Főbb állami beruházások 2016-ban

Majdnem a háromszorosára emelkedik az állami keretből finanszírozott beruházások összege a jövő évi költségvetésben. Az idei 202 milliárd után jövőre 560 milliárd forintot költ az állam saját keretéből. A nagy pénzek Paksra, a Modern Városok programra, a Liget Projektre mennek 2016-ban. A stadionokra valamivel kevesebb jut, de azért még marad bőven a sportban is pénz.

Befejezte a vidéki városok stadionfejlesztési programját a kormány, bár az idén még 5,3 milliárdot tervezett a Nemzeti Stadionfejlesztési programban, és néhány nagyvárosban (Gödöllő, Pécs, Tatabánya) egyéb sportfejlesztéseket is végrehajtott, ennek jövőre vége szakad. A sportberuházásokra a Világgazdaság számításai szerint 7,5 milliárd forinttal jut kevesebb: „alig” 88 milliárd forint. Ennek a keretnek a nagy részét is elviszi azonban két nagyprojekt. A vizes világbajnokság tervezettnél korábbi budapesti megrendezése miatt előre hozott beruházásra 27 milliárd forint feletti összeg jut, míg a Puskás Stadion rekonstrukciójára 36 milliárd forintot különítettek el (ám ez is kevesebb az ideinél).

A beruházásokban jövőre egyszerre lesz jelen a visszaesés és a kormányzati költekezés: az uniós ciklusváltás miatt ezermilliárdnyi fejlesztés esik ki, amit a kormány saját erőből próbál pótolni, vagyis jelentősen emeli a csak állami forrásból elindított beruházások összegét. Ez persze nem látszik első ránézésre a költségvetésből, hiszen a Beruházási Alap összege mérséklődik is – aminek egyszerű jogtechnikai oka lehet: így nem kell a vagyoneladási bevételek beérkezésére és a nemzetgazdasági miniszter engedélyére várni a fejlesztések megkezdéséhez. A biztonsági szelep alól az idén alig mentesítettek beruházást (egymilliárd alatti az összeg), jövőre viszont az ilyen célra elkülönített pénzek nagyobb része nem jelenik meg az Alapban. Ilyen például Paks tőkeemelése: ez már nem függ a beérkező bevételektől (holott sokkal nagyobb lesz az ideinél: 28 helyett 113 milliárd).

Ugyanígy független a kormányzat vagyonbevételeitől a Modern Városok program. A kiemelt közútfejlesztésekre 160 milliárd forint jut jövőre – egyedül ez kiteszi az idei beruházási keret nagy részét. Az alsóbb rendű utak jelentőségének növekedését tükrözi az is, hogy közútfejlesztési feladatokra ezen kívül még 7,5 milliárd forintot különítene el az állam, miközben az idén csak a korábban elindított projektek befejezésére szán pénzt, valamivel kevesebb, mint 3 milliárd forintot.

Ezenkívül új kiadásként jelenik meg a Liget Projekt: az idei 8,8 milliós keret a 19 milliárd fölé emelkedik jövőre, amit kiegészít még a Fővárosi Nagycirkusz elhelyezésére jutó 3,5 milliárd forint. Ezzel a beruházás a harmadik (Pakssal együtt számolva a negyedik) legnagyobb kiadássá lépett elő a fejlesztési listán, a vezető helyet pedig a stadionfejlesztésektől az útberuházások vették át.

A jövő évi programokból azonban már látszanak az újabb feltörekvők is. A Rubik kocka „motívuma és gondolatisága által ihletett” – tulajdonképpen a tervek szerint egy nagy kockát ábrázoló kiállítási központ létrehozása akadozni látszik (a keret az idei 600 millióról 450-re csökkent, ami egy nagyberuházásnál édeskevés), ám a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája közé elgondolt új Budapesti konferenciaközpont terve erőre kapott. Mindenesetre jövőre már 1,8 milliárd forint jut a projektre.
Forrás: vg.hu

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások