Érdemes a hitelt kiváltani?

Több bank is arra számít, felpörögnek a hitelkiváltások az ősszel, hiába nem hurcolhatják már ingyen egyik bankból a másikba a forintosított jelzáloghiteleiket az egykori devizaadósok. Az ingyenes hitelkiváltást kevesen, az adósoknak alig fél százaléka vette igénybe.

A szerződések hatálybalépése után 60 napjuk volt a meglévő hitel felmondására, a többség esetében ez a határidő augusztus elején járt le, a felmondás után pedig még 90 nap van arra, hogy egy másik hitelintézet kölcsönéből kifizessék a régi finanszírozót.

A szerény várakozásoktól is elmaradó érdeklődés hátterében egyrészt az áll, hogy az ingyenes kiváltásból kizárták a hitelközvetítőket, pedig annak idején az ügyfeleknek körülbelül a fele ilyen szakembereken keresztül jutott lakáshitelhez. Most viszont már az ügynökök is beléphetnek a kiváltási piacra, emiatt a CIB és a Budapest Bank is a hitelkiváltások növekedését várja.

A gyengébb minősítésű adósoknak viszont drágább a lakáshitel, és az sem könnyíti meg a kiváltásokat, hogy az egykori devizahitelesek kölcsöneit a három hónapos bankközi kamatlábhoz (Bubor) igazított kamatú kölcsönökre forintosították a bankok. „Ezek a legolcsóbb hitelek, sokan ragaszkodnak hozzájuk még akkor is, ha hosszabb távon kiszámíthatatlan a törlesztőrészletük” – mondja Kiss Gábor, a Benks Kft. régióvezetője. Az FHB is azt látja a hitelkiváltások egyik kerékkötőjének, hogy a Buborhoz kötött kamatozású kiváltó hiteleknél az ügyfelek azt tapasztalták, ahogy a jegybanki alapkamat csökkent, az ő törlesztőrészletük is lejjebb ment, ezért nem mentek bele a többletadminisztrációval járó bankváltásba.

A jegybanki alapkamat jelenleg 1,35 százalékos, a három hónapos Bubor pedig 1,36 százalékon áll. Ha azonban az akár évtizedekig fennálló futamidő során a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatot emel, az néhány hónapon belül a forintosított lakáshitelek törlesztőrészletét is megnöveli majd. Egy tízmillió forintos hitelnél ugyanis egy százalékpontnyi kamatemelés 100 ezer forintos kamatkiadást jelent évente. 

A kiváltásokat az is fokozhatja, hogy a banki kínálati oldal is erős. Sok hitelintézetnél süllyedt a hitel–betét-arány az elmúlt években mélyen 100 százalék alá, és fokozni kívánják a hitelezést. A legkedvezményesebb ajánlatok THM-je már 3,5 százalék körül vagy az alatt van, igaz, ezek mind három hónapos kamatperiódusúak. A meglévő lakáshitelek átlagos kamata ennél sokkal magasabb, a jegybank adatai szerint júliusban 5,88 százalékon állt. A hosszabb időre rögzített kamatú lakáskölcsönök lényegesen magasabb kamattal kaphatók, de a legalacsonyabb THM-ek már 6 százalék alatt vannak.

Bármilyen jók is az ajánlatok, a jelenlegi lakáshitelesek csaknem felének esélye sincs arra, hogy bankot váltson. Az MNB január óta érvényes rendelete szerint ugyanis forintalapú lakáshitel csak akkor nyújtható, ha az ügyfél legalább 20 százalékos önerővel rendelkezik, a jegybanki statisztikák szerint pedig a piaci kamatozású forinthitelek csaknem felénél, valamint a szabad felhasználású jelzáloghitelek 45 százalékánál is efölött van a hitel–fedezet aránya.

Ráadásul a bankok egy része még a jegybanki elvárásnál is szigorúbban bírálja el a hiteleket, főleg vidéken és kisebb értékű ingatlanoknál nagyobb arányú fedezetet is elvárhatnak. A magas hitel–fedezet-arányú ügyfeleknek, ha bankváltáson gondolkoznak, extra fedezetet kell bevonniuk, vagy előtörleszteniük kell a kölcsönt.
Forrás: vg.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük