Lassan már nem a hatalmas vagyonokat mozgató vagyonkezelő cégek határozzák meg, hova megy a pénz a világ tőzsdéin. Szerepüket egyre inkább átveszik az egyre nagyobb befolyással bíró indexszolgáltató cégek.
Az MSCI 7,7 milliárd dolláros piaci kapitalizációja arra sem elég, hogy bekerüljön a világ 300 legnagyobb pénzügyi cége közé, s mindössze 2700 alkalmazottjának létszáma eltörpül a legnagyobb amerikai alapkezelő cég, a Franklin Resources Inc. által foglalkoztatottak számához képest.
Azonban köszönhetően annak, hogy a passzív befektetések egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek világszerte, az MSCI és iparági társai – mint az FTSE Russel, vagy az S&P Dow Jones Inidices – szép csendben nagyobb befolyásra tesznek szert a befektetésre váró tőke áramlásának meghatározásában, mint a legnagyobb vagyonkezelő cégek. A befektetési alapokat elemző Morningstar adatai alapján az Egyesült Államokban és Európában az elmúlt 8 évben megduplázódott azon részvénybefektetési alapok aránya, amelyek a nagy indexcégek részvény és országsúlyait másolják döntéseik során. Immár az összes részvénybefektetési alap mintegy 33 százaléka követ ilyen stratégiát – írja a hírügynökség.
Az indexcég egyre növekvő befolyására idén Kína esete hívta fel igazán a figyelmet. A kínai hatóságok számos komoly hatással járó reformot fogadtak el az idén csak azért, hogy a sencseni és a sanghaji tőzsdén jegyzett legnagyobb részvények végre be tudjanak kerülni az MSCI globális indexeinek kosarába. Bár a kísérlet eddig nem járt sikerrel, azonban rámutatott arra, mekkora hatalma is van a cégnek. Kevés olyan vállalat van ugyanis a világon, amely elmondhatja magáról, komoly döntésekre képes rákényszeríteni a Kínai Kommunista pártot.
Elképesztő hatalom összpontosul a kezükben. Alapkezelők és befektetők tömege követi szolgai módon indexeiket – mondta George Cooper, a londoni Equitile Investments Ltd. befektetési igazgatója a Bloombergnek.
Tőzsdei részvény vásárlás előtt érdemes tanfolyammal kezdeni.
Tőzsdei befektetés módszertana
Az indexcégek állítása szerint ők csupán az ügyfeleik igényeit veszik figyelembe döntéseiknél, legyenek azok aktív alapkezelők, akiknek a piaci hozam mérésére van szükségük indexeikre, vagy passzív menedzserek, akik az indexeket követve próbálják biztosítani a piaci hozamot. A nemzetközi befektetők nem követik vakon összes döntésünket – mondta korábban Mark Makepeace, az FTSE Russel igazgatója egy interjúban.
Azonban hiába tűnik úgy, hogy csak szigorú objektív szempontokat vesznek figyelembe, óhatatlanul szubjektív elemek is megjelennek a folyamatban döntéseik során. Különösen akkor, amikor arról kell határozni, hogy mely országokat sorolnak a fejlett, feltörekvő, vagy pedig a határpiacok kategóriájába.
Amikor júniusban a kínai részvényeket ismételten kihagyták globális feltörekvő piaci indexeikből, sokakat megleptek. De nem csak ezzel, hanem azzal is, hogy például Pakisztánt felminősítették a feltörekvő piaci kategóriába, ez a helyi tőzsdén hatalmas ralit okozott, mutatván, a piac nem árazta be előre a döntést.
Az indexszolgáltatók eközben egyre inkább kezdenek bemerészkedni egy olyan területre is, amely eddig az aktív alapkezelőké volt, ez pedig az úgynevezett „smart béta” befektetési stratégia. Ez abból áll, hogy az indexekhez hasonló szigorúan objektív kritériumok alapján állítják össze a portfóliót, azonban a piaci kapitalizáción kívül más mérőszámokat is használnak. A BlackRock szerint jelenleg mintegy 282 milliárd dollárnyi tőke van a „smart béta” stratégiát követő tőzsdén jegyzett alapokban, becslésük szerint azonban 2020-ig ez az összeg ezermilliárd dollárra nőhet. Ma már az összes nagyobb indexszolgáltató cég, az MSCI, az S&P Dow Jones és az FTSE is rendelkezik sok olyan indexszel, amelyek nem csak a piaci kapitalizáció, de például az osztalékhozam, volatilitás, vagy momentum mutatók alapján is szelektálnak.
Az indexszolgáltatók egyre inkább úgy viselkednek, mint egy a részvények között aktívan válogató alapkezelő, bizonyos értelemben lassan átveszik azok szerepét – mondta Rodney Comegys, a 3 ezer milliárd dollárt kezelő Vanguard Group szakértője.
A passzívan kezelt részvényalapok és tőzsdén jegyzett alapok, melyek átlagos díja mindössze 0,01 százalék, az elmúlt 12 hónapban 227 milliárd dollárnyi friss tőkét vonzottak, míg az átlagosan 0,62 százalékos költséget felszámító aktív alapokból 92 milliárd dollárnyi tőke távozott. A passzív befektetések súlya a kötvénypiacon is emelkedőben van, igaz, itt arányuk a Morningstar szerint még csak 15 százalékos.
Cooper szerint az egyik legnagyobb aggodalom a passzív befektetési formákkal kapcsolatban az, hogy jelentősen torzíthatják a piacot, hiszen az adott részvényt így akkor veszik és adják a befektetők, amikor megváltozik a súlyuk egy-egy indexben, s ennek legtöbbször semmi köze ahhoz, hogyan gazdálkodik az adott társaság. Ez oda vezethet, hogy a piaci árak teljesen elszakadnak a fundamentumoktól.
