A lakossági szolgáltatások bővülésével egyre több hiteltípus vehető igénybe. Ezzel egy időben az MNB a jelzálog-hitelező bankokat jelzáloglevél kibocsátására fogja ösztönözni, aminek végső soron a befektetők fognak örülni.
Régebben sokan úgy érezték, hogy elég volt a bankok betéti termékeinek kamatait összehasonlítani, ma pedig rengeteg új lehetőség közül lehet választani. Az erre szakosodott bankok feladata az, hogy a fenti igényeket kielégítő termékeket hozzanak létre.
Mi is az a jelzálogbank?
A jelzálogbankok végül is nem tesznek mást, mint az általuk kínált hitelek finanszírozási forrását a jelzáloglevelek értékesítésével biztosítják. A befektetők pénzének felhasználásával hiteleznek. Tehát a jelzálog-hitelintézet (jelzálogbank) egy olyan szakosított hitelintézet, amelyre az alábbi szabályok vonatkoznak: nem gyűjthet betétet; pénzkölcsön nyújtását vagy jelzálogjog fedezete, vagy az állam készfizető kezességvállalása mellett végezheti; forrást alapvetően jelzáloglevelek kibocsátásával gyűjthet. Csak jelzálogbankok bocsáthatnak ki jelzáloglevelet!
A jelzáloglevél tulajdonképpen a hosszú lejáratú kötvényhez hasonlítható értékpapír, amely mögött minden esetben ingatlanfedezet áll. A jelzáloglevelek hosszú lejáratú értékpapírok, amelyek lehetnek fix, illetve változó kamatozásúak. Csoportosíthatjuk őket aszerint is, hogy bemutatóra vagy névre szólóak-e. A jelzáloglevelek által elérhető hozam jellemzően 1 %-kal meghaladja a hosszú lejáratú állampapírok hozamát.
A jelzáloglevelek kibocsátásának törvényi kereteit már 1997-ben megalkotta az Országgyűlés, ennek alapján a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) kezdte meg elsőnek a tevékenységét. Az FHB első (zártkörű) kibocsátására 1998-ban került sor, melyet számos nyilvános kibocsátás követett. Az elmúlt években két másik jelzálogbank is megkezdte működését (az OTP és a HVB (Unicredit) csoport tagjaként).
A jelzáloglevelek jegyzésében és másodpiaci forgalmában egyelőre az intézményi befektetők (biztosítók, vagyonkezelők, nyugdíjpénztárak) játsszák a főszerepet, azonban a várakozások szerint a magánszemélyek is aktívabb szereplőkké válnak majd ennek a piacnak. Az intézményi befektetőkön kívül állítólag főleg brókercégvezetők a vevői a hazai jelzálogleveleknek.
Az MNB ösztönzi a jelzáloglevél kibocsátást
A forintosítás új helyzetet teremt a bankok mérlegében, hiszen az elszámolás után a fennálló 2700 milliárd forint lakossági devizajelzáloghitel-állomány forintosításra kerül. Bár az átváltást követően már árfolyamkockázat nem terheli többé a lakossági ügyfeleket, azért jelentkezik kockázat a bankrendszeren belül, hiszen a bankokban a hosszú lejáratú forinteszközök állománya jelentősen megnő, ezzel emelkedik a lejárati eltérés a hitelek és azok forrásai között. E rendszerszintű probléma kezelésére az MNB új szabályozói eszköz bevezetését javasolja. Ez az új eszköz, a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM), amely a lakossági jelzáloghitel fedezete mellett kibocsátott forintértékpapírok és a jelzáloghitelek fedezetével nyújtott forintrefinanszírozási hitelek, illetve az éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint-jelzáloghitelek nettó értékének hányadosaként kerülne kiszámításra. A mutatónál kezdetben 15 százalékos minimumérték elvárást tervez az MNB meghatározni 2016 második felétől, ilyen szint mellett ugyanis a lejárati eltérésből eredő kockázat már érdemben mérséklődne bankrendszeri szinten, de egyúttal nem is késztetné a piaci szereplőket sokkszerű (túl gyors) alkalmazkodásra.
Tehát az MNB intézkedés hatására jelentős mértékben nőni fog a jelzáloglevelek kibocsátása, sőt további jelzálogbankok alapítása is várható.
A jelzáloglevél befektetés előnyeit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:
- magas hozamú,
- hosszú távú befektetés,
- másodlagos piaci forgalma biztosított, lejárat előtt is pénzzé tehető,
- TBSZ és NYESZ számlára helyezhető,
- így adókedvezmény érhető el
- alacsony kockázat az ingatlan fedezettnek köszönhetően
A jelzáloglevél mögött álló ingatlanfedezet a jelzáloglevelet birtokló befektető számára szolgál egyfajta garanciaként arra az esetre, ha a jelzáloglevelet kibocsátó hitelintézet nem tenne eleget tőke- és kamatfizetési kötelezettségének.
Abban az esetben tehát, ha egy jelzálogbank fizetésképtelenné válna, úgy a befektetők a hitelek fedezetéül felajánlott ingatlanok értékesítéséből jutnának pénzükhöz abban a sorrendben, ahogy a bejegyzések megtörténtek.
Mi a jelzáloglevél hátránya?
Nem is hátrány ez, hanem inkább egy szűrő: kinek éri meg jobban ez a befektetési lehetőség?
Annak, akinek nagyobb összeg áll rendelkezésére, hosszú távú befektetést keres, szinte teljesen biztos, hogy lejárat előtt nem kell eladnia a papírt.
Ugyanis az alacsony likviditás, forgalom miatt nem tudni, mikor, milyen áron lehet eladni a jelzáloglevelet. A papírokat rendszeresen aukciókon lehet megvenni, ahol többnyire a magánszemélyek is tehetnek ajánlatot.
Az eladás viszont a Budapesti Értéktőzsdén lehetséges, ahol ugyebár egyrészt brókerjutalékot kell fizetni (ez általában 1 % körül van), másrészt az ár is változik.
A vételi és eladási ajánlatok között pedig akár 1-3 százalékos különbség is lehet, tehát aki lejárat előtt akarja eladni értékpapírját, az könnyen bukhat rajta pár százalékot. Nagybefektetők, százmilliós tételben könnyebben egyezkedhetnek egymással, jobb árat és sokkal jobb brókerjutalékot alkudhatnak ki, a mezei kisbefektetőkre ez nem áll.
Befektetési, megtakarítási döntései előtt kérje segítségemet!
dr.Tatár Attila
E-mail cím: info@bankweb.hu
Telefonszám: 20/462-88-50.
