A használatban lévő készpénz értéke az elmúlt három évben soha nem látott szintre emelkedett Magyarországon. Ezek előállítására súlyos milliárdokat költ az MNB.
A forgalomban lévő készpénz értéke októberben elérte a 4158 milliárd forintot, amely 1500 milliárd forintos növekedés 2013 eleje óta. A készpénzhasználat ismert hátrányai mellett (nem biztonságos, nem értéktartó) arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek legyártása költséges.
A készpénzgyártás költségeiről az MNB éves jelentéseiből állnak rendelkezésre információk, így a legfrissebb adat csak 2014-es, de már abból is látszik, hogy nőttek a ráfordítások az egy évvel korábbihoz képest. Igaz, az elmúlt években tett intézkedéseknek köszönhetően 2011 óta mérséklődtek a kiadások.
Tavaly a bankjegy- és érmegyártásra összesen 4,8 milliárd forintot költött a jegybank, szemben a 2013-as 3,9 milliárddal. A növekedés mögött egyrészt a bankjegyek iránt megnövekedett igény, másrészt az érmék gyártási költségének emelkedése állt. Az egyes bankjegyek és érmék gyártási költségére vonatkozóan a legfrissebb adat 2013-as, amely szerint a papírpénzeket bruttó 57, az érméket 32 forintért nyomták.
Mivel idei adatok még nem állnak a rendelkezésünkre, nem lehet pontosan tudni, hogy a 10 és 20 ezres cseréje milyen költségnövekedést eredményezett. Azt azonban az MNB elmondta lapunk kérdésére, hogy a fejlesztett bankjegyek gyártási költsége a jelenlegi ráfordításnál alacsonyabb lesz, így tehát – az aktuális bankjegykeresleti értékek függvényében – a bankjegycsere által generált „extra” ráfordítások hosszú távon megtérülhetnek.
Az ugyanakkor beszédes lehet az idei évi adatokra vonatkozóan, hogy 2014 végén a készpénzállomány összértéke 3736 milliárdot tett ki, amelynél már a 2015. októberi is 11 százalékkal magasabb.
Az MNB pénzgyártásra 2009-ben 7,5 milliárdot, 2008-ban pedig 6,5-öt fordított. Az 1-és 2 forintosok hatása itt látszik, ugyanis 2007-ben, a bevonás előtt még 8,8 milliárd volt a teljes költség. Az MNB éves jelentésében meg is jegyzi, hogy a két kis pénz az érmeverés költségeinek közel felét tette ki.
Összességében az látszik, hogy 2010-ben elindult a takarékoskodás a készpénzzel, viszont az elmúlt években újból növekedésnek indultak az MNB költségei, amely annak következménye, hogy sokkal jobban szeretjük kézbe fogni pénzünket, mintsem elektronikus formában vagy egy plasztikkártyával kezelni azt.
Forrás: napi.hu
