Nem akarnak a fiatalok vállalkozni

Magyarországnak nincsen jelenleg központi stratégiája arra, hogy a közoktatásba integrálják a vállalkozási ismereteket. De nem ez a fő oka annak, hogy a magyar fiatalok nem szeretnének vállalkozni.

Európa központi ajánlásokkal, iskolai oktatásba integrált programokkal is törekedne arra, hogy több fiatal érezzen kedvet saját vállalkozáshoz. Magyarországon ma kevés fiatal vállalkozna: a Fivosz (Fiatal Vállalkozók Magyarországi Szövetsége) tavalyi felmérése szerint  hazánkban a 2,3 milliónyi 15-34 éves fiatal kevesebb, mint négy százaléka  (3,7) mert saját vállalkozásba fogni. Az EU átlagban a fiatalok 45 százaléka, az USA-ban 55 százaléka gondolkodik vállalkozás alapításán, míg Kínában a fiatalok 71 százaléka szeretne vállalkozni.

Változtatni kell a hozzáálláson

A vállalkozási ismeretek oktatása a jövő növekedésének egyik motorja lehet, mivel a jövő üzletembereit inspirálja Androulla Vassiliou, a kulturális-oktatási-oktatási-soknyelvűség biztos szerint. Ha Európa versenyképes szeretne maradni, akkor az emberekbe kell befektetnie, innovációs, adaptációs képességeikbe és szakmai ismereteik gyarapításába. A biztos szerint meg kellene változnia az európai gondolkodásmódnak a vállalkozási attitűddel kapcsolatban, például úgy, hogy már a korai oktatásban szerepelnének vállalkozói kompetenciák. A magyar fiatal vállalkozói szövetség szerint  azonban hazánkban a csekély érdeklődésnek nem az az oka, hogy nincs “Vállalkozási ismeretek” tantárgy az iskolában.

A Vállalkozási ismeretek az európai iskolában (Entrepreneurship Education at School in Europe) című, nemrég kiadott jelentést egy 31 európai országban és 5 régióban folytatott kutatás alapján adták ki. Nyolc országnak volt specifikus stratégiája a középiskolai szinten, 13 másikban (ide tartozik Ausztria, Bulgária, Csehország, Izland, Spanyolország és mások mellett hazánk is) csak az általános ifjúsági, életre szóló tanulás vagy növekedési stratégia része.

Az országok fele dolgozik olyan oktatási reformon, amely a vállalkozási ismeretek megerősítését célozná, szintén fele integrálta kötelező tantárgyakba a vállalkozási ismereteket, általában gazdasági vagy társadalomtudományi ismeretek részeként.

Nem a NAT-ba kellene integrálni

A Fivosz tapasztalatai szerint az alacsony vállalkozási hajlandóságot a fiatalok, még az üzleti tanulmányokat folytatók is, leggyakrabban a sikeres hazai példák és a gyakorlati útmutatás hiányával indokolják, ami még a tőkehiánynál is nagyobb probléma.

Tantervek helyett fontosabb lenne a jó gyakorlatok ismertetése, a motiváció átadása, ezért nem is javasolták a vállalkozási ismeretek Nemzeti Alap Tantervbe (NAT) való integrálását, válaszolta kérdésünkre Kovács Patrik, a szervezet elnöke, aki 2011 decembere óta a YES (European Confederation of Young Entrepreneurs) alelnökeként uniós szinten is képviseli a fiatal vállalkozókat.

Ehhez képest az új NAT-tervezetben a téma az 5.-8. osztály “Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek” témakörében jelent meg. Kérdés, pontosan mit, milyen előképzettséggel oktatnának mint  “szabad órakeretben választható tantárgyat”.

Elrettentő példák és a bürokrácia

Ha a pályakezdő, főiskolát vagy egyetemet végzett elméleti szakemberek, vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerőpiaci és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni, nem meglepő, hogy igyekeznek majd elkerülni a vállalkozás intézményét, állítja a szövetség.

Azt hozzátehetjük, hogy sok fiatal találkozik olyan, a törvényesség és a fenntarthatóság határán táncoló kisvállalkozásokkal, amelyek nem feltétlenül kínálnak követni való példát. A szabályok gyakori változása sem könnyíti meg a helyzetet: mire a frissen végzett szakember elindítja üzletét, a tanult ismeretek könnyen elavulttá válnak.

A hazai szabályozói környezetet Kovács is “nem mindig egyszerű”-ként jellemezte, ennek folyamatos és gyors változása vagy a bürokrácia nemcsak a fiatalokat, hanem a tapasztaltabbakat is elriaszthatja a saját vállalkozástól.
A fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázat indul az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében májusban, adta hírül az MTI. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a pályázat keretösszege csaknem 7 milliárd forint, amellyel 1600 új vállalkozás létrejöttét kívánják segíteni.

Szintén az önfoglalkoztatást segítendő már nyitva van az a pályázat, amelynek keretében maximum 3 millió forint tőkejuttatás nyerhető el vállalkozás indítására. Ennek több mint egymilliárd forintos forrását a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból biztosítják. A kormány új, decemberben jóváhagyott ifjúságpolitikai programjában pedig a karrier-tanácsadásra, a pályaorientációs segítségre, a jó példák átadására koncentrálnának. Utóbbi dokumentum forrást nem rendel az egyes feladatokhoz,kivéve, ahol konkrét TÁMOP programokat jelöl meg keretként.

Általános iskolai tananyagtól a diákvállalkozásokig

Az országok kétharmadánál már az általános iskolai tananyagban vannak jelek, amik arra utalnak, hogy bizonyos vállalkozási kompetenciákat kívánnak erősíteni: kezdeményezés, kreativitás, kockázatvállalás. Szlovákiában létezik általános iskolában is “work education” (munkával kapcsolatos ismeretek) nevű, témájában a vállalkozásra is kitérő tantárgy, míg Hollandiában támogatásért folyamodhat az iskola, ha valamilyen vállalkozással összefüggő tananyagot dolgoz ki és emel be tantervébe. Gyakorlati vállalkozási ismereteket csak négy országban oktatnak: Litvániában, Romániában, Liechtensteinben és Norvégiában. Van, ahol a “vállalkozás” fogalmát az etika tantárgyon belül ismertetik (Csehországban, a tantárgy felvétele nem kötelező), míg Lengyelországban a társadalomtudomány mellett a matematika-oktatásban is megjelenik a téma, amely Bulgáriában az “otthoni ökonómia és technológia” tantárgy része.

Mintegy tizenkét ország azzal is támogatná a vállalkozói szellem erősítését, hogy közelebb hozná az üzleti életet az iskolához, akár diákvállalkozások létrehozásával, működtetésével. A tanárok speciális képzése e területen csak Belgium flamand területén, Bulgáriában és Hollandiában valósul meg. Központi útmutató és tanári oktatóanyag csak az európai országok egyharmadában áll rendelkezésre. 2013 vége előtt a tervek szerint kézikönyvet adnak ki a vállalkozási ismeretek oktatásáról, áll az Európai Bizottság közleményében.

Forrás: napi.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal