A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatszinten az Európai Központi Bank, az alapkamat továbbra is 0%-on áll. Emellett az eszközvásárlási program feltételrendszere és kerete is maradt a régi: ebben a hónapban még 80 milliárd eurós, áprilistól decemberig pedig 60 milliárd eurós havi keretösszeggel folytatódik a program, de szükség esetén megnövelhetik ezt az összeget.
Az ülést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi kedvező gazdasági és inflációs fejleményekről számolt be, azonban szerinte kockázatok még mindig vannak, de az euró visszavonhatatlan, de elismerte, hogy meg kell találni a módját, miként működhet jobban a monetáris unió.
A tájékoztató végén megkérdezték Draghitól, hogy az EKB aggódik-e a közelgő európai választások, illetve ezzel párhuzamosan az euróövezet esetleges szétesése miatt. A jegybankelnök erre úgy reagált, hogy a jegybank „nagy figyelemmel” követi a politikai eseményeket, de aggodalomról nincs szó.
A következő hónapokban 2% körül maradhat az éves infláció, a maginfláció viszont nagyon lassan emelkedik. Az elmúlt hónapokban jelentősen gyorsult az inflációs ütem az euróövezetben, ez elsősorban az energiaáraknak volt köszönhető, a változatlanul visszafogott inflációs nyomást jól érzékelteti a maginflációs mutató lassú emelkedése.
A GDP és infláció előrejelzéseit is felfelé módosította a jegybank:
• 2017-ben a korábbi 1,3% helyett 1,7%-os,
• 2018-ban a korábbi 1,5% helyett 1,6%-os,
• 2019-ben pedig 1,7%-os éves infláció várható az euróövezetben.
A 2016 decemberi előrejelzéshez képest felfelé módosította növekedési várakozásait az EKB:
• 2017-ben a korábbi 1,7% helyett 1,8%-kal,
• 2018-ban a korábbi 1,6% helyett 1,7%-kal,
• 2019-ben pedig 1,6%-kal bővülhet az eurózóna GDP-je.
Bár a növekedési kilátások egyértelműen javultak az elmúlt hónapokban, illetve a kockázatok is mérséklődtek, összességében azonban így is a negatív kockázatok vannak túlsúlyban.
A monetáris politikának és a strukturális reformoknak köszönhetően a vállalati hitelezési aktivitás élénkülést mutat, továbbá a munkanélküliség is folyamatosan csökken, ami szintén hozzájárul a növekedési kilátások javulásához.
A konjunktúramutatók az eurózónás növekedés élénkülését jelzik, emellett az elmúlt hónapokban az infláció is érezhetően gyorsult, ennek ellenére továbbra is szükség van az extrém laza monetáris politikára, amíg meg nem bizonyosodnak a folyamat fenntarthatóságáról.
Az EKB ülés és a sajtótájékoztató alatt az euró/dollár komoly emelkedésbe kezdett, egészen 1,0615-ig meg sem állt az árfolyam. Ezt követően korrekció kezdődött, az árfolyam egy széles csatornában mozog, még korai lenne megmondani, hogy ebből milyen irányba fog kitörni.
