EU és a munkahelyi stressz

Az EU-ban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon mintegy 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős. Minden negyedik magyar munkavállaló érintett.

Csatlakozz ingyen az XTB Forex Demo Versenyéhez! Próbáld ki magad a tőzsdén, és legyél a 3 bajnok egyike! Nyeremény: 500.000 HUF! Nyerjen valós pénzt, kockázat nélkül.

“Egészséges Munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” címmel kétéves kampányt indít az Európai Munkavédelmi Ügynökség az EU 28 tagállamában, Magyarországon a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által működtetett Nemzeti Fókuszponttal együttműködve. A programsorozat a vállalatoknak kíván módszertani segítséget nyújtani a megfelelő stresszkezelési gyakorlatok kialakításában. A kampány részeként, a munkáltatók számára meghirdették az Európai Helyes Gyakorlat Díjat – derült ki a kampány indító rendezvényén, ahol a munkahelyi stresszt és annak gazdasági hatásait is bemutatták.

A munkahelyi stressz nem csak a munkavállalók egészségét rongálja, hanem a vállalatok versenyképességét is, mivel növeli a hiányzások számát, a fluktuációt, viszont csökkenti a hatékonyságot. Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 51 százaléka véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, 10-ből 4 válaszoló szerint pedig az azzal járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem megfelelően kezelik.

Mi a stressz és a munkahelyi stressz?
A stressz szervezetünk általános védekezési reakciója, izgalmi-éberségi és motivációs állapota, amely összefügg végzett tevékenységünk jellegével. A pozitív stressz (eustressz) önmagában nem kóros, segít a vészhelyzetekben, a problémák megoldásában. A negatív stressz (distressz) azonban az eustressz állapotot meghaladó túlzott feszültséget jelent, amelyben már a lelki folyamatok károsító hatásai kerülnek felszínre az életesemények, a konfliktusok, az egyéni adottságok miatt.

Egyes munkavállalóknál a krónikus munkahelyi stressz miatt magatartási, pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések alakulhatnak ki. Az európai kutatások és felmérések azt igazolják, hogy a munkahelyi distressz felismerésének, kezelésének, megelőzésének hiányosságai miatt nemcsak az egyének és a munkáltatók szintjén, de társadalmi szinten is egyre inkább számolni kell annak a gazdaság teljesítőképességére és az életminőségre gyakorolt negatív hatásával.

A munkavállalók legalább harmada érintett

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség korábbi, 36 ezer vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munkabaleseteket követően, a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az Unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.

A munkahelyi stressz az EU tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, s uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4 százalékát – Magyarországon mintegy 880 milliárd forintot -, fordíják a munkáltató és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára. Az európai statisztikákat figyelembe véve ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint, azaz egy 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték, a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el.

A most kezdődő Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt! kampány nem csak a problémára hívja fel a figyelmet, de támogatást is nyújt a pszichoszociális kockázatok kezeléséhez. A munkával kapcsolatos stressz szervezeti kérdés, amelynek megoldásához a munkáltatók és a munkavállalók közös erőfeszítése szükséges – mondja Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetője.

A munkahelyi stressz kezelése a munkáltató kötelessége. A munkahelyi stressz kezeléséről 2004-ben, a munkahelyi zaklatás és erőszak megakadályozásáról pedig 2007-ben kötöttek keret-megállapodást az EU és szociális partnerei, akik a munkahelyi stresszt komplex kezelést igénylő kollektív (nemcsak munkavédelmi) problémaként nevesítették. Magyarország 2008-ban ültette át jogrendjébe az uniós szabályozást, az arra vonatkozó részeket a Munkavédelmi Törvénybe integrálva.

Forrás: napi.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal