Gyorsan terjed a “közösségi gazdaság”

Tíz év múlva a közösségi gazdaságban működő cégek adhatják az energetika, a turisztikai és a telekommunikációs ágazat teljes piaci árbevételének felét. Az azonban korántsem biztos, hogy a „teremtő rombolók” üzleti modellje fenntartható.

Svájcban már tehenek is lízingelhetők virtuálisan, így havi díj fejében a vásárló a bolti árnál lényegesen olcsóbban juthat sajthoz. Hasonló mintára épül a magyar YouTyúk nevű kezdeményezés, itt jelképes tartásdíjért cserébe a vevő által meghatározott mennyiségű tojást szállítanak ki havonta az internetes felületen kiválasztott átvevőpontra.

Néhány év alatt a sharing economy, azaz a közösségi gazdaság az egyik legfontosabb globális üzleti trenddé vált, óriáscégeket termelve ki a semmiből. Az Uber értéke idén júliusban a The Wall Street Journal becslése szerint meghaladta az 50 milliárd dollárt, azaz értékesebbé vált, mint a Standard & Poor’s 500-as cégek 80 százaléka.

Az Airbnb cégértéke elérte a 24 milliárd dollárt, és nincs okunk azt gondolni, hogy ezzel el is érte maximális méretét. A PwC közösségi gazdasággal foglalkozó tanulmánya szerint az öt leginkább érintett iparágban a megosztáson alapuló modellel működő vállalatok 15 milliárd dollár árbevételt könyvelhettek el. Ez az összeg 2025-re 335 milliárd dollárra nő, amivel az érintett iparágak – a mobilitási szektor, a kiskereskedelem, a turisztika és szállodaipar, a szórakozás és a telekommunikáció, a közösségi finanszírozás, az energetika, valamint a szolgáltatásmegosztás, azaz az emberi erőforrások – teljes éves piaci bevételének felét adják majd.

Többen megkérdőjelezik ennek a működési modellnek a fenntarthatóságát. Valójában ugyanis senki sem tudja, hogy a jellemzően kockázati tőkéből finanszírozott agresszív piacszerzési szakasz után a sharing cégek közép- és hosszú távon képesek lesznek-e nyereségesen működni. Ennek ellenére a hagyományos vállalkozásoknak valamilyen választ kell találniuk a kihívásra, de legalábbis lépést kell tartani az olcsó, gyors, szinte bárhol elérhető közösségi megoldásokkal. A PwC szakértői szerint ennek egyik módja a jelenlegi ügyfélkör védelme, a közreműködés a szigorú szabályozási környezet megteremtésében, de szóba jöhet a modell átvétele is.

A törvényhozók is küzdenek a közösségi gazdaság generálta problémahalmazzal. A szektor egyelőre az adózási szürkezónában található, a felhasználók megfelelő egészségi, vagyoni, jogi védelme egyelőre korántsem garantált minden esetben. A hagyományos szereplőkre vonatkozó előírások jellemzően nem alkalmazhatók automatikusan ezekre a cégekre, a teljes tiltás ugyanakkor nem volna célszerű.

A közösségi gazdaság alapját valójában a fogyasztói igények módosulása és a technológiafejlődés adta. Az Európai Bizottság elemzése szerint például a világ útjain közlekedő 1 milliárd autó közül 740 milliót csak egy személy használ, egy átlagos háztartásban pedig 3 ezer dollár értékű kihasználatlan eszköz található – olvasható a PwC elemzésében. Egyre többen jönnek rá, hogy fölösleges vállalniuk a tulajdonlással járó anyagi terheket, és egyre többen igénylik az arctalan óriáscégek uniformizált szolgáltatásai helyett a személyes kapcsolatokra épülő vásárlást, nem beszélve a környezetvédelmi szempontokról. A sharing economyt ismerő amerikaiaknak több mint háromnegyede például úgy véli, a megosztáson alapuló működés környezetkímélőbb, mint a hagyományos.
Forrás: vg.hu

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások