Márciusban a bruttó átlagkeresetek 6,6, a nettó 8,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,2, illetve 8,8 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetnövekedés az egy hónappal korábbi 6,6 és 8,2 százalék után – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A vállalkozásoknál a bruttó kerestek 6,0 százalékkal, a nettó keresetek 7,7 százalékkal, a költségvetési szerveknél 10,1, és 11,8 százalékos volt a bérnövekedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.
A keresetek emelkedésre a minimálbér és a garantált bérminimum idei 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt nagyobb a bruttóénál – fűzte hozzá a KSH jelentése.
A versenyszférában – a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál – tekintélyes, 65 ezres létszámbővülés ment végbe 2015 márciusához képest. Ez főként a vállalkozások munkaerő iránti kereslet-növekedésének, a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciónak, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhető – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
„Idén 5 százalékos bruttó bérnövekedésre számítunk, ami az adóváltozások miatt 6,6 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,7 százalékos nettó reálbér növekedésre számítunk” – írja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A bérnövekedés mértéke azonban ezt is meghaladhatja, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
Így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 6 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje – írja Suppan.
Az alacsony infláció és a nettó bérek emelkedése miatt a nettó reálbérek is jelentősen 7-8 százalékkal emelkednek. Ha ez tartóssá válik, akkor pedig nő az esélye annak, hogy a háztartások hajlandóak lesznek többet fogyasztásra költeni, ez pedig a GDP-re is kedvező hatással lesz.
Forrás: vg.hu
BankWeb kiegészítés:
Ilyen dolog a statisztika, az átlagot mutatja. Elfedi, hogy a magas jövedelműek keresnek többet, az alacsonyabb foglalkoztatásúak, szegények semmivel sem kerülnek jobb helyzetbe.
Érdekes dolog az is, hogy a bérek, jövedelmek esetében soha senki nem elégedett a jelenlegi helyzetével, szóval nem lehet olyan helyzetet teremteni, amelyben mindenki elégedett.
A kormány a 2017.évi költségvetés elkészítésénél, a folyamatos intézkedéseinél is egyértelművé tette, hogy a gazdagoknál hagy több pénzt (egykulcsos adó, stb.), presztizs beruházásokat finanszíroz és a szociális ellátó rendszereket, a szegénység mérséklését nem tekinti kiemelt feladatának. A közmunkára szánt milliárdok elviszik a pénzt, miközben valós átképzésekre, alacsony jövedelműek lakhatására, az elmaradott térségekre nem jut pénz.
Újra kellene gondolni, hogy mi fontos az országnak, mely intézkedések járnának az életszínvonal szélesebb körű emelkedésével. Nekünk kellene ezt újragondolni, közösen, nem a kormánytól, intézményektől várva a kész megoldást. Hol vannak a közös gondolkozáshoz, tervezéshez a szükséges „csatornák”, civil szervezetek, a demokratikus ellátórendszerek?
