Döbbenetes szegénységi adatok

Több mint 2,3 millió honfitársunk él olyan háztartásban, ahol kisebb-nagyobb tartozást halmoztak fel a közüzemi szolgáltatók felé, közel másfél millióan elégtelenül fűtött lakásban élnek, mintegy hárommillió asztalára pedig minden második nap sem jut hús. Több mint 6,5 millióan nem engedhetik meg maguknak, hogy évente legalább egy hétre elutazzanak nyaralni. A többség a helyzet rosszabbodását várja.

Rendkívül borús képet fest a hazai családok jövedelmi viszonyairól a KSH frissen publikált összeállítása. A jelentés a jövedelmi adatok bemutatásán túl egy olyan, 2012-es kutatás eredményét is ismerteti, amely az emberek vélekedését vizsgálta az alapvetőnek tekintett szükségletek kielégítéséről.

A lakhatás nehézségeivel kapcsolatban a háztartások arra adtak választ, hogy megengedhetik-e maguknak, hogy lakásukat a téli hidegben megfelelően fűtsék, illetve, hogy otthonuk fenntartása (lakbér, közös költség, közüzemi díjak) mennyire megterhelő anyagilag. A lakásfenntartás költségeit a háztartások több mint 90 százaléka érezte megterhelőnek, ezen belül nagyon megterhelőnek közel 40, időnként megterhelőnek pedig bő 53 százaléka.

Fáznak és megcsúsznak a rezsivel, törlesztővel

Az összes háztartás csaknem egyhatoda (598 ezer) nem tudta megfelelően fűteni lakását – ez a probléma több mint 1,4 millió embert érintett. Az elégtelenül fűtött otthon oka leginkább az alacsony jövedelem: a alsó jövedelmi kategóriában élők harmada (mintegy 325 ezer személy) nélkülözte a fűtést, míg a leggazdagabbak közül csak 3,7 százalék (36 ezer fő). Főként a vidéki városok háztartásai érintettek (21,3 százalékos aránnyal), és kevésbé vannak jelen a községek háztartásai (13,9 százalék).

Ez valószínűleg azért van így, mert a községben élőknek a családi házas környezetben sokkal nagyobb mozgásterük van a fűtési módok kiválasztásában (például a gázfűtésről könnyebb áttérniük az olcsóbb fafűtésre), mint a városlakóknak. A gyermekes háztartások közül a három és annál több gyermeket nevelők között minden ötödik háztartásban gondot jelent a fűtési költségek előteremtése, ezekben a háztartásokban 208 ezren élnek. (Ez nem csoda, hiszen e családok átlagos jövedelmi helyzete bőven átlagon aluli.) Kiemelten veszélyeztetettnek tekinthetők az egyedül élők is, mivel a lakás fenntartása relatíve náluk jelenti a legnagyobb megterhelést: közülük majd minden negyedik, azaz 213 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy nem tudja lakását megfelelően fűteni.

Ki számít szegénynek?

A KSH egy korábbi kiadványából az is kiderül, hogy az egyes háztartástípusokon belül mekkora az az egy főre jutó jövedelem-küszöbérték, amely alatt szegénységről lehet beszélni. Az uniós módszertan szerint a mediánjövedelem 60 százaléka a jövedelmi szegénység küszöbértéke, ami 2010-ben egy ún. fogyasztási egységre számítva 59 441 forint/hó volt. A létminimum – ami olyan összeg, amely biztosítja a magánháztartásban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítését – ugyanekkor 84 ezer forint volt.

A szegénységi küszöbértékben 2005 és 2010 között nominálisan közel 40 százalékos növekedés történt, így két évvel ezelőtt a legalacsonyabb érték 26 748 forint/fő/hó (ez a két felnőttből és négy gyermekből álló háztartásokra vonatkozik), a legmagasabb pedig 59 441 forint (az egy felnőttből álló háztartások esetében) volt. A teljes háztartásra vonatkozóan természetesen a három felnőttből és négy gyermekből álló családok szegénységi küszöbe volt a legmagasabb, 190,2 ezer forint/hó.

Ami a rezsit illeti, a háztartások több mint tizede legalább egyszer megcsúszott a közös költség befizetésével. Főként az alacsony jövedelműek és az aktív korú népesség fizetett késedelmesen, míg a 65 év felettiek körében a késők aránya csupán 3,4 százalék. Valamilyen közüzemidíj-tartozása 759 ezer háztartásnak volt az elmúlt 12 hónapban, a késedelmesen fizetők háromnegyede többször is pénzzavarba került.

Amint arról beszámoltunk, a Magyar Energia Hivatal január végi adatai szerint a magyarországi fogyasztók energetikai közműhátraléka, amely alapján kikapcsolásuk kezdeményezhető, körülbelül 70,9 milliárd forint. 1,4 millió háztartás csúszott meg a villany-, 855 ezer a gáz, 180 ezer pedig a távhőszámla kiegyenlítésével. Az áramdíjjal tartozók fele, a földgázszámlával adósak 45 százaléka került az 1-30 napos hátralékosok táborába, míg a távhőszolgáltatónak tartozóknál az arány az egyharmad körül van.

Lakáshitelt több mint 665 ezer háztartás törlesztett, közel negyedük az utóbbi 12 hónapban legalább egyszer nem tudta fizetni a részletet, a három- és többgyermekesek között ez az arány meghaladta a 35 százalékot, ami több mint 19
ezer családot jelent.

Alig jut hús az asztalra

Az alacsony jövedelem, az élelmiszerek drágulása, illetve az a gyakorlat, hogy a hasunkon lehet a leginkább spórolni, rányomja a bélyegét az élelmezésre fordított kiadásokra is. 2012-ben Magyarországon a lakosság közel harmada nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst (vegetáriánusok ezzel egyenértékű ételt) fogyasszon. A legszegényebbeknél 71,6 százalék (704 ezer fő), az aktív háztartásokban élőknél 27 százalék (1924 ezer fő) ez az arány. A gyermek nélküliek és az egy-, valamint a kétgyermekesek esetében közel azonos arányú (30 százalék körüli), csak a 3 és annál több gyermekesek nélkülözése emelkedik ki. A nagycsaládosok közül minden második személynek (484 ezer fő) pénzhiány miatt nincs lehetősége rendszeresen húst enni.

Se nyaralás, se spórolás

A fenti helyzet láttán valóban luxusnak tűnik a nyaralás és a megtakarítás is. 2012 márciusában a megkérdezett háztartásokban élők több mint kétharmada (6579 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy pénzhiány miatt nem tud elmenni nyaralni évente egyszer, legalább egy hétre. A probléma nem csak a legalacsonyabb jövedelműeket és az inaktívakat érinti: a nyaralás költségeit az aktív háztartásokban élők közel kétharmada (4,4 millió fő) sem tudta jövedelméből kigazdálkodni.

A háztartások többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást – a KSH ezt 60 ezer forintban határozta meg – háromnegyedük (2,8 millió háztartás) nem tud saját erőből megfizetni. Nem képes erre a legszegényebbek 97,2 százaléka, de még a felső jövedelmi tizedbe tartozók 43,9 százaléka sem. Az iskolai végzettség – amely szorosan kapcsolódik a jövedelmi helyzethez jelentősen befolyásolja a megtakarításra való hajlandóságot, illetve az arra való képességet. Míg az általános iskola 8 évfolyamát végzettek 87,0 százaléka, addig az egyetemi, doktori fokozattal is rendelkező diplomás referenciaszemélyek háztartásaiban 44,8 százalékos a váratlan kiadást kifizetni képtelenek aránya.

Nem is várunk javulást

Az anyagi helyzet jövőbeni változásainak tekintetében meglehetősen pesszimista a lakosság. Nagy többségük (58,6 százalékuk) úgy gondolja, hogy maga és családja pénzügyi helyzete romlani fog a kérdezést követő 12 hónapban,
harmaduk szerint nem fog változni az eddigiekhez képest, és csak 7,5 százalékuk reménykedik helyzete jobbra fordulásában. A legszegényebb háztartások még ennél is borúsabban látják a jövőt, közel háromnegyedük
(157 ezer család) számít további romlásra.

A fiatalok háztartásai – melyek csak 29 évesekből, vagy fiatalabbakból állnak – alkotják ma Magyarországon azt az egyetlen társadalmi csoportot, melynek szűk többsége nem várt lényeges változást, és amelynek tagjai a többiekhez képest nagyobb arányban (12,8 százalék) bíztak a pozitív fordulatban.
Forrás: napi.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal