A Henry Kissinger doktrína

Az első világháború tanulságait látva a világ két vezető hatalmának, Kínának és az Egyesült Államoknak akkor is békésen együtt kellene működniük, ha racionális okok szólnának amellett, hogy forduljanak szembe egymással. Ezt tanácsolja a világ talán legismertebb külpolitikai szakértője.

A világgazdaságot érzékenyen érintő világpolitikai alapkérdésekről beszélt egy interjúban Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, a Kissinger Associates Inc. tanácsadó cég elnöke. Az interjút a MarketWatch szemlézte.

Külügyminiszterként Kissinger egyik legnagyobb teljesítménye az volt, hogy összehozta főnöke, Richard Nixon elnök kínai útját 1972-ben. Az elmúlt években a nemzetközi politikai élet sztárjaként továbbra is igyekszik egyengetni a két ország kapcsolatainak alakulását. Interjújában először arról beszélt, milyen tanulságot tartogat az egy évszázaddal ezelőtt dühöngő első világháború a mai világ két vezető hatalmának.

A legfőbb tanulság az, hogy az államok teljesen racionális döntéseket hozva is belebonyolódhatnak egy konfliktusba. Vezetőik napról napra ésszerű alapon választanak a lehetőségeik közül, ám kisvártatva azzal kerülhetnek szembe, hogy fogalmuk sincs hogyan keveredhetnének ki abból a helyzetből, amelybe belekeveredtek. 

Ezért Kínának és az Egyesült Államoknak mindig szem előtt kell tartania, hogy el kell kerülniük az olyan feszültségek előállítását, amelyek kezelése egy idő után nehézzé válna. Akkor is körültekintően kell eljárniuk, ha bizonyos lépéseik teljesen ésszerűnek látszanak.

A szakértő nem tartja vészesnek Kína világgazdasági ambícióit, mint ahogy azt sokan az USA-ban teszik. Az ázsiai ország többségi tulajdonába kerülő új ázsiai fejlesztési bankban (AIIB) például a washingtoni kormányzat a Világbank riválisát látja, amely utat nyit Kína nemzetközi terjeszkedése előtt. Sokan attól tartanak, hogy a versenytárs létre akarja hozni saját nemzetközi pénzügyi rendszerét, amely végül kiszoríthatja a jelenlegi szisztémát.

Ez azonban túlzás lehet. Szükség van a fejlődésre és ehhez támogatni kell tőkebefektetéseket. Meg kell találni a lehetőséget arra, hogy a nemzetközi szervezetek megosszák az ezzel kapcsolatos felelősséget egymás között, aztán majd meglátjuk mit hoz a jövő – fejtegeti Kissinger, aki nem hiszi, hogy lenne olyan ország, amely képes egyedül kialakítani egy nemzetek feletti világrendet. Benyomásai szerint a kínai vezetők értik ezt a helyzetet.

Az Iszlám Államról

Az Iszlám Állam (IS) egy lehetséges teokratikus világhatalom szimbóluma. Leküzdése több, időnként ellenmondó tényezőtől függ. Fontos kérdés, hogy a külvilág hogyan válaszol a létezésére, de ugyanilyen fontos az is, hogy a muzulmán népesség hogyan reagál, ugyanis ennek a terrorista szervezetnek a léte őket érinti a leginkább. Nem tűnik nehéznek egy IS-ellenes katonai koalíciót összehozni a Közel-Keleten, ám a helyzet nem ilyen egyszerű. Ez a szervezet egy szunnita felfogás szélsőséges megnyilvánulására alapul, ezért ha shiíták koalíciója veri le, akkor hosszabb távon csak mélyül a két muzulmán irányzat közötti véres ellentét.

Semleges Ukrajna

Jelenleg nem fenyeget háborús konfliktus Kína, Oroszország és az USA között. Oroszország éppen megél egy válságot, és létrehozott egy továbbit Európában. Ezért közelebb mozdult Kína felé, ám ez nem veszélyezteti az Egyesült Államokat. Kissinger elképzelni sem tudja, hogy a jelenlegi közeledés formális orosz-kínai szövetséghez vezetne, ezért ki kell várni, hova lyukadnak ki a folyamatok. Ami eddig felmerült, leginkább az európai energiaellátással kapcsolatos kérdések vagy az orosz-kínai gázvezetékprojekt, nem érintik közvetlenül az USA-t.

A külpolitikai szakértő szerint az ukrán válságot békésen, tárgyalások útján kell megoldani. Az alapkérdés az, hogy az ukránok be akarnak-e lépni egy katonai szövetségbe vagy az orosz katonai befolyás hatókörén belül akarnak-e maradni. Szerinte az országnak egyik táborhoz sem kellene tartoznia, találkozási pontnak kellene lennie, nem valamelyik oldal előretolt bástyájának. Ezen az alapon meg lehetne egyezni, ami mindenkinek érdeke, mert az elhúzódó konfliktus mindegyik résztvevőt gyengíti.

Iránról

A Nixon-adminisztráció, akárcsak elődei jól együtt tudott működni a sah irányítása alatt álló Iránnal – emlékeztetett Kissinger. Ha a perzsa ország nemzetállamként tekint magára, tudomásul veszi földrajzi határait, akkor nagyon sokat tehet a nemzetközi rend fenntartásáért. A gond az lenne, ha Iránban a birodalmi törekvések kerekednének felül, akár abban az érelemben, hogy a muzulmán shiíta közösség nevében törekednének világuralomra, akár abban, hogy a néhai perzsa birodalom visszaállításán álmodoznának. Ez utóbbi Kína bizonyos területeitől egészen Észak-Afrikáig húzódott. Szóval Iránnak választania kell. Ha nemzetállamként lép fel a nemzetközi kapcsolatokban, akkor szinte automatikusan jó viszonyokat építhet ki a világ többi államával.

Forrás: napi.hu

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások