Elkeserítően néz ki a magyar népesség alakulása, ha évtizedes távlatokban nézzük az adatokat: egyre kevesebben vagyunk.
Az ábra a természetes szaporodást, az elmúlt évtizedekben inkább fogyást mutatja. Vagyis azt, hogy a születések és a halálozások eredőjeként hogyan változik a Magyarország népessége. A statisztikán látszik, hogy legutóbb 1980-ban voltunk pluszban, azóta egyszer sem sikerült elérni a pozitív tartományt. (A számítás módszertana 2000-től változott, onnantól a nemzetközi vándorlást is beleszámolták az adatokba a statisztikusok.)
Mindez gazdasági szempontból azért érdekes, mert, ha kevesebben vagyunk és közben növekszik a várható élettartam, akkor több nyugdíjas jut majd egy-egy dolgozóra.
A jelenlegi kilátások alapján a jövő sem túl kedvező. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat népességcsökkenést jósol Magyarországon 2020-tól 2080-ig tartó előrejelzésében. A prognózis szerint 2020-ban – 2015-höz képest – 63 ezer fővel leszünk kevesebben, ezt követően pedig fokozatosan csökken majd a lélekszám.
2040-re alig több mint 9,5 milliós létszámot jósol a prognózis, amely szerint 2070-ben már kevesebb mint 9 millió ember él majd hazánkban, 2080-ban pedig már csak 8,68 millió népességet becsülnek. Ez ezt jelenti, hogy 25 év alatt 300 ezer fős csökkenéssel számolnak az Eurostatnál, 65 év alatt pedig közel 1,2 milliós népességcsökkenésre van kilátás.
