Lehman Brothers: 5 éve kezdődött

A Lehman Brothers a legnagyobb csőd volt az amerikai vállalatok történelmében. Veszteségei a mai napig kísértenek.

A cég már csaknem 37 milliárd dollárt visszafizetett a hitelezőknek és 2016-ig még további 28 milliárd dollárt fog kifizetni többek között magyaroknak is, hiszen különböző alapokon keresztül hazánkban is számos magánember bukott a vállalat csődjén.

A Lehman volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, egyben a világ vezető brókercége. A 158 éves New York-i cég korábban már számos krízist, például az 1800-as évek vasúti csődjeit, majd az 1929-33-as nagy gazdasági világválságot is átvészelt, 2008-ban azonban a nemfizető adósok, és az ő hiteleikkel fedezett értékpapírok árfolyamának összeomlása végül bedöntötte.


A csőd közvetlen oka az volt, hogy a Lehman nem tudta kifizetni a Barclays és a Bank of America követeléseit, a két cég pedig nem volt hajlandó tovább tárgyalni az adósságok átütemezéséről. Távolabbról nézve a vezérigazgató, Richard Fuld tehető leginkább felelőssé, mivel a vállalatot ő tette a másodlagos (subprime) jelzáloghitelek piacának legnagyobb szereplőjévé. A Lehman bocsátotta ki a legtöbb másodlagos jelzáloggal fedezett értékpapírt.

2006-ig az amerikai ingatlanárak emelkedése együtt járt azzal, hogy a hitelezők folyamatosan lazítottak a hitelezés feltételein és kétes anyagi helyzetű adósok is hitelt vehettek fel, sokszor szinte önrész nélkül. Majd csökkenni kezdtek a lakásárak és a piacok elkezdték beárazni a hitelek vissza nem fizetésének kockázatát. Így a jelzáloghitelekhez kapcsolódó értékpapírok ára is csökkent. A befektetők és az alapok beszüntették a strukturált hiteltermékek vásárlását, így azok a kibocsátó bankok mérlegében maradtak, másodpiacuk pedig gyakorlatilag eltűnt.

Az amerikai subprime jelzálogpiaci problémák tehát már 2006-ban egyértelművé váltak. Az addig szárnyaló lakásárak csökkenni kezdtek és egyre csak szaporodak a hírek a törlesztési nehézségekről, a fizetésképtelenség terjedéséről. 2007 közepéig azonban mindezt elszigetelt problémaként fogták fel, és a szakértők sem számoltak igazán azzal, hogy ez a pénzügyi szektorra is átterjedhet és ráadásul nemcsak az Egyesült Államokat érinti.

Az első ébresztő pofont a Bear Stearns befektetési bank likviditási nehézségei jelentették (két alapja elvesztette teljes vagyonát), amely azonnal pánikrohamot indított. Az európai érintettséget pedig a francia BNP Paribas három befektetési alapjának megrendülése tette elsőként egyértelművé 2007 augusztusában. A bankból néhány nap alatt kétmilliárd eurót menekítettek ki a megriadt betétesek. Az amerikai FED, az Európai Központi Bank és a japán jegybank heteken belül elkezdett pénzt pumpálni a pénzpiacokba.

Ez azonban már késő volt ahhoz, hogy a drasztikus bizalomvesztésnek útját állják, és végső soron ez a bizalmatlanság tetőzött a Lehman csődjével.

A 2008 augusztusában még 20 dolláron is forgó Lehman-részvények a csőddel egy pillanat alatt gyakorlatilag értéktelenné váltak. A világ tőzsdéin évtizedek óta nem látott eladási hullám söpört végig. A New York-i tőzsde irányadó indexe, a Dow Jones mutató 11 500 pontról egy hónap alatt 8 400 pontra zuhant, 2009 márciusában pedig már csak 6 600 pont körül forgott az index, tehát alig több mint fél év alatt a részvényárak átlagosan értékük csaknem felét elvesztették.

A csőd által felerősített, addig soha nem tapasztalt bizalmatlanság és kockázatkerülés söpört végig a világon. Mivel senki nem bízott senkiben, és – miután Amerika hagyta bedőlni az egyik legnagyobb bankját – már az állam biztosan segítő kezére sem lehetett alapozni, a bankok még magas kamatok mellett sem voltak hajlandók kölcsönözni. A fejlemények a kockázatos piacokat, ide értve a feltörekvő tőzsdéket és államokat érintették a legrosszabbul. Így például Magyarország is csak egy 20 milliárd eurós IMF-EU-hitelkerettel tudta elkerülni az államcsődöt.

A Lehman csődjével a hitelminősítők is sokat veszítettek. Az addig élet-halál uraként tisztelt intézményekre igen rossz fényt vet, hogy a Lehman besorolása egészen a csőd napjáig elsőrendű, „A+” volt.

Az egykor nagynevű Lehman Brothers bank haláltusája nem tartott sokáig, a versenytársak gyorsan ráugrottak a koncra. Felosztották maguk között mindazt, ami a cégből megmaradt. A legnagyobb falat a csőd bekövetkezésében aktív szerepet játszó Barclaysnek jutott, ide értve a 960 millió dolláros, manhattani központi épületet is. A maradék ingóságokat végül elárverezték. A londoni Christie’s aukciósházban végül azt a táblát is leütötték, amely korábban a Lehman londoni irodáját díszítette.

Forrás: FN24

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal