A Figyelő, a multik és a hazai vállalatok

A Figyelő TOP200 idei konferenciájának témája a nemzetközi multik és a hazai cégek együttélése, valamint a duális gazdaság értelmezése a nagyvállalatok-kkv-k tengelye mentén. Miközben a TOP200 mezőnyének kb. 80 százaléka külföldi tulajdonban van, a magyar munkavállalók több mint hetven százalékát a kkv szektor foglalkoztatja. 

Termelékenységi mutatók tekintetében jó esetben fele annyira hatékony egy döntően magyar tulajdonú vállalat. Ez utóbbinál 2-2,5-szer(!) annyi munkaerőre van szükség ugyanakkora hozzáadott érték előállításához, mint a döntően külföldi tulajdonú, de nálunk működő nagyvállalatoknál – hangzott el a Figyelő TOP200 Kiadványához és Gálájához kapcsolódó konferencián a Larus Rendezvényközpontban.

A konferencia fő témája a duális gazdaság volt: azaz a multinacionális nagyvállalatok és a hazai kis- közepes cégek által belakott hazai gazdaság. Képesek együttműködni? Versenyeznek vagy kiegészítik egymást? Melyik szereplő miben jó? Mi az állam szerepe a gazdaságélénkítésben? És hasonlóan fontos kérdések serege jutott eszembe a konferencián ülve. Az előadások többre választ is adtak, de a legtöbbre csak az idő fogja meghozni a választ….

Reszegi László, a Corvinus egyetem tanáram előadásában egy kutatás eredményeit ismertette. Egyik lényegi megállapítása az volt, hogy a tőkehatékonyságban jók a legalább 50 százalékban magyar tulajdonú nagyvállalatok is, ezen a téren nem vagyunk lemaradva a multinacionális vállalatoktól.  Ugyanakkor termelékenységi mutatók tekintetében fele annyira hatékony egy döntően magyar tulajdonú vállalat, ahol sokkal több munkaerőt foglalkoztatnak ugyanakkora hozzáadott érték előállításához, mint a döntően külföldi tulajdonú nagyvállalatoknál.

Erre a kutatási megállapításra később Győri Imre, a Magyarmet Finomöntöde Kft. ügyvezetője reagált: német partnerük ugyanazt a terméket közel dupla áron adja el, továbbá a nagyobb német piacon nagyobb sorozatokkal lehet számolni és több munkafázisra számos kisebb cég szakosodik, akik gyorsan, jó minőségben relatíve olcsón bedolgoznak a nagyobb vállalatoknak. Eközben ugyanehhez a termékhez itthon csak pontatlan, rossz minőségű és drága partnereket találni, miközben a terméket tőle fele annyiért veszik meg. Tehát egy magyar dolgozó nem fele annyit végez el, mint egy nyugat-európai; sőt, jellemzően itthon e téren még jobbak is vagyunk, a tényleges munkaidő hosszabb, azaz főként a tőke, a tudás, a kisebb sorozatok és az árazási különbségek okozhatják a hatalmas hátrányt mutató statisztikai eltéréseket.

Békés Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is egy kutatás eredményeit ismertette előadásában. Ők a Figyelővel közös exkluzív vállalati-beszállítói kutatás során a nyilvánvaló dualitás ellenére azt tapasztalták, hogy igenis vannak sikeres magyar közép- és nagyvállalatok, amelyek intergrálódni tudnak, hozzáférnek a multikhoz, ugyanakkor ezek száma igen alacsony. Arra a megállapításra jutottak, hogy a multik még sokkal jobban szeretnék növelni a magyar beszállítóik arányát, mint gondolnánk, ám ez alapvetően a hazai akadályok miatt mégsem teszik. Elsőként technológiai, szakmai és minőségbeli problémát említenek, másodsorban a méretgazdaságosságot, a megfelelő mennyiséget említik a válaszadó multik, de nem elhanyagolható ok a szakemberhiány sem, amely a konferencián gyakran visszatérő megállapítás volt.

Magyarország nem lesz az olcsó munkaerő országa, mert az itt megtelepedett nagy cégek a jól képzettek elvándorlásának megállítása érdekében kénytelenek lesznek emelni a béreket. Weiszbart Zsolt, a vállalatirányítási szoftverrendszereket szállító skandináv IFS hazai cégének vezetője szerint egy kezdő informatikus már akkor is megkereshet itthon bruttó 450 ezer forintot, ha nincsen felsőfokú végzettsége, miközben egy tapasztalt, szenior IT-s hét számjegyű havi bruttóra számíthat.

Dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője a Juncker Bizottság gazdaságfejlesztési programjának ismertetésével, egy kerekasztal beszélgetés során pedig az oktatási rendszer kihívásaival, a duális képzés tapasztalataival foglalkoztak.

A szünetet követően több esettanulmányt is meghallgathattunk a beszállítók kiválasztásáról és a vállalatok közötti együttműködésről:

  • Rábai Dániel (Continental Csoport Országkoordinátora)
  • Falk György (VARINEX Informatikai Zrt.)
  • Majoros Béla (Csaba Metál Zrt. vezérigazgató)

A konferencián felszólalt Szíjjártó Péter külügyminiszter is, aki a kormány sikereiről és a tervezett gazdaságfejlesztési intézkedésekről beszélt. A konferencia jó hangulatban telt, – ahogyan az ilyenkor lenni szokott – a szünetben tartott kötetlen beszélgetésekből és elejtett pár mondatból sokat lehetett tanulni, kapcsolatokat építeni. Természetesen a felmerülő kérdésekre nem születtek megoldások, de mindenképpen sikere egy konferenciának, ha a résztvevők elégedettek a hallottakkal és hajlandóak a közös gondolkozásra, esetenként a közös fellépésre is – ami vállalati vezetők esetében nem ritkaság, hiszen hozzá vannak szokva a megoldások kereséséhez.

dr.Tatár Attila

 

 

 

 

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.