Kelendőek a jelzáloglevelek

Csaknem 390 milliárd forintnyi jelzáloglevelet dobtak piacra négy hónap alatt. A bankok és a külföldiek elkapkodták a papírokat, amelyeknek a kamata már alig valamivel haladja meg a magyar állampapírokét.

Ismét ezermilliárd forint fölött van a jelzáloglevelek állománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint március végére 1071,8 milliárdra hízott a volumen, miután tavaly decembertől kezdve csaknem 390 milliárd forintnyi hitelpapírt bocsátottak ki a hazai jelzálogbankok. A mennyiség tovább nőhet, hiszen egyre nagyobb a kereslet a hitelpapírokra, amelyekből még most is viszonylag kevés van a piacon, hiszen a csúcson, 2009-ben 2 ezermilliárd forint fölött volt az állomány. Tavaly novemberben viszont már a 700 milliárd forintot sem érte el, s ezzel 14 éves mélypontra jutott.

Az elmúlt hónapok gyors volumennövekedése mögött elsősorban az MNB egyik szabályozása áll: a hitelintézeteknek április 1-jétől meg kell felelniük az úgynevezett jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóról (JMM) szóló szabályozásnak, vagyis a jelzáloghitelekhez legalább 15 százaléknyi jelzáloglevél-forrást kell biztosítani. Nem is meglepő ezek után, hogy a decembertől április 1-jéig kibocsátott hitelpapírok döntő részét a bankok jegyezték le, csaknem 280 milliárd forintnyival növelve az állományukat. A K&H Jelzálogbank például 64 milliárd forint értékben zárt körben bocsátott ki papírokat a K&H Bank számára.

Jutott a jelzáloglevélből más pénzügyi cégeknek is, az alapkezelők nem egészen 22 milliárd, a biztosítók pedig csaknem 12 milliárd forintnyi jelzáloglevelet vásároltak négy hónap alatt. „Bizonyos portfóliókban jobb jelzáloglevelet tartani, mint állampapírt, mivel ezeknek 20-40 bázisponttal magasabb a kamatuk” – magyarázza Bakos Ádám, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A jelzáloglevelek fő hibája az állampapírokkal szemben, hogy eléggé illikvidek, ezért a vagyonkezelők ezeket inkább a passzívan kezelt portfóliókban tartják. Az állampapírokhoz képest 20-40 bázispontos felár persze nem sok, a fokozott banki kereslet miatt ilyen alacsonyak most a jelzáloglevelek kamatai. A lakosságnak nem is kell ez a befektetés, a kisbefektetők még 3 milliárd forintot sem tartanak ilyen hitelpapírban.

A külföldi vagyonkezelők viszont márciusban lecsaptak a frissen kibocsátott értékpapírokra. Náluk mostanában alig volt magyar jelzáloglevél, február végén például csupán 14,1 milliárd forint volt az állományuk. Márciusban azonban csaknem 77 milliárd forintnyit vettek, ezzel kétéves csúcsra ugrott a külföldieknél lévő volumen. Mindehhez hozzájárulhatott az is, hogy egyre jobb minősítést kapnak a magyarországi jelzáloglevelek. A hazai jelzálogbankok közül a legjobb besorolással az Erste rendelkezik.
Forrás: vg.hu

Főbb kulcsszavak: befektetési alap, Hitel termék, Lakástámogatás (CSOK), Pénzügyek Cimkék: , , , ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások