A Magyar Nemzeti Bank immár negyedik alkalommal rendezte meg a Lámfalussy-konferenciát, a kiemelkedő, magyar származású európai közgazdász, az „euró atyja” emlékére.
A konferencián átadták a Popovics-díjat, amelyet idén Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója kapott. A Lámfalussy-díjat Jacques de Larosiére, az IMF volt vezérigazgatója kapta.
A rendezvényen részt vett és előadást tartott Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Előadásában kiemelte, hogy a konferencia egyértelmű és kristálytiszta üzenete az, hogy Európában, különösen az Európai Unióban hidakat kell építeni politikai, intellektuális, pénzügyi és emberi hidakat az EU és Kína között, az EU és a Távol-Kelet között. Orbán Viktor miniszterelnök is tartott egy érdekes és egyedi hangvételű beszédet a Lámfalussy-konferencián, amelyben kiemelte, hogy Brüsszel „egy utópia rabja lett”, amelyet úgy hívnak, a nemzetek feletti Európa. Európának el kell eresztenie „a föderalizmus illúzióját”, és többpólusúvá kell tenni a kontinenst. Az egyik ilyen erős pólus a visegrádi csoport (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) akar lenni. Megállapodást kell kötni Kínával, és újra elő kell venni Oroszország kérdését is – sorolta Európa teendőit, közöttük említve az európai védelmi szövetség megerősítését is.
Jacques de Larosière, az IMF volt vezérigazgatója beszédében elmondta, hogy Európának a közgazdasági szakpolitikák területén is erősítenie kell a konvergenciát ahhoz, hogy hitelesebbé váljon, és elérje céljait. Szükséges, hogy egy bizonyos szintű homogenitás alakuljon ki a tagállamok között, mivel a versenyképességi mutatók nagyon eltérnek.Szerinte a nemzeti kormányok és nem az európai intézmények okolhatók a szakpolitikai konvergencia hiánya és az alacsony növekedés miatt. Úgy vélte, hogy nagy a veszélye annak, hogy a kollektív fegyelem tovább gyengül, és áldozatává válik a demagógiának.
A meghívott előadók között volt Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke is, aki előadásában a világ leghosszabb gazdasági folyosójáról beszélt az európai és az ázsiai piac sikeres összekapcsolását méltatva. Szerinte Európa komoly múltbeli tapasztalattal és magas szintű technológiával rendelkezik, míg Ázsiát a gyors növekedés, az óriási piaci kereslet és a munkaerő széles rendelkezésre állása jellemzi. Előadásában elsősorban a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett Egy övezet egy út kezdeményezés előnyeiről és eddigi eredményeiről beszélt, kiemelve a beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, amelynek 2017-es befejezése hozzájárulhat Tien Kuo-li szerint ahhoz, hogy Magyarország regionális központtá váljon.
Mindazonáltal a pénzintézet elnöke kiemelte, hogy a kínai külkereskedelmi volumen növekedési ütemének lassulása ellenére, a bilaterális (kétoldalú) kereskedelmi kapcsolatok Magyarország és Kína között erősödtek, a volumen meghaladta a 8 milliárd dollárt 2016-ban.
A konferencia délutáni kerekasztal-beszélgetésén Paul de Grauwe, a London School of Economics and Political Science európai politikai közgazdaságtan-tanára azt fejtette ki, hogy az eurózóna egy „deflációs szigetté” vált még hosszú évekre a válság után is, ami a társadalmi és a politikai rendszereket feszegeti. Gond, hogy az övezethez tartozó nemzetállamok nem tudják stabilizálni monetáris környezetüket, adósságukat idegen pénznemben bocsátják ki, azaz a jegybank nem tud biztonságot nyújtani és válság esetén közbelépni. Úgy vélte, az euróövezet drámaian meggyengítette a nemzetállamok legitimitását és erejét, ezért újra kell tervezni az euróövezetet.
