Hogyan csináljunk válságot?

Pánik van, ilyenkor az ember vagy csöndben van vagy csak jót mond. Én még sem tudom megállni, hogy papírra vessem a gondolataimat.

Mindenki arról beszél, hogy miben hasonlíthat ez a mostani pénzügyi válság a Nagy Gazdasági Válsághoz. Én inkább azt látom veszélyesnek, amiben különbözik.

Ebben a cikkben nem lesznek számok. A számok makacs dolgok, hallgatni kell rájuk, de amikor az eseményeket már nem az objektív valóság, hanem a félelmek uralják, akkor hiába keressük a kapaszkodót a számokban. Amit most írok, az nem elemzés, hanem csak egy reggeli rossz hangulat terméke….

Miben más ez a válság?

A szürke hétköznapok során ritka a földcsuszamlás szerű vagyonvesztés. Válság idején azonban minden felgyorsul, sokan a zavarosban vagyonokat keresnek, mások elveszítik mindenüket egy nap alatt. De amit valaki elveszít, azt valaki meg is nyeri. A mai pénzügyi válságok attól mások, hogy sokkal jobban részt vesznek a kisemberek pénzei is ebben a kavarodásban. Részvényalapokban találhatóak a nyugdíjas évekre gyűjtögetett pénzek, de megmutatták a nyugati civilizáció kisemberének a befektetések világát, egyre összetettebb pénzügyi termékekkel, csábító ajánlatokkal bombázzák nap mint nap. Részesei vagyunk ennek a folyamatnak: szereplői és egyben elszenvedői is.

A hír és a pénzgyártás

A jelenlegi válság következő fontos ismertetője a média. Ilyen sok hír, ilyen nagy tömegekhez még soha sem jutott el ilyen gyorsan. A hírt el kell adni, ehhez pedig olyat és úgy kell „tálalni.” Mi kell még a pánik elszabadulásához? Egy nagyon fontos kellék: az önbizalomtól duzzadó és a valóságtól elszakadt vezetés (vállalatok és országok élén).

Nincsenek karizmatikus vezetőink!

A demokráciáról sokszor elmondták, hogy rosszul működik, de amíg nem találnak ki ennél jobbat, addig ez van. Egy döntésnél nehéz megtalálni a felelőst, mindenki a tömegek mögé tud bújni. Nem tud és nem is akar kiemelkedni úgy igazán. Nem találunk igazi vezetőket és egyre jobban várjuk egy karizmatikus hős eljövetelét, aki megmutatná nekünk a helyes utat. Döntésképtelen parlamentek, korrupt politikusok és egyéb területen hatalommal rendelkező kisstílű emberkék vezetnek birodalmi méretű embertömegeket.

Együtt. A hatalmuk kevés, mert állandóan valakivel egyeztetniük kell, mielőtt valamit tehetnének. Dönteni pedig csak együtt tudnak, nevetséges kompromisszumokat kötve a tömegek feje felett, azokat félretájékoztatva. A jelenlegi polgári demokráciánál már csak egy dolog rosszabb, amikor megérkezik a karizmatikus vezető és egyedül uralkodik, határozottan tudva, hogy mi a jó a népnek. Az igazi világégés ilyenkor következik be…

Értékváltás…

A legfontosabb jellemzőjét a jelenlegi válságnak a végére hagytam. Értékválságról van szó. Ma minden megkérdőjeleződik, erkölcsi kapaszkodókat az ember alig talál, a legfontosabb „intézmények”, amelyekre támaszkodhatnánk, porba hullottak: család, oktatás, egyház és a régi értékrend írott és íratlan szabályai. Helyettük kaptunk egy az egyént a középpontba helyező, fogyasztás centrikus új értékrendet. Nem a csoport számít, hanem az egyén, csak az a fontos, hogy TE valósítsd meg önmagad. Miközben a vágyainkban még élnek a közösségek…

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal