Hova tűnt a bizalom?

A régi szép időkben (mindenki maga döntse el, hogy hány évet kell visszamennünk) voltak “intézmények” és szakmák, amikben fenntartás nélkül meg lehetett bízni. Ma azt látom, hogy minden málik szét, senkiben és semmiben sem lehet megbízni, mert a saját bőrén volt kénytelen mindenki megtanulni, hogy nem.

Tanár, orvos, bíró és egyéb köztisztviselő

DIGITAL CAMERAHa csak azt a pár szakmát veszem sorra, amelyek egy társadalom működésében komoly szerepet töltenek be, megerősítve látom a fenti kijelentést.

A tanári szakma eróziója még a rendszerváltás előtt megtörtént, komoly tekintélye egy tanárnak még a háború előtt volt utoljára. Az orvosok nem csak kevés fizetést, de a hálapénznek és az egészségügyi ellátás hihetetlen leromlásának köszönhetően vándorbotot kaptak megbecsülés helyett. Szintén nem örvendenek megfelelő tekintélynek és tiszteletnek. Az internetnek köszönhetően a betegek is sokkal “képzettebbek”, már nem fogadnak el fenntartás nélkül bármit, amit az orvosuk mond.

Az ügyvédi szakma is elég régen lejáratta magát, a legtöbb embernek nem sok illúziója van az igazságszolgáltatást illetően: a jog nem véd meg bennünket és a “rendszer” működése és az igazság egyre távolabb kerülnek egymástól. A bírói taláron egyre több a folt, de a rendőrség megítélése is csak romlik. Gyerekkoromban szinte vigyázba álltak az emberek, ha megjelent egy rendőr. Ma semmi tekintélye sincs ennek a szakmának sem.

Bank és biztosító, NAV

Sajnos nem egyes személyek, hanem maguk az intézmények iránt rendült meg a bizalom. Tehát ha nem szeretnék személyeskedni, akkor nem az ügyintézőkről és egyes szakmák képviselőiről, hanem intézményekről beszélünk a következőkben. Bár ott tartanánk, hogy az intézmények bizalma töretlen, csak egyes képviselőjükkel van a gond.

A modern kor működésének egyik alapvető pillére a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom. A pénz mögött valós érték nincs, csak a hit, hogy adott értéken el fogják tőlem fogadni és fogok tudni bárhol, bármit kifizetni vele. A válságot követően azonban a bankok mohóságát, ügyfelekkel szemben tanúsított viselkedését látva a bizalom jelentős mértékben megcsappant. A biztosítók sem állnak sokkal jobb helyen a unit linked termékek és ki nem fizetett biztosítási összegek hatására.

A magyar ember sosem szeretett adót fizetni és az adóhatóságot sem övezi olyan tisztelet és elfogadás, mint számos országban. Nem szeretni kell az adóhivatalt, de bizalmat és tiszteletet megérdemelhet – kiérdemelhet(ne).

A gazdasági életben harc folyik együttműködés és építkezés helyett, marakodás a koncokért, az életben maradásért. Olyan feltételek között működik a legtöbb vállalkozás, hogy nem tud normális, törvényi és szabályozói környezetnek megfelelő biztonságos tevékenységet folytatni. A körbetartozás és a nemfizetés az államtól indul ki és a korrupcióval, rossz és állandóan változó üzleti környezettel megpecsételi a tisztességes cégek sorsát. Ez pénzben ki sem fejezhető károkat okoz, hiszen a meg nem valósuló beruházások, cégalapítások mértékét nehéz lenne megbecsülni.

Az állam, a politika

A fejétől bűzlik a hal – tartja a közmondás. A hozzá nem értő és korrupt politikusok olyan sok kárt okoztak csak a rendszerváltás óta, hogy csoda, hogy még élünk. A társadalom és az ország vezetése egyre távolabb kerül egymástól. Az emberek fásultan és belefáradva szenvedik el az újabb és újabb csapásokat, a jövedelmi különbségek nőnek, egy szűk réteg mellett a középosztály elszegényedik és ha egyszer a feszültség a felszínre tör, akkor az hatalmas viharként fog mindent elsöpörni.

Miért írom ezt le?

Egyrészt azért, mert hiszem, hogy az emberek nem tarthatóak sokáig butaságban, elnyomásban. Az alulinformált, félrevezetett és kihasznált tömegeknek egyszer ráébrednek, hogy amiben élnek az nem természetes és megváltoztathatatlan. Tudniuk kell róla, hogy nem volt mindig így és lehetne máshogy is.

Másrészt hiszek az együttműködés erejében. Abban, hogy ha közös és előre vivő célokat tűznek ki az emberek elé, akkor azok hajlandóak áldozatot hozni és tenni a megvalósítás érdekében – de ehhez értelmes célok, tekintély által övezett vezetők és összefogás kell.

Hol tartunk jelenleg? Talán a probléma felismerésénél. De nem látni a vezetőket és a kitűzött, megvalósítható célokat. Mennyi időbe telhet a tisztelet, bizalom és együttműködés légkörének megteremtése? Az alapvető emberi értékek érvényre jutásával, az erkölcsi alapok megszilárdításával kell kezdeni.

 

 

 

Főbb kulcsszavak: Befektetési termék, Pénzügyek
5 Hozzászólás: “Hova tűnt a bizalom?
  1. H Gábor szerint:

    Szia Attila!

    Szerintem ebben a cikkben benne van az elmúlt 25 év összefoglalva!!! Bizony ennek semmi köze a panaszhoz,sirámhoz,sokkal inkább EZ A REALITÁS egyfajta TÜKÖR és a miniszterelnökök tökéletes alkalmatlanságának eredménye! -számomra egy kakukktojás Medgyessy Péter volt,de hát “sikeresen megfúrták”…… és innentől lett csak igazán “elkúrva”,melyre a “Takonypóc” teszi fel a koronát.
    -Szocialisták,kommunisták ~jaj,ők legalább rendet tartottak~ Demokraták,FIATAL~agymosott,gátlástalan~DEGENERÁLTAK…… és az összes pártpolitikai érdekeket képviselő megélhetési politikus.

    Mit lehetne tenni?

    1.Kezdetnek a politikusok “tiszteletdíját” egységesíteni és a mindenkori minimálbéren maximálni. Ezután hihetőbbé válna,hogy VALÓBAN az ORSZÁG ÉRDEKE LEBEG a SZEME ELŐTT és NEM a SZEMÉLYES GAZDAGODÁS.

    2.Ezután a kulcspozíciókba PÁRTFÜGGETLEN és HOZZÁÉRTŐ,múlttal,referenciával rendelkező SZEMÉLYEK KERÜLNÉNEK.

    3.Az összefogásra kéne koncentrálni,nem az el -ill.leszámolásra kéne fókuszálni.

    4…..és így szépen sorban a legfontosabb megoldandó feladattól haladva lépésről-lépésre következetesen és rendíthetetlen kitartással. ~most is ez történik,csak éppen rablás és fosztogatás keretein belül melyet “jogerőre” emeltek.

  2. Tamas szerint:

    Kedves Attila, en igyekszem a poharat felig telinek latni.
    Orulnek, ha a problema megnevezese mellett a megoldast is megprobalnank megfogalmazni. Ez igy nekem kicsit tul panaszkodos cikk. Szivesen olvasnek tobbet arrol, hogy mit kell tennunk, hogy elinduljunk felfele.

    • dr.Tatár Attila szerint:

      Kedves Tamás,

      Teljesen igaza van. Én is tudom, de ez egy ilyen hangulat volt – semmi több. Ez nálam nem “életérzés”, alapvetően optimista vagyok, de az embereket fel kell rázni!
      Meg fogom írni, de jött egy ötletem. Írja le a gondolatait és én szívesen közzé teszem.

      • Tamas szerint:

        Kedves Attila, nem vagyok kozgazdasz es a a befektetest is csak tanulom, peldaul az On honlapjarol es hasonlo cikkekbol.

        Gondolom a “felfele indulas” egyik megfoghato merceje az egy fore eso GDP. Ebben joval a csehek es szlovakok, de a lengyelek es horvatok mogott is vagyunk. Persze vigasztalodhatunk azzal, hogy megelozzuk Romaniat es Szerbiat, de ez olcso vigasz.

        Mondhatjuk azt is, hogy az egy fore eso GDP kicsit csaloka merce, mert kepet ad az orszag demografiajarol is, lehet, hogy nalunk eppen a dolgo korosztaly es oregek aranya rosszabb. De megis, hogyan lehetnenk jobbak? Erre a kerdesre (is) probalok valaszt talalni.

        25 eve dordult el a startpisztoly a felzarkozasi versenyben (legalabbis akkor ugy hittuk), de nem a gazdasagban lettunk a regio elversenyzoi. Miert? Nem almodok arrol, hogy Nemetorszagot vagy Hollandiat megelozzuk, de mi tart minket vissza attol, hogy a tersegben az elmezonyben legyunk?

        Szivesen olvasnek a javaslatairol, bar tisztaban vagyok azzal, hogy a kerdes tul komplex ahhoz, hogy egy blog bejegyzesben megoldjuk. Koszonom!

  3. Milky szerint:

    Kedves Attila!

    A leírtakkal teljesen egyetértek. Most jól leírtad és nem maszatoltál el semmit.
    Egy dolgot nem írtál bele, hogy ezeket a károsító folyamatok javítását az alkotmányban kell rögzíteni,ha az emberek nem értenek egyet vele, akkor kötelességük azonnal cselekedni és leváltani mindenkit.
    Minden rossz dolgot eltörölni és alkotmányba foglalni. ( Ezeket az emberek is megtehetik!)
    Ja, minden bírót, ügyészt, alkotmány bírát,rendőr parancsnokot,katonai parancsnokot,NAV főnököt,politikai képviselőket, minisztereket, kormányt azonnali hatállyal leváltani és a nagy fizetésük helyett minimálbért és teljesítményarányos fizetést elrendelni, ami nem lehet 400.000Ft-nál (bruttó) több.Biztos vagyok benne, hogy ezekért a tiszteletdíjakért is tülekedni fognak és el fogják vállalni a posztokat.

    Üdvözlettel: Milky

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások