A brókercégek után maradt károk kifizetésének döntő része a nagybankokra hárul majd. Több mint a negyedét az OTP fizetheti ki, a K&H-é lehet a számla 15 százaléka, az Erste és a Raiffeisen is több mint 10 százalékkal részesülhet belőle, de a két állami bankra is komoly terhek hárulnak.
Több mint 230 milliárd forintos terhet jelenthet összesen a pénzügyi szektornak a most csődbe ment három brókercég után fizetendő kártalanítás. A Befektetővédelmi Alap (Beva) tavalyi éves jelentése szerint a Buda-Cashnél eltűnt értékpapírok után 17,6 milliárd, a Hungária Értékpapírnál feltárt visszaélések miatt pedig 3,6 milliárd forint céltartalékot kellett képezni. A Quaestornál csak a kötvényekkel voltak gondok, a fiktív kötvények utáni kártalanításra 153,8 milliárd forintot fizethet ki hamarosan a Beva, de a valódi kötvények tulajdonosait is kártalanítaniuk kell a pénzügyi cégeknek egy másik alapon keresztül, ami további 58,6 milliárd forintjukba kerülhet.
A még talpon maradt Beva-tagok állják a cechet, ráadásul jelenlegi befizetéseik arányában. Tavaly valamivel több mint egymilliárd forintnyi tagdíjat fizettek a pénzügyi cégek az alapba, az idén azonban, tekintettel a nemrég elrendelt pótbefizetésre, a tagdíjak összege megközelíti a 2,6 milliárd forintot. A korábbi évek befizetései alapján a quaestorosok kártalanítása a legnagyobb részben az OTP-re hárul majd.
Tavaly az OTP-csoport csengette ki a Beva-tagdíjak 26,65 százalékát, több mint 285 millió forintot, az idén, ha hasonló arányban fizetnek, 650-700 millió forint körüli összeggel járulhatnak hozzá az alaphoz.
Az OTP után a K&H következik a díjfizetők rangsorában. A hitelintézet és leányai tavaly 158,4 millió forinttal járultak hozzá a Beva vagyonának gyarapításához, ami azt jelenti, hogy a kártalanítás terheinek csaknem 15 százaléka rájuk hárulhat. A dobogón ott áll még az Erste is, amely csoport szinten 127 millió forint Beva-tagdíjat fizetett tavaly, de a Raiffeisen is mélyen a zsebébe nyúlhat majd a kártalanítás idején tavalyi, 109,4 milliós befizetése alapján. A legnagyobb Beva-befizetők között van még az UniCredit, a CIB, az MKB és a Budapest Bank is, a két állami bank összesen majdnem 100 millió forintnyi tagdíjat fizetett tavaly. Összességében véve a hét hazai nagybank fizetheti majd ki a kártalanítás 87 százalékát, és a számla körülbelül tizedét rendezhetik az állami bankok.
A Bevának tavaly mindössze 15 olyan tagja volt, amelyik akkora biztosított letéti állománnyal rendelkezett, hogy a minimálisnál nagyobb tagdíjat kellett fizetnie. Ezek közül kettő, a Buda-Cash és a Quaestor már nem tagja az alapnak. A tagdíj eddig a biztosított letétek 0,45 ezreléke volt, ezt azonban akár 3 ezrelékig is emelheti az alap – ha ez megtörténik, valószínűleg több kisebb brókercég, amely eddig a minimum 2 millió forintos tagdíjat fizette csak, szembesülhet díjnövekedéssel. A nagyon kicsik – néhány százmillió forintos ügyfélletétet tartók – talán megússzák ezt, hiszen a hatályos törvények szerint a 2 millió forintos minimumdíjat nem lehet tovább emelni. A magas minimumdíj miatt egyébként éppen ők voltak azok, akik arányosítva eddig is többet fizettek az alapba.
Az OBA-nál is magas a számla
A Quaestor a Bevánál, a Buda-Cash viszont az Országos Betétbiztosítási Alapnál (OBA) hagyott gigantikus számlát a többi piaci szereplőre. A Buda-Cash érdekeltségébe tartozó DRB-csoport bankjaiban összesen 121,8 milliárd forintnyi betét volt, ebből 103,3 milliárdra volt kártalanítási kötelezettsége az OBA-nak.
Ennek kifizetésére az alap az OBA éves jelentése szerint 107,116 milliárd forintnyi likviditási kölcsönt kapott a jegybanktól. Ennek visszafizetését júniusban zártkörű kötvénykibocsátással oldották meg, amelyben négy bank, az MKB, az OTP, az Erste és a Takarékbank vett részt. A kötvények, amelyeknek a tőkéjét és kamatát az OBA tagjai fizethetik vissza, 2022-ben járnak majd le, és a kamatuk bubor plusz 1,5 százalék.
Forrás: vg-hu
