Magyarország ismét lemarad a régiós növekedési versenyben, de még nincs minden veszve: megfelelő politikával a vetélytársak nyomában leszünk.
Két év után véget ér Magyarország gyors gazdasági növekedése, és ismét a térség egyik leggyengébben teljesítő országává válhatunk. Ez a szerep nem szokatlan, hiszen a világgazdasági válság kitörése után évekig nem tudtuk tartani a lépést a régiós országokkal.
Tavalyelőtt 3,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, amit a választási év és az uniós beruházások mellett a jegybank növekedési hitelprogramja is támogatott, a komponenseknek azonban csak egy része volt fenntartható. A Bloomberg felmérése szerint a tavalyi 2,8-2,9 százalékos GDP-növekedés után idén 2,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A legtöbb kelet-közép-európai versenytársunk azonban ennél magasabb, 3 százalék feletti GDP-növekedésre számíthat.
„Aggasztó, hogy magánberuházások nem léteznek Magyarországon” – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A 2014-es, 2015-ös növekedés azért alakult jól, mert felfutottak a kormányzati beruházások az EU-források lehívásának gyorsulása miatt. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza azonban úgy véli, hogy az idei lassulás átmeneti lesz.
„Probléma az is, hogy az autógyárak teljes kapacitás körül pörögnek, az ipari termelés elmúlt években látott nagy növekedése nem várható új beruházások nélkül” – mondta Bebesy. „Az autóipart sosem fenyegette különadó Magyarországon, így akár még be is ruházhatnának, ettől azonban a szakképzett munkaerő hiánya tarthatja vissza a cégeket” – emelte ki.
Lengyelországban az idei évre várható 3,5 százalékos gazdasági növekedést a belső kereslet – a reálkeresetek érdemi emelkedése – és az export is támogathatja. Az élénkülő külpiaci keresletből Románia is profitálhat, elérheti a 3,8 százalékot is a GDP növekedése. A korábbi gazdaságélénkítő lépések – például az áfa csökkentése és a minimálbér emelése – növelik a fogyasztást is, de ennek van árnyoldala is: a költségvetési hiány alacsonyan tartása fontos feladat lesz.
A legutóbb bejelentett magyar gazdaságélénkítő lépésekről sem szabad megfeledkezni, az elemzők aligha kalkulálhattak a lakásépítési programokkal és az MNB új hitelezéstámogató lépéseivel. A lakásépítések idén még csak kismértékben éreztethetik hatásukat, a jegybanki hitelösztönzés azonban érdemben segítheti a gazdaságot. Balatoni úgy véli, hogy ezeknek az intézkedéseknek a hatása 2017-ben érik be, amikor újra 3 százalékos vagy a fölötti növekedés várható. Még a 2018-as év is jó lesz, mert választásokat tartanak, amikor a fogyasztói várakozások mindig felfokozódnak – fejtette ki.
Tízéves horizonton látszik, hogy lemaradásban vagyunk – vélte Balatoni. A régiós versenytársak potenciális növekedése 3,5 százalékos, a miénk viszont 2,5. Ez a kormányzati politikától is függ, vagyis attól, hogy támogatják-e a beruházásokat és a külföldi tőke beáramlását.
Bebesy nem gondolja, hogy nagyon lemaradunk a régiós országoktól a következő években, de arra sem számít, hogy felülteljesítők lennénk. „A gyenge beruházások miatt kissé a régió növekedési üteme alatt maradhatunk” – prognosztizálta. A CSOK növelni fogja ugyan a lakásépítéseket, ennek azonban nagyon magas az importaránya, vagyis ez elviheti a növekedés egy részét, ráadásul nem túl termelékeny beruházás. „Az ingatlanszektor felfuttatása nem tud tartós gazdasági növekedést generálni.”
Forrás: vg.hu
