Magyarországnak pedig döntenie kell, melyik felébe igyekszik. David Cameron csütörtök délután tárgyal a reformterveiről az EU-s vezetőkkel. Itt a lista, hogy mit szeretnének elérni a britek.
A csütörtöki EU-s csúcstalálkozó az első hivatalos fórum, ahol az állam- és kormányfők komolyan megtárgyalják a brit kormány kéréseit az EU átfogó reformjára. Úgy tudjuk, a tanácskozáson elindítják majd a vitát ezekről a reformokról, megegyeznek az alapelvekről, és lefektethetnek egy menetrendet, hogy mikorra szeretnének eredményt elérni.
Mit szeretnének a britek?
David Cameron elsősorban szeretné benntartani az országát az Európai Unióban, erről egyetértés mutatkozik Brüsszelben. A brit kívánságlistát legutóbb Philip Hammond külügyminiszter foglalta össze, aki egyébként a konzervatívok euroszkeptikus szárnyához tartozik. Nem mindegyik területen szeretnék gyengíteni az Európai Unió hatáskörét. A belső piac kapcsán kifejezetten azt szorgalmazzák, hogy legyen szorosabb az együttműködés.
Legyen erősebb a gazdaság és legyen több munkahely – ezzel mindenki egyetért. Hogyan érnék ezt el? Az EU teljesítse ki a közös piacot, főleg a szolgáltatásoknál, az energiánál és digitális téren. Az az Európai Bizottság egyik fő célja is: már tárgyalnak az energiaunióról és az egységes digitális piacról.
Az EU kössön szabadkereskedelmi egyezményt az USA-val, Japánnal és más országokkal (leginkább Ázsiában és Dél-Amerikában, mert ott pörög a gazdaság). Ez is haladgat, bár nem olyan nagy tempóban. USA–EU vonatkozásban ott nincs egyetértés, hogy a nagy (amerikai) cégek és az (európai) államok hogyan rendezzék majd a jövőbeli vitás jogi ügyeiket. Állítsanak föl független nemzetközi „bíróságokat”? Ez a megoldás Magyarországnak sem tetszik. Japánnal szép csendben haladnak a szabadkereskedelmi tárgyalások, Délkelet-Ázsiával (ASEAN) a hétfői külügyminiszteri találkozón pedzegették a témát, Latin-Amerikában a Mercosurral mennek a tárgyalások, de nagyon lassan.
A piaci szabályozás segítse a cégeket. Az Európai Bizottság is szeretné leépíteni a bürokratikus terheket és egyszerűsítené a szabályozást, ezt szolgálná Frans Timmermans bizottsági alelnök REFIT-programja.
Kétsebességes Európa – Ennek a gondolatnak a jogszabályba iktatása problémás lehet, mert valószínűleg módosítani kellene hozzá az EU-s alapszerződést, ami évekig tartó folyamat. Azok az országok, amelyek szorosabbra akarják vonni az integrációt (főleg az euróövezet), tehessék ezt meg, de tartsák tiszteletben azok érdekeit, akik nem. Intézményi nyelvre fordítva ez azt jelenti: ne szavazhassák le az euróövezeti országok azokat, akik nem akarnak minden politikaterületen együttműködni.
Ki szeretnék húzni például az alapszerződésből, hogy az EU egységes valutája az euró, és beleíratnák, hogy az „egyre szorosabb egység” nem mindenkinek jó. Ez egy szimbolikus lépés lenne, de annak óriási, mert az Európai Szén- és Acélközösség óta az a logika hajtja az európai integrációt, hogy egyik terület szabályozása hozza magával a másikét.
A friss hírek szerint az állami vezetők csütörtöki Európai Tanács ülésén megerősítették, hogy szóba sem jöhet, hogy módosítsák az alapszerződést. Cameron állítólag el is fogadta, hogy a bennmaradásról szóló brit népszavazásig nem lesz EU-szerződésmódosítás.
És mi hová álljunk a kétsebességes Európában?
A Demokratikus Koalíció üdvözölte azt a francia-német javaslatot, hogy az eurózóna tagállamai egyezzenek meg közös költségvetésről, közös európai adózásról, hozzanak létre külön eurózóna parlamentet már a nem is olyan távoli jövőben. A témával foglalkozó tanulmányukban azt írják: „ha most nem csatlakozunk a német-francia kezdeményezéshez, nem vezetjük be az eurót, Magyarország végleg lemarad az Unió magjától”. Magyarország érdekérvényesítő képességét nem a tagállami kompetenciák erősítése, hanem éppen ellenkezőleg, a föderális Európa kialakítása, az Európai Egyesült Államok létrehozása növeli, írják. A DK álláspontja szerint inkább elfogadható egy Egyesült Királyság nélküli unió, mint a brit követelések teljes körű elfogadása.
Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a kétsebességes Európa gyakorlatilag már megvalósult, és nagyon úgy néz ki, hogy a belső magot az eurózóna jelenti. Szerinte a reformfolyamat legelőnyösebb kimenetele az lenne, ha az Egyesült Királyság maradna az EU-ban, és velük szemben létrejönne a mag-Európa. „Magyarországnak az az érdeke, hogy minél hatékonyabban működjön az EU – jobb, ha Nagy-Britannia bennmarad, mert ha kilép, az több évig tartó bonyodalmat eredményez. A magyar euró bevezetéséről azt mondta az EUrologusnak: „Az alapvető probléma az, hogy a magyar gazdaság még nincs abban az állapotban, hogy belépjen az eurózónába, mert ha idő előtt megteszi, Görögország sorsára juthat.” A csehek és a lengyelek sem sietnek, mutatott rá, és hozzátette, hogy a svédek, habár jogilag ugyanabban a helyzetben vannak, mint mi, mégsem vezetik be az eurót.
Több hatalmat a nemzetállamoknak
A nemzeti parlamentek egy csoportja blokkolhasson uniós jogszabályokat. Ez lenne a „piros lap”. A lisszaboni szerződés óta van sárga és narancs: előbbivel felülvizsgáltathatnak a Bizottsággal egy jogszabály-javaslatot, ha az szerintük nem felel meg annak az elvnek, hogy minden szabályozásnak a neki megfelelő legalacsonyabb szinten kell megszületnie (szubszidiaritás), az utóbbival vissza is vonathatják azt, ha az EU Tanács vagy az Európai Parlament megszavazza.
Bevándorlás
Megvédenék a brit jóléti rendszert a visszaélésektől és kevésbé vonzóvá akarják tenni, hogy a képzettségüknél alacsonyabb szintű munkák miatt jöjjenek hozzájuk dolgozni – elsősorban Közép-Európából. Ebben vannak a legnagyobb vitáik, érthető módon a keleti tagállamok ágálnak ellene. Négy évig a külföldi munkavállalók semmilyen juttatást nem kaphatnának – ezt például a lengyelek élből elutasították.
A munkaerő szabad mozgását nem korlátozhatják a britek, ezt már több vezető EU-s politikus kijelentette. Az viszont elképzelhető, hogy a szociális juttatásokról szóló döntésekben nagyobb kezet kapnak a tagállamok az EU-s szabályozással szemben.
Angela Merkel nyitott volt még az alapszerződés módosításának ötletére is, amikor David Cameronnal találkozott május végén. Az viszont gyakorlatilag kizárt, hogy 2017-ig letárgyalják a változtatásokat és levezényeljék a folyamatot.
Forrás: index.hu
