről hétfőre egy másik bank ügyfeleivé váltak. Nem kell az ügyfeleknek kártérítést fizetnünk, csupán az átvevő bankkal kell megosztanunk bizonyos költségeket. Elismerem, ez nem minden országba működne, hiszen a több mint 8000 bankkal rendelkező amerikai bankszektorban jellemzően nem okoz gondot vevőt találni, máshol az lenne. Az európai piac egységessé tétele, méretének megnövelése ezt elősegíthetné itt is.
P.: A Lehman Brothers 2008-as csődje után magyarországi kötvényesek is csak késve, vagy csak részben jutottak hozzá pénzükhöz. A betétbiztosító őket továbbra sem fizetné ki, de sikerült-e csökkenteni egy hasonló esemény bekövetkeztének valószínűségét?
F. C.: Biztosak vagyunk benne, hogy a 2010-es Dodd-Frank törvénnyel sikerül elkerülni a hasonló instabil helyzeteket, hiszen ma már több eszközzel rendelkezünk ennek megelőzésére. Az FDIC elemzése szerint a mostani szabályozás mellett nem következett volna be a Lehman Brothers csődje.
P.: Idén november végéig 50 bankcsőd történt az USA-ban. Hány bankcsődöt vár idén, illetve jövőre?
Stabil csökkenést várunk. Tavaly 92 bankcsőd történt, idén 50 és 60 között lesz valószínűleg. Úgy vélem, jó irányba haladunk, és jövőre még kevesebb bankcsőd lesz Amerikában.
Forrás: portfolio.hu
