A digitális állampolgárság a jövő

Észtország decemberben emelte nemzetközi szintre a digitális állampolgárság igénylésének lehetőségét, amellyel a világon bárki, így például itthon vagy külföldön dolgozó magyarok is élhetnek. A dolog óriási adókedvezményekkel és nevetségesen egyszerű ügyintézéssel jár, ami paradicsommá teheti az észak-európai államot a kis- és középvállalkozások számára. A csatlakozó magánszemélyek pedig elmondhatják magukról: a világ első digitális állampolgárai közé tartoznak.

Amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fellendítéséről nyilatkozott, fő feladatként a kizárólag digitálisan működő, közös piac megteremtését határozta meg. Ezzel ugyanis véleménye szerint 500 milliárd euró plusz bevételre számíthat az EU és több százezer új munkahelyre a polgárai. Az ötlettel kapcsolatban a nemzetközi sajtó minden esetben Észtországot említette követendő példaként. Hogy miért pont őket? Mert a Balti ország már túl is van a digitális alapú gazdaság megteremtésén, amit már egy új szintre is emelt, méghozzá a decemberben bevezetett, a világon bárki által igényelhető digitális állampolgársággal.

Ezzel a típusú állampolgársággal már minden felnőtt észt rendelkezik, ahogy egy e-személyivel is, amit a világon bárhol egy számítógépre köthet, ezzel pedig intézheti ügyeit, legyen szó akár egészségbiztosításról, vagy valamilyen hivatali probléma megoldásáról. Ez a technológia biztosítja a nemzetközi terjeszkedés alapját is.

“Az észtek az állam tekintetében a földterületet csak egy dimenziónak tartják. Egy másik dimenziója az, hogy az állam fent van a neten” – kezdte érzékeltetni a rendszer alapjait a HVG érdeklődésére a helyi tapasztalatokkal bíró Bugarszki Zsolt, aki a Tallinni Egyetem oktatója. A szociálpolitikát tanító szakember egy blogot is vezet Észtországról, ahol több írásban is bemutatta, hogy mi az egyik legnagyobb előnye a digitális állampolgárságnak: a hazánkból nézve már-már hihetetlenül gyorsnak számító ügyintézés.

“Amikor ide költöztem, néhány kattintással, két perc alatt elintéztem a letelepedésemhez szükséges dolgokat. Az adóbevallásomat elkészíteni ugyanennyi ideig tart, nevetségesen egyszerű. A két és fél éves kislányom szociális juttatásához konkrétan három gombnyomásra volt szükség” – sorolt néhány érdekes példát Bugarszki Zsolt, aki elmondta, hogy Észtországban a bankokban, és egyéb ügyintéző helyeken csak páran lézengenek. “Néhány idős ember például ragaszkodik ahhoz, hogy a postán vegye fel a nyugdíját, de egyébként mindenki a neten intéz mindent.”

Az igazolványt egy szerkezettel a számítógéphez kötve bármilyen hatóságot el lehet érni, a szolgáltatásaikat pedig használatba lehet venni, de akár szavazatot is le lehet adni a parlamenti választásokon. A kártyát egy hozzátartozónak adva a beteg helyett például egy családtag is megveheti a felírt gyógyszereket.

A korrupció csökkentése céljából a rendőrök minden egyes intézkedését és mozzanatát rögzítik, illetve a rendvédelmi szervek a közösségi oldalakon is aktív kommunikációt folytatnak. Az észt gyerekek már második osztálytól tanulják a számítógépekkel, a robotikával és az internet világával kapcsolatos ismereteket.

Észt lehet a külföldön dolgozó magyar is

A digitális állampolgárok kis- és középvállalkozásokat támogató környezetet, kedvező adózási feltételeket is kapnak, mindezt akár úgy is, hogy eközben nem Észtországban élnek. Az e-állampolgárságot elsősorban azoknak érdemes igényelniük, akiknek nemzetközi ügyfeleik vannak, például egy amerikai cégektől megbízásokat kapó magyarnak is, éljen akár itthon vagy külföldön. Az észt a világ nyolcadik legpiacbarátabb gazdasága, ilyen feltételek mellett pedig bármilyen vállalkozás könnyen beindítható. A digitális állampolgároknak például egy euró vállalkozói adót sem kell fizetniük, amíg a cégükből nem vesznek ki profitot. Az ország így paradicsomnak számít a startupok számára, ezt használta ki az észt fejlesztésű (a Microsoft tulajdonában álló) Skype is.

“Több olyan típusú támogatásra is pályázhatnak az állampolgárok, amelyekkel könnyedén nyernek 6-7 ezer euró (kb. 2 millió forint) vállalkozásindító hozzájárulást. El tudom képzelni, hogy idővel ezt a digitális állampolgárok is megkapják, de már most óriási lehetőségekhez jutnak. Két finn tanár kollégám már megkapta ezt az állampolgárságot, azóta két céget is alapítottak, természetesen ezt is néhány perc alatt el tudták intézni. Mesélték, hogy az észt digitális piacon egyre nagyobb a Szilícium-völgy, illetve Ázsia komoly cégeinek érdekeltsége, velük könnyen együtt tudnak működni, megbízásokat kapnak tőlük, az EU-s partnerekről nem is beszélve” – számolt be Bugarszki Zsolt az első tapasztalatokról a digitális állampolgársággal kapcsolatban, amelyet a decemberi bevezetés óta körülbelül ezren igényeltek, de az észt kormány hosszútávú célkitűzése 10 millió ember. Ez a gazdaságuk óriási mértékű kiterjesztése lenne, hiszen az ország lakossága mindössze 1,3 millió fő.

Az észt állam minden személyes adathoz hozzájuthat, de azok tulajdonosa az állampolgár, akinek – a különleges chippel ellátott személyi igazolvánnyal – minden róla szóló és a közigazgatásban meglévő információhoz azonnali hozzáférése van. Ez azt is jelenti, hogy az emberek azonnal látják, ha az állam, vagy valamilyen szervezet az adatai között nézelődött. Ha a betolakodó nem tudja megmagyarázni, hogy miért lépett be az állampolgár rendszerébe, börtönbüntetést kap.

“Az állam is nyilvános mindenki számára. Ha akarom, néhány kattintás után megnézhetem, hogy a köztársasági elnöknek milyen birtokai vannak. A cégek nyilvántartásával ugyanez a helyzet. Az újságírókat is segíti a rendszer, hiszen az adatok olyan felületre kerülnek, amely révén könnyen infografika készíthető arról, hogy ki milyen cégekben érdekelt, milyen pénzügyi adatok és milyen vagyontárgyak kapcsolhatók hozzájuk. Mondani sem kell, hogy bevezetése óta a korrupció mértéke látványosan csökkent” – magyarázza a Tallinni Egyetem magyar oktatója.

A digitális állampolgárság rendszerének kiépítésére Észtország körülbelül nyolc milliárd eurót költött, de ez a befektetés bőven megtérül, hiszen a teljesen digitális közigazgatás működtetése az észt kormánynak már csak évi 50-60 millió eurójába kerül. Hogy érzékeltessük milyen olcsó: a szomszédos Finnország népessége mindössze négyszer nagyobb, de a közigazgatása negyvenszer (!) annyiba kerül, mint Észtországban.

Magyarországról nézve érdekes tény, hogy Észtország az oroszokkal szembeni félelme miatt is lépett erre a bájtokkal kikövezett útra, miután a Szovjetunióhoz csatolt állam 1991-ben elnyerte függetlenségét. Azt észtek gyakorlatilag minden téren Oroszország ellentéteként határozzák meg magukat. Liennar Viik, a Tallini Műszaki Egyetem oktatója a Wall Street Jornal cikkében így fogalmazott: “amíg más országok egy olyan szolgáltatásként tekintettek az internetre, mint például az ivóvíz, addig az észtek számára a demokrácia és a szabadság szimbóluma lett.”

Nem csoda, hogy a digitálissá váló társadalom a szívügyükké vált, amit minden erejükkel védenek. Pláne 2007 óta, amikor az oroszok nagyon komoly kibertámadást indítottak Észtország ellen. Ezután nemzetközi segítséget vett igénybe az állam, és olyan fejlesztésekbe fogott, amely révén azóta nem tudták feltörni a rendszert. A digitális bástyák erejéről mindent elmond, hogy a NATO összes kiberbiztonsággal kapcsolatos intézménye Észtországba települt, és az sem véletlen, hogy itt rendezték februárban az első kiberbiztonsági olimpiát is.

Szintén biztonsági előírás, hogy a digitális állampolgárságért egyelőre ki kell utazni Észtországba, hiszen komoly ellenőrzésen kell átesni, ujjlenyomatokat is vesznek az igénylőktől. “Az észtek rengeteg energiát fordítottak arra, hogy az orosz maffiától megszabadítsák az országot, és szeretnék megőrizni a nyugalmat, ezért óvatosak. A teljesen digitális közigazgatás további előnye, hogy ha olyan támadások érnék az országot, mint például most Ukrajnát, akkor az állam biztonságban lenne” – mutatott rá Bugarszki Zsolt. “Az internetről ugyanis nem lehet eltüntetni az országot.”
Forrás: hvg.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal