Jócskán átalakultak az állami kiadások 2010-2015 között – ez derül ki többek között a legújabb költségvetési zárszámadásból. Öt év alatt számottevő megszorítást hajtott végre az Orbán-kormány az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben, a honvédelemben, stagnáltak az oktatási kiadások. Eközben nőttek a bürokrácia költségei, jóval több jutott sportra, de a legnagyobb nyertes a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése – ez utóbbiak egyértelműen az uniós támogatásoknak köszönhetően.
A most nyilvánosságra hozott kormányzati adatok lehetőséget teremtenek annak bemutatására, hogy öt év alatt – 2010 és 2015 között – a két Orbán-kormány miként alakította át az állam gazdálkodását, illetve a gazdaságpolitikát. Első látásra az alapfolyamatok kedvezőek, hisz az államháztartás hiánya tartósan a maastrichti 3 százaléka alá került, tavaly már 1,6 százalék volt a GDP-arányos deficit. Az államdósság is tartósan csökkenésnek indult, ez a folyamat a jövőben várhatóan tovább gyorsul.
A csökkenő hiány viszont nem annyira a kiadások csökkenésének, hanem inkább a bevételek növelésének az eredménye, hisz az elmúlt öt évben számos olyan új szektorális adót vezetett be a kormány (tranzakciós illeték, biztosítási adó, távközlési adó), amely a költségvetés állandó bevétele lett.
A magyar költségvetés bevételei 2010 és 2015 között 24,5 százalékkal, a kiadások pedig 23,5 százalékkal nőttek vagyis valódi strukturális változás nem következett be – mindez mintegy 17 százalékos aggregált infláció mellett. Ugyanakkor az államháztartás kiadásainak szerkezete jelentősen átalakult – ez derül ki a funkciók szerinti elemzésből.
A kormány által most nyilvánosságra hozott adatok alapján ebben az időszakban átlag feletti mértékben emelkedtek az állami működéssel kapcsolatos bürokratikus kiadások, a rendvédelmi kiadások, valamint jelentősen nőtt az állam gazdasági súlya. Jelentősen csökkent viszont a jóléti kiadások súlya – itt a nominális növekedés 8,7 százalék volt a vizsgált időszakban; ezen belül stagnáltak a nyugdíjkiadások, de átlag alatt nőttek az oktatásra és az egészségügyre fordított forintok is. Egyetlen olyan tétel volt, ahol a kiadások nominálisan is csökkentek, ez pedig a honvédelem, e célra ugyanis tavaly csupán 250,8 milliárd, 2010-ben pedig 253,3 milliárd forintot fordítottak.
A részleteket kibontva kiderül, hogy csak nem akar csökkenni a bürokrácia, hiába követik egymást Magyarországon 1968 óta a különféle bürokráciacsökkentő programok. A kormány most is dolgozik egy ilyen programon, hogy annak végre lesz-e érdemi hatás, az csak évek múlva derül ki. Különösen szembetűnő a növekedés az állam pénzügyi költségvetési kiadásainál – ide tartoznak a NAV és a Magyar Államkincstár működésével kapcsolatos pénzek -, ahol az emelkedés az öt év alatt 122 százalék volt.
A kormányzati kiadásokon belül nagyot nőttek a rendvédelmi kiadások, erre a célra tavaly már 455,2 milliárdot fordított a kormány, szemben a 2010-es 304,7 milliárd forinttal. A tavalyi kiadásnövekedésben már szerepet játszott a menekültválság miatti egyszeri kiadások is, de az elmúlt években elindult rendőri bérek emelése is.
Ebben az öt évnyi időszakban alig 8,7 százalékkal nőttek a jóléti kiadások, így 2015-ben erre a célra 11 988,7 milliárd forint ment el, vagyis az összes kiadás 56 százalék. A jóléti kiadásokon belül mindenhol átlag alatti volt a növekedés – egyedül a kulturális és sportkiadásokra költött lényegesen többet a kormány, mint elődjei. Ugyanakkor még így sem kirívóan magas a sportcél költés mértéke, hiszen a 2010-es 68,1 milliárdról 149,3 milliárd forintra emelkedett – igaz, ebben nem szerepelnek a társasági adóból átadott támogatások.
Oktatásra az állam 17,8 százalékkal költött többet, vagyis a növekedés átlag alatti, ráadásul épp csak a reálérték megőrzésre volt elegendő, ugyanis 2010-2015 között 17 százalék volt az infláció.
Az egészségügy már nem járt ilyen jól: tavaly 2754,9 milliárd forint ment el erre a célra, ez nominálisan csupán 15 százalékos növekedés 2010-hez képest vagyis a kiadások reálértéke két százalékkal csökkent.
Még ennél is nagyobb (27 százalékos) a csökkenés reálértéken a nyugdíjkiadásoknál, ahol tavaly 2987,7 milliárd forintot fizettek ki, szemben a 2010-es 3322,8 milliárd forinttal. Itt a megszorításokat azonban a helyén kell kezelni, ugyanis 2012 után megszüntették a korhatár alatti nyugdíjakat – azok szociális ellátása alakultak át -, vagyis a csökkenés csupán látszólagos.
Míg a jóléti területekről visszavonult 2010-2015 között az állam, addig a gazdasággal kapcsolatos kiadásai a jelentősen nőttek, ami főként az uniós támogatásokkal magyarázható. A legnagyobb nyertes a környezetvédelem, ugyanis míg 2010-ben erre a területre alig 307 milliárd forint jutott, tavaly már ez az összeg 1288,1 milliárd forint volt – vagyis a növekedés meghaladta a 300 százalékot. Szintén az uniós támogatásoknak köszönhető a közlekedési beruházások 80 százalékot meghaladó növekedése.
Reálértéken csökkent az államadósság kezelésének költsége is, erre a célra tavaly 9,3 százalékkal költött többet az állam, mint 2010, ami szintén jócskán elmarad az ebben az időszakban bekövetkezett 17 százalékos áremelkedéstől.
Forrás: napi.hu
