Kevesebbet szexelünk?

Az állampárt megpróbálta uralni a hálószobákat is, ám ez nem mindig sikerült, sőt a politikai szabadság hiánya miatt sokan épp a szexualitásban vezették le fölösleges energiájukat a Kádár-rendszerben – állítja Tóth Eszter Zsófia, akinek Szex és szocializmus címmel jelenik meg hamarosan a Murai Andrással közösen írt kötete.

Olvasási nehézségek az EU-ban. Minden ötödik 15 éves alig tud olvasni. Miért volt sok abortusz a 70-es években? Valódi levelekre válaszolt-e a szexológus az Ifjúsági Magazinban? Mit gondolt a rezsim a prostitúcióról vagy a nudizmusról? Interjú a könyv szerzőjével..

hvg.hu: A szocialista időszakban valóban többet szexeltünk, és többet nevettünk rajta?

Tóth Eszter Zsófia: Igen. Ezt inkább az NDK-ról mondták, de igaz volt Magyarországra is. Az NDK-ban kicsit más volt a helyzet, mert ott az állami ideológia része volt, hogy azok a szabadságkörök, amiket az emberek nem kaptak meg a politikában, azt megkapták a szexualitás szabadságában. De a magyar rendszert is lehet úgy interpretálni, hogy a sajtó- és a szólásszabadság hiánya miatt az emberek a fölösleges energiáikat a szexualitásban vezették le: viszonyokba bonyolódtak, félreléptek. A fiatal magyar baloldali értelmiségiek kommunái is részben ezért jöttek létre.

hvg: Hogyan lehetne a legjobban leírni a szocialista állam és az intim szféra viszonyát?

T. E. Zs.: A szocialista erkölcs azt jelentette, hogy teljesen átvették azokat a tanokat, amelyeket Marx, Engels és Lenin vallott e témában. A hivatalos beszédmódban ezek közül leginkább azt emelték ki, hogy a szexualitás tere a házasság, ezért a házasság előtti szex nem annyira kívánatos, továbbá nem szabad elválni, egyben kell tartani a családot. Mivel mindez szorosan köthető a második világháború előtti világ erkölcsiségéhez, ezért a magyaroknak nem jelentett különösebb nehézséget a szocialista erkölccsel azonosulni.

 

hvg.hu: Miért gondolta úgy a paternalista állam, hogy az elvtársaknak még a hálószobáját is ellenőriznie kell?

T. E. Zs.: A szexualitás uralásának hátterében alapvetően népesedéspolitikai megfontolások álltak. Különböző határozatokkal vagy a fogamzásgátló tabletták tiltásával a népességfogyás korlátozása volt a cél.

hvg.hu: A magyar népesség ennek ellenére drasztikus fogyásnak indult a 60-as évektől. Ennek mi volt az oka?

T. E. Zs.: Leginkább a családszerkezet átalakulása. Amíg a második világháború előtt a gyerek elsősorban munkaerőt jelentett a család számára, a háború után a boldogság szimbóluma lett. Ahogy a fogyasztás egyre inkább előtérbe került, az emberek is egyre önzőbbek lettek, már nem nagyon vállaltak két-három gyereknél többet. A gyes bevezetése és a Ratkó-gyerekek szülőképes korba érése a népességfogyást valamelyest enyhítette.

hvg.hu: Azt írja a kötetben, hogy „a népesség fogyását nemzethalálban vizionálók a rendszerváltással sem nyugodhattak meg”. Ez ma is komoly probléma. Mennyiben beszélhetünk a Kádár-kori tendenciák továbbéléséről, mai folytatásáról?

T. E. Zs.: Abból a szempontból van folytonosság, hogy már a szocialista időszakban is sok volt a válás, a csonka család, a nagycsaládok egyre inkább nukleáris családdá alakultak. A családtámogatás a rendszerváltás után is erős maradt, azonban az egyedülálló szülőket akkoriban sem támogatták. Azonban a szingli életmód rendszerváltás utáni terjedése ma nagyban hozzájárul a népességfogyáshoz.

hvg.hu: A könyvből kiderül, hogy a 60-as, 70-es években évente átlagosan 140-180 ezer abortuszt hajtottak végre. 2012-ben mindösszesen 36 ezer abortuszt végeztek Magyarországon. Hogyan érdemes ezeket a számokat értelmezni?

T. E. Zs.: 1956 előtt a legnépszerűbb védekezési forma a megszakított közösülés volt, ami viszonylag sok nem kívánt terhességet eredményezett. 1956-ban, részben szovjet minta nyomán liberalizálták az abortuszt Magyarországon. A könyvben részletesen írunk az abortuszbizottságok működéséről. A korabeli lakásínség például sokszor döntő tényező volt abban, hogy valaki elvetette a gyermekét. Az abortuszok viszonylag magas számához az is hozzájárult, hogy az akkori óvszerek sem voltak olyan megbízhatóak és jó minőségűek, mint a maiak. Továbbá hiába tették elérhetővé a különböző fogamzásgátló tablettákat, például az Infecundint, a Bisecurint, később az esemény utáni tablettát, a Postinort, a nők nem szívesen szedték ezeket, mert féltek tőlük: a kellemetlen hormonális hatásoktól, a hízástól, a szőrösödéstől, az egészségkárosodástól.

 

hvg.hu: A kötetben külön fejezetet szentelnek a szexualitás és a Kádár-korban felnőtt kamaszok kapcsolatának. Ehhez többek között a Kádár-kor meghatározó médiumát, az Ifjúsági Magazint hívták segítségül.

T. E. Zs.: Az Ifjúsági Magazinnak egyrészt egyértelmű célkitűzése volt, hogy a hivatalos erkölcsi elvárásoknak megfelelő fiatalokat neveljen. Ez leginkább azt a romantikus képet sugallta a lányok felé, hogy a nászéjszakán adják oda a szüzességét a férjüknek. Ezen kívül a lap vállalta a szexualitásról való beszéd hiánypótló szerepét. Visszanézve érdekes, hogy az újságírók mennyire nem rendelkeztek az ehhez szükséges szókinccsel. Például az orális szexre nem volt megfelelő terminológiájuk, ezért jobb híján furulyázásnak nevezték. A lap munkatársai ugyanakkor a 70-es években felkérték szerzőnek a kor neves pszichológusait, például Ranschburg Jenőt, aki a saját rovatában meglehetősen haladó kontextusban írt például a maszturbációról vagy a homoszexualitásról.

hvg.hu: Az Ifjúsági Magazinban szereplő olvasói levelek valódiak voltak?

T. E. Zs.: A kor sajtónyilvánosságát ismerve ez abszolút jogos kérdés. A kötet miatt készítettem interjút az egykori szerkesztőkkel, és ők azt mondták, ha akartak volna, sem lett volna értelme fiktív leveleket gyártani, mert rengeteg izgalmas levelet kaptak, amik a legkülönbözőbb problémákról szóltak.

hvg.hu: A könyvben egy fejezet szól a Kádár-kori prostitúcióról is. Ebben azt írják, hogy a hivatalos álláspont szerint, míg a Horthy-korban a nők megélhetési okokból váltak kurvákká, addig a szocialista időszakban azok, akik nem akartak dolgozni, de fényűzően, luxuskörülmények között akartak élni. Nyilván ez egyáltalán nem fedte a valóságot.

T. E. Zs.: Természetesen nem. Hiába zárták be a bordélyházakat, volt egyfajta folytonosság: a lányok többnyire a Rákóczi térre kerültek, ahonnan sosem tűntek el. A levéltári források szerint ugyanazzal a háttérrel rendelkező lányok lettek prostituáltak a Horthy-korban és a Kádár-korban is. Például intézeti lányok, vagy fiatal, városba bevándorlók, akik elvesztek a városi élet forgatagában. A szocialista erkölcsbe, beszédmódba ez nem illeszkedett, ezért mondták, hogy a dologtalan, lusta, luxuséletmódra vágyók lettek prostituáltak.

hvg.hu: A rendőrség egyrészt viszonylag tehetetlen volt a prostitúcióval szemben, másrészt nem is tettek túl sokat ellene: a részükről egyfajta jóindulatú elnézés volt jellemző.

T. E. Zs.: Akárhogy is harcolunk ellene, prostitúció van, volt, és lesz is. Ezért is volt jóindulatú elnézés, mert lehet, hogy a rendőr és a kurva már 15 éve nagyon jól ismerték egymást. Az is nagyon érdekes, hogy a rajtakapott kuncsaftokat nem büntették, csak a lányokat. Mivel gyakran házas emberek jártak ki a Rákóczi térre, ha lebuktak, később ezzel zsarolhatták őket. De a legtöbbször a szocialista erkölcsre jellemzően próbálták meg nem történtté tenni az aktust.

hvg.hu: A kötetben ír két prostitúcióval kapcsolatos közismert történetről: az egyik a gyeses csajok esete, akik azok az unatkozó lakótelepi anyukák voltak, akik bordélyházat üzemeltettek a panelben. A másik a Gerbeaud cukrászda férfi prostituáltjai. Ezek megtörtént esetek vagy városi legendák?

T. E. Zs.: A Gerbeaud történet egyértelműen városi legenda. A gyeses csajok történetét sem sikerült bebizonyítani, de én például el tudom képzelni, hogy ez megtörtént eset.

hvg.hu: A másság kérdése is fölmerül a kötetben a Makk Károly Egymásra nézve című filmje ürügyén. Ebből az derül ki, hogy míg a leszbikusság a Kádár-korban a tűrt kategóriába tartozott, addig a férfiszerelem teljes mértékben tiltott volt. Miért?

T. E. Zs.: Ennek történelmi okai vannak. Ha visszamegyünk egészen Szapphóig, azt látjuk, hogy a férfi-férfi felállásnál, a nő-nővel mindig is elfogadottabb volt. Míg minden férfinak az a vágya, hogy lásson két nőt egymással, ez visszafele már nem feltétlenül igaz. Ezen túl a Kádár-korban mindennek hátterében megint csak a népesedéspolitika állt: a férfi-férfi kapcsolatból nem lesz gyerek, de egy leszbikus nőnek, attól, hogy a nőkhöz vonzódik, még lehet gyereke. Takács Mária és Borgos Anna Eltitkolt évek című kötetéből, amely Kádár kori leszbikus életutakat követett végig, az derül ki, hogy akkoriban sok leszbikus nő vállalt gyereket, aminek érdekében hajlandó volt még házasságot is kötni.

hvg.hu: Az 1985-ös tragikus szépségkirálynő-választás története is önálló fejezetet kapott a könyvben. Nekem ez kissé kilóg a kötet tematikájából.

T. E. Zs.: Ez a téma elsősorban azért került bele, mert ez volt az első alkalom a szocialista időszakban, amikor a női testtel kapcsolatos elvárások megjelentek a nyilvános térben. Korábban egyáltalán nem volt elfogadott, hogy 16 és 26 év közötti hajadonok fürdőruhában mászkáljanak a televízióban, a képeik megjelenjenek az újságokban. Bár én inkább a megértésre, mint az emlékállításra törekvő történész vagyok, szerettem volna a szépségkirálynőnek emléket állítani. Ráadásul a Magyarország Szépe választás egy jellemző látleletet ad a Kádár-korról, arról a 80-as évekbeli világról, amikor már feltűntek kétes, prevállalkozói figurák. A döntő macsó zsűrije abszolút látlelete az akkori társadalomnak: a részeg izsáki TSZ elnök, a Don Juan-szerű híres színész, a külpolitikai újságíró. A témát másrészt a verseny körüli botrányok, Molnár Csilla öngyilkossága miatt sem akartam kihagyni.

hvg.hu: A botrányok, a tragédia ellenére miért nem szüntették be a versenyt?

T. E. Zs.: Molnár Csilla csak 16 éves volt, amikor megnyerte a versenyt, de hiába ment az országos felháborodás, hogy a szépségkirálynő-választáson induló lányok menjenek vissza az iskolapadba, az állam akkor már nem volt annyira erős, hogy a versenyt betiltsa, másrészt nem akart elesni attól a komoly anyagi bevételtől, amivel a verseny járt.

hvg.hu: Egy éven át interjúzott Molnár Csilla egykori szerelmével, Futács Károllyal, aki 30 év után először beszélt a tragédiáról. Közelebb került a 1985 óta megválaszolatlan kérdéshez, Molnár Csilla öngyilkosságának okához?

Marketing Commandó. Október 4-én Budapesten először kerül megrendezésre a III. KKV Marketing Expo.T. E. Zs.: Nagy szerencse volt, hogy sikerült találkoznom Futács Károllyal, aki ugyanúgy vállalkozó, mint akkoriban: panziót üzemeltet a Balatonon, éttermei vannak Budapesten. Kiderült, hogy Károly megírta az emlékiratait, hamarosan meg is fogja jelentetni ezeket egy kötetben. Csilla öngyilkosságára a mai napig nincs egzakt válasz, és nem is lesz. Az öngyilkosságoknál sokszor amúgy is nehéz megtalálni a magyarázatot. Az ő esetében ez hirtelen felindulás lehetett: valószínűleg nem akart meghalni, csak szerette volna figyelmeztetni a környezetét mindarra, ami nem tetszett neki. Például az édesapja zsarnoksága, és arra is, ahogy hirtelen kiemelték a hétköznapokból. Ő szeretett volna továbbra is ugyanaz a hétköznapi diáklány maradni, de nem engedték neki. Ha valóban meg akart volna halni, nem gyógyszert vesz be, hanem más, biztosabb módszert választ. Ha időben kiérnek hozzá a mentők, talán még ma is élne.

hvg.hu: A kötet egy vidámabb témával, a korabeli nudista mozgalom bemutatásával zárul, amit hivatalosan 1985-ben engedélyeztek Magyarországon. A magyarországi nudisták lázadók voltak, vagy egyszerűen az egészségkultúra egyik típusának hódoltak?

T. E. Zs.: Míg a német kultúrában mindig is megvolt a szép test kultusza, Magyarországon, kompország jellegéből is fakadóan, sokáig egyáltalán nem volt elfogadott, hogy emberek meztelenül fürdőzzenek a strandon, és ezt élvezzék is. Már a 60-as években léteztek ugyanakkor a nudizmusnak magyar élharcosai, például Streitz Gusztáv mérnök. De még a 80-as években is jó nagy adag bátorság kellett a meztelen strandoláshoz, mert Délegyházán a rendőrök igazoltatták és szétkergették őket. A nudista mozgalomnak szerintem mindenképpen volt lázadás konnotációja. Az egyik interjúalanyom mesélte, hogy élete legjobb szeretője az a férfi volt, akivel a délegyházi nudista strandon találkozott. Szóval annak a szexuális töltetét sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor emberek együtt meztelenkednek. Természetesen a magyar mozgalomban is ugyanúgy megjelent a németekre jellemző meztelenséggel összekapcsolt természetfilozófia, test- és egészségkultúra.

Forrás: hvg.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal