A kínai energiapolitika változása

Néhány éve elképzelhetetlen adatot közölt a pekingi statisztikai hivatal: 2014-ben csökkent az ország szénfelhasználása. Ma már Kína fekteti be a világon a legtöbbet az alternatív energiaforrások kihasználásába. Tavaly a magyar GDP-vel összemérhető összeget költöttek erre a célra.

Van egy nagy hasonlóság Nagy-Britannia és Kína között: mindkét ország ipari forradalmának legfontosabb energiahordozója a szén volt – kezdi a kínai energiaipar változását bemutató cikkét a BBC. A szigetországban 1983-ban, a nagy bányászsztrájk előtt érte el a csúcsát a szénkitermelés évi 119 millió tonnával. Kína ennél sokkal nagyobb játékot játszik.
Az óriási ázsiai ország szénfelhasználásának csak az éves növekedése majdnem akkora volt, mint a teljes brit kitermelés a csúcson. Kína csupán 2,6 százalékkal bővítette kitermelést a 2012-eshez képest, amikor négymilliárd tonna szenet hoztak a felszínre.

Mínusz 2,9 százalék

A füstös energiahordozó nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ázsiai ország 2007-ben – megelőzve az USA-t – a világ legnagyobb a szén-dioxid-kibocsátójává vált. Ha folytatódnak a jelenlegi trendek, akkor néhány éven belül kétszer annyit ereszthetnek a levegőbe az üvegház hatású gázból, mint az Egyesült Államok. Volt olyan időszak, amikor hetente állt üzembe egy új szénerőmű az országban – mindezek alapján nem véletlen, hogy a kínai energiaipar a környezetvédők rémálma.

Ennek tükrében igencsak meglepő adatot közölt a pekingi statisztikai hivatal: 15 éve először 2014-ben 2,9 százalékkal csökkent az ország szénfelhasználása, ami egy százalékkal mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást. Eddig úgy tűnt, soha nem ér véget a növekedés, most azonban talán kezdhetünk arról beszélni, hogy Kínában is elérte a csúcsát a szén felhasználása.

Nem szívják tovább

Az elemzők véleménye ugyan megoszlik arról, hogy valóban túl vagyunk-e csúcson, ám az tény, hogy az elmúlt időszak óriási változást hozott a pekingi kormány környezetvédelmi politikájában. Mostanra szembe kerültek azzal a környezeti válsággal, amelyet az európai országok 50-150 évvel korábban éltek át. A lakosság a továbbiakban nem képes és nem is hajlandó elviselni azt a brutális légszennyezést, időnként elviselhetetlen szmogot, amelyet főként a szénerőművek használata és a gyors motorizáció okoz.


A nagyobb képrét kattintson!

Nagy szellőztetés

A szénfelhasználás csökkenése a GDP-növekedés lassulása mellett az alternatív energiaforrások terjedésének köszönhető. Ma már Kína fekteti be a legtöbb pénzt a zöldenergiába, ezen belül elsősorban az áramtermelés új alapokra helyezésébe. Az elmúlt tíz évben több mint 400 milliárd dollárt költöttek el erre a célra – ez az összeg három-négy év magyar GDP-jének felel meg. Kína vezeti a Bloomberg New Energy Finance rangsorát, amely az alternatív energiára fordított befektetések alapján listázza az országokat.

Elemzők szerint ma már az áramtermelés negyede vagy szélfarmoktól, vagy vízerőművektől, vagy napenergiából származik. A szakértők és a laikusok már nem arról vitatkoznak, hogy szükség van-e az alternatív energiaforrások felhasználására, hanem arról, hogyan lehetne a legjobban kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek ebben az új, gyorsan növekvő erőforrásban rejlenek. Folytatni kell a zöldenergia-befektetések ösztönzését és a lakosság felvilágosítását arról, milyen előnyei vannak az újfajta energiaforrásnak.

Ma már ott tartunk, hogy a távoli provinciákon is élni akarnak az energiahordozó-váltás lehetőségével. Van olyan régió, ahol elkezdték leállítani a legrégebbi, legfüstösebb szénerőműveket, amelyek termelését zöldenergiával váltják ki.

Zöldenergia-befektetések 1.
Ország 2014 (Mrd dollár)
Kína 89,491
USA 51,770
Japán 41,342
Nagy-Britannia 15,229
Németország 15,229
Kanada 8,971
India 7,937
Brazília 7,864
Franciaország 7,017
Hollandia 6,727
Forrás: BBC

Nincs megállás

Korai lenne készpénznek venni, hogy a világ második legnagyobb gazdasága megindult a szén teljes leépítésének útján. A következő évtized közepéig ez az energiahordozó marad a kínai gazdaság fő energiaforrása, az éves fogyasztás bőven hárommilliárd tonna felett lesz. Ha a gazdaság növekedése gyorsulna, akkor jó ez jó eséllyel újra felpörgetné a szénerőműveket is.

Ugyanakkor ma már elmondhatjuk, hogy ez visszatérés legfeljebb átmeneti lehet. A kínai városok elviselhetetlen levegője a legkomolyabb katalizátora az átalakulásnak, amely hosszabb távon visszaszorítja a szén felhasználását.

Zöldenergia-befektetések 2.
Ország 2004-2014 (Mrd dollár) Kapacitás (MW)
USA 447,642 121 660
Kína 427,617 224 788
Németország 244,949 86 946
Japán 189,188 32 679
Olaszország 103,436 8 774
Nagy-Britannia 101,030 23 346
Spanyolország 100,038 23 014
Brazília 78,943 22 552
India 72,828 36 753
Franciaország 56,931 9 191
Forrás: BBC

Forrás: napi.hu

 

BankWeb kiegészítés:

Amennyiben érdeklik az energetika, megújuló energia, fosszilis tartalékok kérdésköre, akkor jöjjön el a Befektetői Iskola előadására.

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások