A bankbetétekből hihetetlen mértékben áramlik ki a tőke – látva a hangyányira apadt hozamokat. A banki ügyintézők áldásos munkájának köszönhetően a legtöbb pénz a befektetési alapokba vándorol. Nézzük meg, hogy ezek az alapok mennyire jó befektetési termékek.
Egy elemzést már készítettem korábban a befektetési alapokról, azt itt találja. Ez 2012.áprilisában készült, akkor az összes alap 39%-a volt veszteséges és a nyereségesek közül 19% 1-2%-nál nagyobb hozamot nem volt képes elérni. Most ennél azért egy kicsit jobb a kép.
Ismét a Bamosz oldalát használtam az elemzésnél, és az egy éves hozamokat vizsgáltam meg.
Az egyes alap típusok teljesítménye
Változatlanul a likviditási alapok a leginkább népszerűek, ide áramlik a legtöbb pénz. Ezek biztonságosak, de a hozam sajnos nem magas. Különböző állampapírokba és banki betétekbe fektetik a pénzt, kétségtelen előnye, hogy bármikor lehet kivenni és befizetni pénzt, de a betéti kamatoknál inkább kicsit kevesebbet hoznak. (USD és EUR alapoknál évi 1%, HUF alaponál 3-5%)
A kötvény alapok szintén népszerűek, a hozamuk is rendkívül jó volt az elmúlt évben, de sajnos a következő évben inkább rossz teljesítményre lehet ezeknél az alapoknál számítani. (Rövid alapoknál 1.7-11.6% között, a hosszúaknál 9.5-12.9% között alakultak az éves hozamok, egy volt közöttük veszteséges.)
A tőkevédett alapok lennének hivatottak a biztonság megteremtésére, de ezek között is találtam pár veszteségest a több mint száz alap közül. Itt a hozamok mínusz 3.3 és 25.1% között oszlottak meg, látható, hogy azért ezek komolyabb nyereségre ritkán képesek. (Meg kell fizetni a tőkevédelem árát.)
A vegyes alapokkal kapcsolatban szoktam a legkritikusabb lenni – hiszen itt a legnagyobb az alapkezelő rugalmassága. Mentségükre legyen mondva, hogy az 51 alapból csak egy volt veszteséges. A hozamok nem voltak túl magasak, a csúcs egy 18.8%-os hozamú alap volt messze kiemelkedve a 10% alatti hozamúak közül.
Az ingatlan alapokkal nem is foglalkozom, ezek még mindig veszteségesek, talán csak az Erste alapja emelkedik ki a mezőnyből. Az árupiaci alapoknak is betett az arany áresése, a 8 alapból csak egy volt minimális mértékben nyereséges. A származtatott alapoknál is mind veszteséges volt egy évet vizsgálva.
Nagyon divatosak az abszolút hozamú alapok, bár a 65 darabból tíz volt veszteséges. A hozamok itt mínusz 32.8% és 27.2% között oszlottak meg. Ennyit a divatról….
Elméletileg a részvény alapok a legkockázatosabbak, azonban az elmúlt évben több tőkepiac is jól teljesített, így az alapok 27%-a volt csak veszteséges (főleg török, orosz, indiai, latin-amerikai és feltörekvő piaci érintettségű alapok). A legmagasabb hozam sem volt több 26%-nál, de a legtöbb alap alig hozott 10% alatti hozamot. Hát ezért a hozamért ilyen magas kockázatot szerintem nem volt érdemes vállalni.
És még egy időpontban megnéztem az alapok 1. éves teljesítményét:
BAMOSZ 2014.február
- Pénzpiaci alap: 3-4% hozam
- Kötvény – rövid: 2 db veszteséges, 9,1% a legjobb hozam, 3-4% átlag
- Kötvény – hosszú: 1 db veszteséges, 9,3% a legjobb, átl. 7%
- Vegyes – óvatos: Concorde 13,2%, átl. 5-7%
- Vegyes – kiegyensúlyozott: 2 db veszteséges
- Részvény alap: 49% veszteséges
- Tőkevédett: 12% veszteséges, 12% volt 10% feletti hozamú
- Abszolút hozamú: 16% veszteséges, 15% volt 10% feletti hozamú
- Ingatlan alap: 50% veszteséges
- Árupiaci alap: 9 db-ból 7 db veszteséges
- Származtatott: 10 db, mind nyereséges
És akkor nézzünk kicsit frissebb adatokat is. 2017. januári helyzet. Ismét az egy éves hozamokat vettem alapul:
- likviditási alapok: 5 db volt veszteséges, egy tudott 1% feletti hozamot és jellemzően 0,5% alatt teljesítettek, ami a költségek levonását követően veszteséget jelent.
- kötvény alapok: a rövid alapoknál 2 veszteséges volt, 2-3% az átlagos hozam, a hosszúaknál 2 lengyel piaci alap volt veszteséges, általában 2-5% a hozam.
- tőkevédett alapok: 13% veszteséges, 52% hozama 5% alatt, 35% pedig az 5% felett záró alapok aránya.
- vegyes alapok: 4 volt veszteséges, az átlagos hozam 2-4% között van. A dinamikus alapok teljesítettek jobban, azonban sok alapnál még nem volt éves adat.
- ingatlan alapok: 4 volt veszteséges, 18% tudott 8% feletti hozamot.
- árupiaci alapok: egy volt veszteséges, többnek volt 20% feletti a hozama (korábbi veszteségek után most tér magához a piac).
- származtatott alapok: mind veszteséges volt egy évet vizsgálva.
- abszolút hozamú alapok: 8 volt veszteséges, 80%-uk 5% alatti hozamot produkált.
- részvény alapok: ez jó időszak a tőzsdéken, csak 8 db volt veszteséges, 15% pedig 35% feletti, 31% 20% feletti hozamot termelt. Van ilyen is, azonban ne feledjük, hogy milyen kockázat, mekkora áringadozás áll e mögött a teljesítmény mögött.
- abszolút hozamú alap: 12 veszteséges, (8%), 5% feletti hozamra 37%-uk volt képes.
A fenti elemzések alapján ismét megerősödött bennem az az érzés, hogy a kockázatmentes alapokat nem éri meg vásárolni, mert azt a pici hozamot, amit képesek termelni, a banki költségek (pénzmozgatás árát is idevéve) felemésztik. A kockázatos alapoknál viszont olyan nagy a teljesítmény szórása, hogy ekkora kockázat felvállalását nem javaslom. Nincs arányban a hozamlehetőség a kockázattal! A futamidő végtelenbe nyújtása pedig értsük meg végre, hogy nem a legjobb kockázatkezelési megoldás – bármennyire is ezt ajánlják az alapokat értékesítők.
Összefoglalás
Elárulom, hogy miért nem szeretem a befektetési alapokat:
- Magas és nem nyilvános a költségük (TEK évi 2-6% között).
- Túl nagy a vagyonkezelő szabadsága, félek, hogy ezzel vissza is élnek.
- A legtöbb alap típusnál nagy kockázatot vállalunk – amivel többnyire nem is vagyunk tisztában.
- Nincsenek nyilvános, ellenőrizhető tőkevédelmi megoldások, a vagyonkezelőre van minden bízva.
- A nehezen tervezhető kockázat mellett már csak a hozamot nehezebb előre valószínűsíteni. Többnyire magas kockázat mellett alacsony hozamot kapunk.
- A fenti időszakok hozamai nagyon eltérőek – ami a teljesítmény erős hullámzását vagyis, a VALÓS kockázatot mutatja. Ne bízzuk a szerencsére, hogy jókor és a jó alapot fogjuk venni, inkább válasszunk más terméket!
Keressen meg és segítségére leszek a megfelelő befektetés kiválasztásában.
dr.Tatár Attila
