KATA vagy EVA?

Eva vagy kata, melyik legyen? – egy kérdés, ami nem a párválasztásra, hanem adónemekre vonatkozik. A kormány az egyéni vállalkozóknak és a mikrovállalkozásoknak szeretné megkönnyíteni az életét. Az érintetteknek december 20-ig kell bejelenteniük.

“Már több mint tíz éve tanítok angolt egyéni vállalkozóként. Mostanában 200 ezret számlázok havonta a megtartott óráim után, amiből lejön 60 ezer a tb-re, plusz a 37 százalékos eva. Alig marad zsebben valami. Éves adóbevalló vagyok, a könyvelőm tanácsára a végén már nem is vallottam be az összes számlát, bízva abban, hogy ilyen kis összegeknek nem mennek utána. Most, hogy jön a kata, a könyvelőm szólt, hogy váltsak, ne kelljen adót csalni. 50 ezer forinttal minden kötelezettségemet letudhatom” – mondta a hvg.hu-nak egy harmincas angoltanárnő. A kisadózók tételes adójával (kata), melyet január elsejétől vezetnek be, jóval 100 ezer forint felett maradhat havi jövedelme. A kata úgy tűnik, hogy nem csak női névként lesz népszerű.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint mintegy félmillióan választhatják 2014-ig a jövőre startoló katát és a kisvállalati adót (kiva). A katát sokan az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alternatívájaként látják, mivel egy viszonylag nagyobb bevételi összegig alacsony összegű adót kell befizetni. A helyzet ugyanakkor nem ennyire egyértelmű, több esetben megérheti evában maradni.

Nézzük az EVA-t

Az eva szerinti adózást egyéni vállalkozók, egyéni cégek, korlátolt felelősségű társaságok, ügyvédi irodák és betéti társaságok választhatják. A bejelentkezés feltétele annyiban módosult idén, hogy a bevételi értékhatár 25 millióról 30 millió forintra emelkedett. Akkor lehet bejelentkezni az eva törvény hatálya alá, ha legfeljebb ennyi volt az árbevétel a 2011. évben, s ha ezt az adóévben sem lépte túl az adózó, valamint várhatóan 2013-ban sem fogja.

További változás volt a korábbi rendszerhez képest, hogy az eva kulcsa 30 százalékról 37 százalékra emelkedett 2012-ben. Emiatt érdemes volt felülvizsgálni a korábbi evásoknak, hogy jó-e nekik maradni vagy sem. Számítások szerint 17 százalékos költségarány alatt még továbbra is jó döntés lehet evázni.

A vállalkozók zsebében a 2011 évi 87,5 százalék helyett idén csak 80,01 százalék marad a nettó bevételből. Ebből kell kifizetni az egészségügyi járulékot, legalább a minimálbér másfélszerese után (139,5 ezer forint után) az iparűzési adót és a felmerülő költségeket.

Jön a KATA

Az egyéni vállalkozókra és a mikrovállalkozásokra szabott kata lényege, hogy a vállalkozások évi 6 millió forint árbevételig bejelentett főállású kisadózónál havi 50 ezer, főállásúnak nem minősülők esetén – pl. nyugdíjas munkavállalóknál – havi 25 ezer forint tételes adót fizetnek jövőre. (A tételes adó fedezi az szja-t, vállakozói szja-t, az osztalékadót, átalányadót, társasági adót, járulékokat, egészségügyi hozzájárulást, szociális hozzájárulási adót és egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást is). A 6 millió forint feletti bevétel 40 százalékát kell adóként befizetni. Ez a bevétel áfa nélkül értendő, hiszen a kisadózói kör alanyi adómentes.

A módosító indítványok nyomán a törvény most úgy szabályoz, hogy a katás vállalkozás által kibocsátott számlát a megrendelő (vevő) elszámolhatja. A szabály szerint ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül 1 millió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles, így kissé növekszik az adminisztrációs teher. További garanciális szabályként a későbbiekben a kisadózónak kell ilyenkor bizonyítania, hogy esetében nem színlelt munkaviszonyról van szó.

A kata hatálya alá bármikor szabadon be lehet jelentkezni az év folyamán, a vállalkozás a bejelentkezés utáni hó első napjától adóalany; az új cégek viszont azonnal bejelentkezhetnek.

Kinek éri meg váltani?

Azt önfoglalkoztató egyéni vállalkozóként vagy bt.-ként érdemes elgondolkodni a katába történő belépésen. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere szerint Bt.-ként ugyanakkor arra figyelni kell, hogy a bt.-ben nem csak a beltagot lehet a kata hatálya alá rendelni. Ha a beltag lesz katás – vagyis nincs munkaviszonyban -, akkor a kültagot viszont be kell jelenteni, mivel jelezni kell a hatóság felé, hogy a bt másik tagja katás vállalkozásban vesz részt. Ugyanakkor ha a kültagot bejelentik, akkor már számolni kell annak adóvonzatával is, így érdemes megfontolni, hogy mihez kezdjen egy bt a kültaggal.

Az alábbiakban pontokba szedtük, hogy mikor is éri meg eváról katára váltani. A főbb szempontok:

a kisvállalkozás bevétele a 6 millió forintot nem haladja meg (áfa nélkül), vagyis van egy stabil árbevétel,
ha mégis meghaladja az árbevétel a 6 milliós határt, akkor is csak kismértékben, mivel az efeletti bevételrészre már 40 százalékos az adó, hamar elveszik a kata előnye az evával szemben,
gyakorlatilag nulla költséget tudnak elszámolni a vállalkozások,
nincsen több bejelentett telephelyük,
alanyi adómentességet választott az általános forgalmi adó rendszerében,
a kisvállalkozó a saját eszközeivel dolgozik,
és széles a vállalkozás vevőköre.

A katát elsősorban a szellemi munkát végző mikrovállalkozásoknak – ahol egy személy végez részt a tevékenységben – érdemes igazán választaniuk, mivel döntően ők illenek bele ebbe a kategóriában, számukra nyújthat kisebb terhet a kata. Gyakorlatilag az önfoglalkoztató “kényszervállalkozók” azok, akiknek ez igazán vonzó lehet – emelte ki az RSM DTM adószakértője. Emellett pedig azok a kisvállalkozások is elgondolkodhatnak a katába történő átlépésen, akik megfelelnek a fenti kritériumoknak, de több telephelyük van. Az RSM DTM adótanácsadó cég egy kalkulátort is üzemeltet, mellyel ki lehet számolni, hogy melyik adózási formában lesz érdemes maradnunk jövőre.

A kata esetében ugyanakkor az adminisztráció során egy kisebb buktató is van. A BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadócég szerint november közepi elemzésében ugyanakkor rámutatott, hogy nem segítik az adórendszer átláthatóságát az új kisvállalkozási adók, mivel a kisvállalati adó (kiva) és a kata egy sor újszerű eljárást tesz kötelezővé. A kata esetében a kisadózói státust is fel kell tüntetni a számlán, a számlabefogadónak pedig szintén adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a katás számlák tekintetében, amire a könyvelési rendszert szintén alkalmassá kell tenni.

Úgy tűnik, hogy a kata népszerű lesz a szellemi szabadfoglalkozásúak körében, így példánkban a már említett egyéni vállalkozóként dolgozó magánnyelvtanár havi bruttó 200 ezres bevételét vesszük alapul a részletes számításnál. Az éves árbevétel esetében így 2,4 millió forint. Ebből lejön 600 ezer forint tételes adóként, iparűzési adóként pedig – az iparűzési adó számításánál az árbevétel 80 százalékát vesszük adóalapnak – 38 400 forint lehet maximum az éves összeg. Így havonta 53 200 forint lesz a levonandó összeg alaphangon, míg az eva esetében ez ekkora bevételnél körülbelül 140 ezres befizetést jelent (adó, járulékok, iparűzési adó).

Mint a fenti példa is mutatja, ekkora bevételből sok adózó az evás rendszer esetében legálisan nem tud megélni, hiszen összesen 60-65 ezer forintjuk maradna havonta, így trükközésre kényszerülnek. Nem csoda, hogy elég gyakran vesztik el az ilyen vállalkozók a számlatömbjüket, vagy egyszerűen csak bíznak abban, hogy ilyen kis bevételnél nem zargatja őket az adóhivatal. A kata elvben segíthet ezeknek a munkavállalóknak a “kifehérítésében”, mivel most ők döntően féllegálisan tevékenykednek, így megérheti nekik beszállni az új adófajtába. Ugyanakkor inkább a 6 milliós bevételi határ közelében érheti meg igazán a katát választani, mivel hiába növekszik a kisvállalkozás árbevétele, marad a havi 50 ezres tételes adó megfizetési kötelezettség, így minél alacsonyabb az adóalap, annál nagyobb arányban kell befizetni a tételes adót.

Forrás: hvg.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal