Az Európai Bizottság felvázolta azokat a terveit, amelyekkel véget vet a multicégek azon játszmájának, hogy alacsony adókulcsú országban adózzanak a megtermelt profitjuk után, míg a tényleges működési területükhöz köthető országok nagy adópénzektől essenek el.
Főleg a Google, az Apple és Starbucks révén robbant ki az elmúlt években az a vita a multinacionális vállalatok azon gyakorlatáról, hogy a profitjuk utáni adót rendszerint alacsony adókulcsú, rendszerint adóparadicsomnak minősített országban fizetik meg, miközben azok az országok, ahol a tevékenységük révén hatalmas profitot termelnek, rengeteg adótól esnek el.
Az EB javaslatait Pierre Moscovici az adó- és vámügyért felelős biztos mutatta be. A biztos szerint a javaslat alapja nagyon egyszerű: ott kell a profit után adózni, ahol az keletkezett. Ez így egyszerű és átlátható az állampolgárok számára is.
A javaslatok főbb elemei:
- jogilag kötelező erejű intézkedések a vállalatok leggyakoribb adókikerülési módszereinek felszámolása érdekében;
- tagállamoknak szóló ajánlás az adóegyezményekkel kapcsolatos visszaélések megelőzéséről;
tagállamoknak szóló javaslat az EU területén működő multinacionális vállalatokkal kapcsolatos adóügyi információk megosztásáról; - fellépések a jó adóügyi kormányzás nemzetközi előmozdítása érdekében;
- új uniós eljárás a szabályokat be nem tartó harmadik országok jegyzékbe vételére.
- A bizottság szerint ezen intézkedések együttesen megakadályozzák az agresszív adótervezést,
- Fokozzák a tagállamok közötti átláthatóságot és tisztességesebb versenyt biztosítanak az egységes piac minden üzleti szereplője számára.
A biztos továbbá hangsúlyozta: a javaslat nem jelent javasolt minimum adószintet a tagállamok számára. A tagállamok továbbra is saját maguk határozhatják meg a társasági adó szintjét, mindaddig, míg az megfelel a fair adózás feltételeinek.
A csomag három fő pillérén alapul.
1. Az eredményes adóztatás biztosítása az EU-n belül
2. Az adózás átláthatóságának javítása
3. Egyenlő versenyfeltételek biztosítása
A bizottság a csomagban szereplő két jogalkotási javaslatot először az Európai Parlament (EP) elé terjeszti konzultációra, majd jóváhagyás céljából az Európai Tanács (EiT) elé kerül. Az EiT-nek és az EP-nek a javaslatot jóvá kell hagynia, a tagállamoknak pedig adóegyezményeik felülvizsgálata során követniük kell az adóegyezményekkel kapcsolatos ajánlást is. A tagállamoknak ezen kívül hivatalosan meg kell egyezniük az új külügyi stratégiáról, és el kell dönteniük, hogy az Európai Parlament általi jóváhagyást követően miként lehet azt leggyorsabban átültetni a gyakorlatba.
Forrás: napi.hu
