Fenntarthatatlan jövő

Egy kis előzetes az idei Befektetői Iskola előadásokról. Akit érdekelnek a globális társadalmi problémák, a gazdasági válságok valódi okai, a környezetvédelem aktuális kérdései, a világunk fejlődésének fenntarthatatlansága – annak itt a helye.

A tavalyi első előadásban a fedezetlen pénzkibocsátásról, a hihetetlen mértékű állami és lakossági eladósodásról volt szó – tehát a társadalmi élet és a világgazdaság időzített bombáiról. Arról, hogy a legutóbbi válság látszólag véget ért, de nagyon sok időzített bombát hagyott hátra, amelyekből ismét pénzpiaci és gazdasági válságok fognak kialakulni.

További fontos kérdések csak címszavakban a tavalyi előadásból:
– a jelenlegi nyugati típusú gazdasági mechanizmus került válságba (túltermelés, állami szerepvállalás erősödése, politikai szélsőségek térnyerése, tarthatatlan szociális védőháló, nyugdíj-kilátástalanság, stb.)
– jövedelmi különbségek okozta feszültség (1% kezében az összvagyon fele)
– A multik gazdasági szerepe, hatalma
– megnéztük a gazdasági ciklus elméleteket, szerintem itt az ideje egy új gazdasági modell bevezetésének
Nyugat-Európa demográfiai és bevándorlási kérdései, iszlamizálódás: a keresztény Európa menthetetlen, senki sem látja a békés egymás mellett élés lehetséges útjait
– A magyar gazdaság helyzete, gazdaságpolitikai csőd, elmúlt évtizedek hibái, a jelen pontos számadatai

Tavaly a második előadás a befektetési lehetőségekről szólt, minden terméket sorra vettem, megvizsgáltam, pontos számokat, kockázat-hozam optimalizálást végeztem. Ez az előadás idén is hasonló felépítésű lesz, de többet foglalkozom ingatlan befektetésekkel és a korábban már említett „devizaháború” újabb részleteivel.

Miről szólnak a 2015.évi befektetői előadások?

Környezeti ártalmak, az ember ámokfutása

Az idei évben úgy gondoltam, hogy további olyan kérdéseket veszek sorra, amelyek egyenként is megoldhatatlannak tűnő problémák az emberiség és a Föld fennmaradása szempontjából. Kiválasztottam pár olyan fontos kérdést, amelyekről sokat beszélünk, azt gondoljuk, hogy ismerjük is a dolog hátterét, de én is meglepődtem, hogy a számok mennyire a kegyetlen – és sokkal elkeserítőbb – valóságot mutatják.

Megvizsgáltam az energiafogyasztás jövőbeli (várható) alakulását, a környezetvédelem legfontosabb kérdéseit, a talaj- és vízellátás kérdéskörét. Milyen az emberiség ökológiai lábnyoma? Élhető Földet adunk át az unokáinknak?
Vajon a technikai fejlődés lehetővé teszi a megoldások időben történő megtalálását vagy az emberiségre komor és szűkös jövő vár?

Alekszej Puskov Twitter-üzenete szerint “Kijev a palagáztartalékok feletti ellenőrzés megszerzéséért háborúzik Ukrajna keleti felében. Ezek a tartalékok – német számítások szerint – 5578 milliárd köbméter körüliek (az Egyesült Államok tartaléka 8976 milliárd köbméter)”.

Megvizsgáltam a megújuló energiák elterjedési ütemét. Képesek lesznek a jövő növekvő energia igényének kielégítésére? Hogyan lehet csökkenteni az energiafelhasználást?

A járműipar és ezzel együtt a közlekedés az egyik legnagyobb káros anyag kibocsátó. Hogyan alakul a közeljövőben a forgalomba kerülő járművek száma? Mikorra várható a környezetkímélő elektromos autók érdemi elterjedése?

Lesz elegendő élelmiszer, ivóvíz és termőtalaj?

Évente kereken 80 millió új, éhes emberszáj kér táplálékot, miközben 1 milliárd ember éhezik, vagyis folyamatosan csökken az egy főre jutó szántóterület. Továbbá ennek eltartóképessége is romlik, mivel évente 75 milliárd tonna talaj erodálódik világszerte. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, Európában 17-szerese, Amerikában 10-szerese, Ausztráliában 5-szöröse. Ilyen ütemben 60 év alatt elfogy a termőtalaj.

Mintegy 2 milliárd ember, azaz a világ népessége egyharmadának nincs biztonságos ivóvíz ellátottsága. A XXI. század elején a krónikus vízhiány további 100 milliókat veszélyeztet. A vízkészletek védelme és fejlesztése, a vízkészletekkel való hatékony gazdálkodás elsődleges prioritás Nyugat-Ázsiában, Afrikában és a Csendes-óceáni térségben. Európában és Észak-Amerikában a vízforrások védelme a szennyezéssel, a savasodással és az eutrofikációval (vízvirágzás, algásodás) szemben abszolút prioritást élveznek.

A Csendes-óceánban a Nagy Szemétfolt területén mintegy 100 millió tonna műanyag úszik, a folt kiterjedése tíz-tizenöt Magyarországnyi. A benne található műanyag a napfény hatására aprózódik, de nem bomlik le, ezen a területen a víz hatszor annyi apró műanyagdarabkát tartalmaz, mint amennyi planktont. Kisebb-nagyobb darabokat a halak és a madarak is élelemnek nézik és megeszik.

Magyarország ökológiai lábnyoma 2008-ban 3,59 gha volt. Ennek döntő részét adja 1,63 gha-ral a karbonlábnyom és 1,29 gha-ral az élelmiszerlábnyom. A fogyasztás ökológiai lábnyoma kb. 0,9 gha-ral haladja meg az ország biokapacitását, és több mint másfél Földre lenne szükség ahhoz, ha a Földön mindenki ugyanúgy akarna élni, ahogy mi Magyarországon.

vizlabnyom

 

Az átlagos vízfogyasztás 1,24 millió liter/fő évente. Magyarország ebből a szempontból viszonylag jó helyen áll 126. helyen áll a 150 országot tartalmazó listán 750 ezer liter/fő. A gazdag, magas vízfogyasztással rendelkező országok esetében a vízfelhasználás is jelentős, így például az USA-ban 2,48 millió liter/fő.

Hogy alakul a globális vízfogyasztás? Megállítható a népesség robbanásszerű növekedése? Hova vezet a globális felmelegedés?

Mit várhatunk a technikai fejlődéstől?

Vajon képesek leszünk olyan új eljárásokat és eszközöket kifejleszteni, amelyek segítenek a fenti energia-élelmiszer-környezetvédelem kérdéskörökben felvetett problémák megoldásában?

Vagy inkább más kérdéseket kell felvetnünk, hiszen a technikai fejlődés csak a lehetőséget teremti meg, a kérdés inkább az, hogy képesek leszünk-e az újdonságok bevezetésére?

Az alábbi fő fejlődési területekkel foglalkozom az előadásomban:

  • Energetika – Fúziós energia
  • Egészségügy, genetika
  • Informatika, számítástechnika
  • Távközlés, internet
  • Közlekedés
  • Űrkutatás
  • Robotok-gyártástechnológia
  • Élelmiszertermelés

A második előadás idén is a befektetési termékekről, lehetőségekről szól, új számok, elemzések és termékek kerülnek ismertetésre. Melyik befektetést válasszam 2015-ben?

Jöjjön el és ismerje meg a fenti folyamatok összefüggéseit, pontos számok, diagramok segítségével. Mindenki véleményére kíváncsiak vagyunk, senki sem hordozza a bölcsek kövét, cél a közös gondolkozás.

Befektetői Iskola előadások: jelentkezés és időpontok.

dr.Tatár Attila

 

Főbb kulcsszavak: Befektetési tanácsadás, Befektetési termék Cimkék: , , , , ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.