Egyedi keresés
Bár nem kis részben a válság következményeként, de a jegybank beavatkozása nélkül is mind nagyobb teret nyer a forinthitelezés. A napokban piacra dobott új konstrukciók már felveszik a versenyt az euróalapú kölcsönökkel.
Miközben a jegybank kormányrendeletben rögzítendő korlátokkal, a törlesztőrészlet és a jövedelem arányának, valamint a hitelfedezet maximumának megszabásával szorítaná vissza a devizakölcsönöket, a bankok maguktól is egyre-másra rukkolnak elő olyan új forintkonstrukciókkal, melyek törlesztőrészlete már alig haladja meg a hasonló feltételekkel, de euróalapon kínált termékekét. Sőt több bank kampánya tudatosan tereli az ügyfeleket a forintalapú termékek felé, az egyik pénzintézet például arra hívja fel a figyelmüket, hogy a fizetést is forintban kapják.
Az AXA, a CIB, majd a K&H után most az Allianz jelentette be egy új forintkölcsön elindítását. Az október 12-től elérhető, egyenletes tőketörlesztésű lakáshitel kamata 9,5, míg a teljes hiteldíjmutató 10,27 százalék. A bank számításai szerint a jövedelemalapon felvett ötmillió forintos kölcsön törlesztőrészlete - húszéves futamidő esetén - havi 46 607 forint, miközben a pénzintézet legkedvezőbb euróalapú lakáshitele ugyanerre a célra, kölcsönösszegre és futamidőre 43 256 forintba kerül. Hasonló számokkal kalkulál a K&H is: a példa szerint egy húsz évre felvett, ötmilliós hitelnél a törlesztőrészlet 41 667 forinttal indul, majd a türelmi időszak lejárta után 44 198 forintra nő (változatlan jegybanki alapkamat mellett.)
A forinthitelek terjedését az ügyfeleket elbizonytalanító árfolyammozgások mellett a devizaforrások viszonylagos drágasága is segíti. Az eurózóna alapkamata ugyan egy százalék (szemben a magyar irányadó rátával, amely 7,5 százalék), a kamatfelárak miatt azonban a hazai bankok jelenleg csak alig valamivel jutnak olcsóbban euróhoz, mint forinthoz. Még rosszabb a helyzet a svájci frank esetében: bár az alpesi ország alapkamata 0,25 százalék, a frank annyira megdrágult, hogy az ebben a devizában denominált kölcsönök szinte teljesen eltűntek a bankok kínálatából. A folyamat jól látszik az MNB adataiból is: míg 2008-ban a háztartások által felvett új hitelek közel 80 százaléka devizaalapú volt, addig az idei második negyedévben már megközelítette a 60 százalékot a forintkölcsönök aránya.
Az alacsonyabb kamatok mellett újdonságot jelent és hozzájárulhat a forinthitelezés erősödéséhez az is, hogy a lakossági szegmensben is elkezdtek megjelenni - a vállalati hitelezésből már ismert - indexált termékek. Az AXA jelzáloghiteleinek kondíciói például a bankközi kamatok (12 havi BUBOR) alakulásától függenek, míg a K&H új kölcsönének feltételeit a jegybanki alapkamat határozza meg.
S bár ilyen termékből egyelőre csak ez a kettő van, illetve a jelenlegi piaci átlagnál (13-14 százalék) kedvezőbb kamatozású új lakáshitellel is csupán négy pénzintézet állt elő, információnk szerint azonban már több társaságnál is dolgoz-
nak hasonló konstrukciókon. Emellett vannak olyan bankok is, amelyek ugyan még nem készülnek új forinthitellel, ám a már meglévő termékeik kamatának csökkentésével beszállnának a versenybe.
| H i r d e t é s | |
|
Nincs még hozzászólás. Legyen Ön az első!
