Kezdődik az adóügyi adatcsere

Január 1-jétől indul a globális, automatikus adóügyi információcsere második szakasza, melynek keretében a bankok elkezdik gyűjteni az ügyfeleik adatait, hogy azokat majd 2017-től továbbíthassák a nemzeti adóhivatalok felé. Összeszedtük, mit kell tudni erről a mechanizmusról és mi lehet a teendője, ha van külföldi bankszámlája.

Az úgynevezett automatikus adatcsere-egyezmény második szakasza 2016. január 1-jétől indul. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb külföldön lévő magán és céges számláról is tudomást fog szerezni az adóhivatal 2017. január elsejétől. Az adatokat viszont a pénzintézetek már a jövő év elejétől gyűjtik, miután a bankoknak és biztosítótársaságoknak kötelező jelleggel le kell jelenteniük a magánszemély illetékes adóhivatalának, ha van bankszámlája vagy visszavásárlási értékkel bíró biztosítása – ez az információszolgáltatás nemcsak a számla létére, hanem az azon található összegre is kiterjed.

Az adatcsere szempontjától meg kell különböztetni az új (2015. december 31. után nyitott) és a régi számlákat. Az új számlák esetén ugyanis automatikusan vizsgálni kell, hogy van-e adatszolgáltatási kötelezettség, ha igen, akkor az értékhatár nélkül fennáll mind magánszemélyek, mind pedig jogi személyek számlái tekintetében – mondta el lapunk kérdésére Dezső Róbert, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Régi számlák esetén viszont különbséget kell tenni magánszemély és szervezet számlája között. Az egyezmény értelmében a magánszemélyek esetén értékhatár nélkül küldenek adatokat a számlákról a pénzintézetek – azaz itt minden esetben történik adatszolgáltatás, ha egyezményes országban van a számlatulajdonos adóilletékessége -, 1 millió dollár feletti egyenlegnél viszont az azonosítási kötelezettségek szigorúbbak – emelte ki a szakember.

Dezső Róbert szerint a jogi személyek által nyitott bankszámlák esetén az adatszolgáltatás során figyelembe kell venni, hogy aktív vagy passzív számláról van-e szó. (A főszabály szerint egy számlatulajdonos akkor minősül aktívnak, ha jövedelmének többsége nem úgynevezett passzív jövedelmekből – kamatok, osztalék, bérleti díjak, jogdíjak, stb. – származik.)

Függetlenül azonban attól, hogy egy jogi személy számlatulajdonos aktív vagy passzív, főszabály szerint csak 250 ezer dollárt meghaladó egyenleg felett kell egyáltalán vizsgálni a cég bankszámláját, kivéve, ha a helyi, nemzeti jogszabályok ennél alacsonyabb értékhatárt határoznak meg. Vagyis előfordulhat, hogy egyes országok bankjai/biztosítói már akár ezer dolláros számlákat is vizsgálnak – mutatott rá a szakember.

Amennyiben azonban a számla egyenlege meghaladja a 250 ezer dollárt, úgy aktív számlatulajdonos esetén a számlatulajdonos adatait jelentik a jogi személy adóilletősége szerinti államnak, passzív számlatulajdonos esetén pedig ezen felül még az úgynevezett “controlling person” – azaz gyakorlatilag a tényleges tulajdonos – személyét is fel kell deríteni, és ennek adóilletősége szerinti államnak is adatot kell szolgáltatni.

Bár a szigorodó szabályok alapján úgy tűnik, hogy tényleg vége a nagy adóelkerüléseknek – legalábbis annak a módszernek, hogy az adóhivatal elől külföldi számla nyitása révén “bújik el” az adózó, az azonban még nem világos, hogy az adóhivatal is készen áll-e a várható hatalmas adatdömpingre, azaz arra, hogy a kapott adatokat milyen módon és mennyi idő alatt tudja a hivatal feldolgozni. Ez azonban még nem lehet elégséges indok arra, hogy ha van valakinek külföldi számlája, akkor ne foglalkozzon a kérdéssel.

Dezső Róbert ugyanis arra is rámutatott, hogy amennyiben a kapott adatok alapján akár csak gyanúja is felmerül annak, hogy nem fizetett adót, úgy az adóhatóság bármikor ellenőrzést indíthat az adott magánszemély ellen. Ebben az ellenőrzésben az adatcsere során nyert információ csak egy – bár valószínűleg nagyon nagy súlyú – bizonyíték lehet, így a rajta kapott adózó esetleg abban bízhat, hogy az adótartozása már elévült.

Amennyiben a külföldi számla tulajdonosa úgy dönt, hogy az új, kötelező adatcsere miatt – lévén az adóhivatal úgyis tudomást szerez a magán és céges külföldi számlákon lévő bejelentetlen összegekről leghamarabb 2017-ben – most szeretné feltüntetni (“utólag” bevallani) az adóbevallásában, akkor azt csak önrevízió keretén belül tudja jogszerűen megtenni – mutatott rá Dezső Róbert, aki azt is hozzátette: ezzel egyben azt is beismeri, hogy a jövedelmet a keletkezésekor nem vallotta be. Így a gond tehát sokak számára most az, hogy az adóhatóság olyan pénzről szerez tudomást, amit korábban, amikor megszerezték, nem vallottak be – vélekedett.

 

A nemzetközi piacon megjelentek olyan megoldások is, ahol a vagyon kezelését egy nagy, trust-szerű konstrukcióban végzik. Ez azonban rendkívül drága és nagy bizalmat is feltételez a szolgáltató irányába – mutatott rá a szakember. Dezső Róbert ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénz nem-egyezményes országba történő mozgatása csak átmeneti megoldás lehet, és könnyen meg is hiúsulhat, ha pénzmosás gyanúja miatt a bank befagyasztja a bankszámlát.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is megkerestük kérdéseinkkel, ám cikkünk megjelenéséig az adóhivataltól nem érkezett válasz.

Kik adták már be a derekukat és kik nem?
A Crystal Worldwide szakembereinek – a kiszamolo.hu pénzügyi blogon megjelent – írása szerint az osztrák és svájci bankok csak 2017-től gyűjtik az adatokat, de Liechtenstein már 2016-tól. Ha a bankszámla olyan országban van, amely nem tagja a globális és automatikus adóügyi információcserét bevezető körnek, akkor automatikusan továbbra sem érkezik majd információ a külföldi bankszámláról. Ugyanakkor megjegyzik, hogy pár kivétellel az összes klasszikus (és diszkrét) korábbi offshore pénzügyi központot is sikerült rákényszeríteni az adatszolgáltatásra. Többek közt a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Ciprus, Málta, Gibraltár, Guernsey, Jersey, Mauritius, Belize, Grenada, a Szent Vincent és Grenadine szigetek, valamint Panama is automatikusan jelenteni fog a bankszámlák tulajdonosairól. Hongkong, Makaó, Szingapúr, Dubai, Oroszország, Szerbia, Montenegró és többek közt Kína viszont még nem adta be a derekát. Ázsiáról viszont érdemes tudni, hogy Dubaiban, Szingapúrban, Hongkongban, Makaóban és Kínában roppant nehéz bankszámlát nyitni.
Forrás: napi.hu

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások