A hölgyek és az alakjuk

Hölgyem, maga kerek, masszív, erős, tömör, telt, pufók, beborított – ezekkel a jelzőkkel kerülik el Franciaországban, hogy egy nőt kövérnek nevezzenek, az ugyanis szitokszó, kimondása felér egy sértéssel. A telt lányok-asszonyok esélytelenek a munkaerőpiacon is.

Család, gyermekvállalás, lakáskedvezmények és szocpol
Nekem ilyen a szép nő!

A párizsi nőket évtizedek óta a karcsúság és a sikkesség mintaképének tekintik, ám sok francia hölgynek kezd elege lenni abból, hogy meg kell felelnie ennek a kényelmetlen, természetellenes elvárásnak – derül ki a BBC cikkéből. Az ötvenes éveiben járó Izabelle, aki egy művészeti galériát vezet Párizsban így fogalmazza meg az egyszerű szabályt: Az elegancia és a vékonyság egyenlő a sikerrel.

A következőképpen néz ki a helyzet egy francia nőnél. Ha kövér, nem kap munkát. Ha hozza az elvárt körvonalakat, a sikkességet, a soványságot, az eleganciát, akkor többé-kevésbé egyenesben van. Izabelle maga a ritka kivételek közé tartozik, meglehetősen telt, ám mivel önmaga főnöke, megengedheti magának ezt a luxust.

A galériavezető szeret túlsúlyos lenni egy olyan társadalomban, amely megszállottan hajszolja a vékonyságot és kikényszeríti az igazodást az elvárásokhoz. A dagiság felszabadít, még akkor is, ha soha nem találok semmit a párizsi boltokban, amit felvehetnék – mondja. Jól emlékszem a legutóbbi esetre, az eladó elborult arccal sikoltotta: madam, biztosan kijelenthetem, hogy semmink sincs az ön méretében.

Ez teljes zsarnokság – mondja Marjorie, egy 49 éves cégvezető, aki éppenséggel csont sovány. A megfelelő vonalak zsarnoksága, amely egyfajta álom is, mert a sikeresség jelképe. Franciaországban nem jelenhetne meg a médiában, amit például a brit tévésorozatokban is látni, hogy egy gömbölyded, 55 éves nő vadul smárol egy pasassal. Marjorie Párizs külvárosában dolgozik, ahol sok az arab bevándorló. Irigykedve nézi a telt arab asszonyokat. Szerinte sokkal nőiesebbek, mint a sikkes párizsi nők. Igaz, Franciaországban semmi esélyük arra, hogy ötről hatra jussanak.

 

Párizsban mindenhonnan az idealizált francia nő tekint le az emberekre. A buszokon, a metróban és kirakatokban lévő plakátokon törékeny, nagyon vékony, petit hölgyek hirdetnek mindent. Sajátos módon nem csupán fehérneműt, vagy kozmetikai cikkeket, vagy autóbiztosítást, hanem élelmiszereket is. Parfé fagyi vagy egy jó francia sajt látható a képeken, amelyeket a modell olyan mozdulattal emel a szájához, amely sugallja, hogy soha nem jutnak el céljukhoz.

A közvélekedés szerint minden francia nő mindig úgy érzi, hogy le kellene adnia legalább két kilót. Nem csoda, hogy a fogyókúrabiznisz brutálisan jól megy az országban. A patikák tele vannak csodaszerként reklámozott diéta termékekkel, a női magazinok végeláthatatlan oldalakon keresztül traktálják olvasóikat a vékonyságot garantáló tanácsokkal. Sajátos módon a legnagyobb nyomást egymásra gyakorolják a nők. Úgy érzik, hogy nő társaik karcsú kinézetéhez kell igazodniuk.

A kövérséggel szemben zéró tolerancia érvényesül. A kövér szó használata káromkodásnak, sértésnek számít. Nehéz kimondani, amin a jelentését enyhítő, eufemisztikus szinonimák sorának használatával próbálnak segíteni. Ronde, robuste, forte, solide, dodu, rondelette, azaz kerek, masszív, erős, tömör, telt, pufók, beborított – mondják. Az utóbbi különösen kellemetlen, ugyanis franciául ezzel a szóval írják le a torták csokiborítását.

A tökéletesség receptje

Az angolszász világban elterjedt az a közhely, amely szerint a francia nők nem híznak el. Bizonyos misztikus, anyáról lányára öröklődő szabályokat követnek, amelyek rendben tartják őket, szabályozzák a magatartásukat és mindenekfelett irányítják étkezési szokásaikat. Ésszerű, kiegyensúlyozott diétát követnek, sok friss étellel és napi három étkezéssel. A nassolás kizárt, a rendszeres, kellő mozgás viszont része az életüknek. Semmit sem visznek túlzásba.

Ez pontosan az a felfogás, amit egy művelt nyugati nő a gyerekének átadhat – függetlenül a kölyök nemétől, és attól, hogy melyik országban élnek. Tény, hogy sok hölgy követi ezt a szabályrendszert, egészségesen él és ésszerűen karcsú marad. A papírvékonyság eléréshez azonban nem kevesen szabályosan kiéheztetik magukat. Sok párizsi család fogyaszt szerény, párolt zöldségekből álló vacsorát gyógyteával, hogy elkerülje az elhízást.

Marhaság

Természetesen marhaság a francia nők misztikus, örök soványságáról szóló mese. Ők is elhíznak, csak nem merik bevallani, inkább éheztetik magukat, mivel ha egy nő elhízik, az ebben a társadalomban egyenlő a kudarccal – fejtegeti Sonia Feetchak, a L’Encyclo des Filles főszerkesztője. A lap tinédzser lányoknak ad egészségügyi és szépségápolási tanácsokat. A telt nőt hülyének tartja a társadalom, olyannak, aki nem tudja irányítani az életét. A végső ítélet róla az, hogy ronda, bolond vesztes.

A nők nagyon messze jutottak Franciaországban egyenjogúságuk kiharcolásában: van szavuk a politikában, jó a gyermekgondozási rendszer, szabadon vállalhatnak munkát. Ugyanakkor ahelyett, hogy magabiztosabbak lennének, egyre megszállottabban harcolnak a súlyuk ellen, végeláthatatlanul küzdenek a megfelelő alak elérésért.

A fűzőtől 80 évvel ezelőtt megszabadultunk, ám ehelyett egy lelki derékszorítót vettünk magunkra. A feltételezett tökéletes karcsúságét, amelyet nem lehet elérni, ám hajszolása érkezési rendellenességeket, szenvedést okoz – mondja a női magazin szerkesztője.

Forrás: napi.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal