A lengyel öszödi beszédről

Megrázta Lengyelországot a héten kiszivárgott lehallgatási botrány, ami mögött szombat esti cikkek szerint akár az ellenzék vezető ereje, Kaczyński pártja is állhat, de vannak, akik az oroszokat sejtik a történtek hátterében.

Többen előrehozott választásokat követelnek a lengyel központi bank vezetője és a belügyminiszter közötti beszélgetés hangfelvétele miatt. Tusk miniszterelnök nehéz helyzetben, a zloty árfolyama zuhant, a befektetők csak találgatják, milyen következménye lesz a varsói vacsorának.


Azt ismerik, hogy a bankár és a miniszter beszélget, hogyan segíthetnek Lengyelország gazdaságán? Nem, ez nem egy vicc, hanem az ország rendszerváltás utáni legnagyobb lehallgatási botránya. Donald Tusk miniszterelnök meg nem nevezett külső erőkről, míg a lengyelek egy része egyenesen az oroszok kormánybuktató, titkosszolgálati akciójáról beszél, miközben senki sem zárta ki az előrehozott választások lehetőségét.

Az ügyben aztán szombat estére érkezett az újabb fordulat: a legfrissebb, a lengyel ügyészség által hivatalosan meg nem erősített információk szerint a botrány mögött a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság pártja és a botrányt kirobbantó Wprost újságírója is állhat. Ha ez igaz, akkor egyszerre kerülhet kínos helyzetbe a kormány és az ellenzék, az egész lengyel politikát megrengetheti a botrány.

Egy vacsorával kezdődött

Sikamlós viccektől volt hangos tavaly júliusban a lazac- és szardellahegyektől roskadozó asztalt körbeülő társaság a varsói kormányépületektől nem messze található Bagoly és Barátai étterem szalonjában. Sok vodka is lecsúszott azon a forró júliusi éjszakán, amelyről még akkor senki nem tudta:
a modern, demokratikus Lengyelország újkori történelmének legnagyobb botrányát alapozták meg a résztvevők.

A párbeszéd a Lengyel Nemzeti Bank feje, Marek Belka és a lengyel kormány belügyminisztere, Bartłomieja Sienkiewicz között zajlott, és éppen arról egyeztek meg, hogy a lengyel központi bank besegít a kormánynak, ha a pénzügyminisztert megbuktatják. Néhány napja a beszélgetést a Wprost hetilap nyilvánosságra hozta. Szerdán a szerkesztőséget rendőrök szállták meg, hogy lefoglalják a még ki nem szivárogtatott hanganyagot.

A botrány kirobbant, a lengyelek pedig most három okból dühösek:

  1. politikai nyomásra sérült a lengyel nemzeti bank függetlensége
  2. a rendőri fellépés miatt sérült a sajtószabadság elve
  3. a lehallgatási botrány sértette a magánélethez való jogot

Bronislaw Komorowski lengyel elnök és maga Donald Tusk sem zárta már ki egy előrehozott választás kiírásának lehetőségét csütörtökön, amennyiben nem sikerül helyreállítani a kormány iránti bizalmat. Szerdán előrehozott választásokról beszélt a kisebbik koalíciós partner, a Lengyel Néppárt is. Az ellenzék pedig az ügy kirobbanása óta
Belka, a miniszter és az egész Tusk-kormány lemondását követeli.

De hogyan sodródott bele a a kelet-európai régió demokratikus és gazdasági átalakítás szempontjából éllovasának számító Lengyelország egy ilyen kritikus helyzetbe?

A Tusk-kormány a közvélemény-kutató intézetek felmérése szerint sem állt túl jól: az ellenzék vezető ereje, a jobboldali-populista Jog és Igazságosság Pártja (PiS) beelőzte, így Tusknak nem maradt más választás, változtatott kabinete összetételén, amitől azt várta, hogy majd új impulzusokat visz a kormányzásba. A liberális-konzervatív kormányának húsz miniszteréből hetet visszahívott.

Jacek Rostowski székébe a miniszterelnök végül a Lengyelországban legtehetségesebb közgazdásznak és makroökonómiai szakembernek tartott 38 éves, apolitikus hírében álló Mateusz Szczurek közgazdászt nevezte ki pénzügyminiszternek.

Bejött Tusknak a kormányátalakítás, a miniszteri cseréről szóló döntést egyöntetűen dicsérték a közgazdászok és a politológusok is. Sőt, a májusi Európa Parlamenti választásokon a Tusk-kormány, ha nem is nagy fölénnyel, de legyőzte a közvélemény-kutatások alapján az addig győztesnek kikiáltott Jog és Igazságosság pártját.

A felszín alatt…

„Őszintén szólva, amennyiben a második félévben nem gyorsul fel a gazdasági növekedés, az probléma” – nyelt le egy szardellát Belka bankelnök. Sienkiewicz belügyminiszter eközben a lazacok fölött aggodalmaskodott, szerinte a lengyel állami költségvetés rossz állapota segíthet a Kaczyński-pártnak megnyerni az országgyűlési választásokat. A belügyminiszter ezután javaslatokat fogalmazott meg, hogyan javíthatnak a költségvetés állapotán:
„Nyilvánvalóan vásárolhatunk bizonyos mennyiségű államkötvényt, igaz, nem közvetlenül a pénzügyminisztérium aukcióján, de például a nemzeti bankon keresztül”, – de ezért Rostowskinak mennie kell.
Rostrowski egyébként abban az időben sokat kritizálta Belkát, szerinte a jegybank nem folytatott elég aktív politikát. A lehallgatott beszélgetésen Belka arról is tájékoztatta a belügyminisztert, hogy a pénzügyminisztérium nem működik kellően együtt a jegybankkal.

Ráadásul Lengyelországban, ellentétben az Egyesült Államoktól és Japántól, a nemzeti bank nem vásárolhat közvetlenül államkötvényeket, ezzel segítve az államot. Bár nem bizonyított, hogy a pénzügyminiszter leváltása összefüggésben lenne a nyilvánosságra hozott felvétellel, most sok lengyel úgy gondolja: a tavaly novemberi minisztercsere egyik fontos előjátékának lehettek fültanúi.

A felvétel nyilvánosságra kerülése után Tusk kutyaszorítóba került. A zloty árfolyama azonnal zuhanni kezdett,
a nemzetközi befektetők csak tippelni merik, milyen következménye lehet a varsói vacsorának.
Az amúgy is hangos ellenzéki tiltakozáshoz csatlakozott a lengyel szabadpiaci reformok atyjának tartott Leszek Balcerowicz is. A köztiszteletben álló közgazdász szerint Belka kijelentései megsértették a Lengyel Nemzeti Bank függetlenségét.

Ki a hunyó?

Mindenki azt találgatta, ki hagyta, hogy a lengyel állam magas rangú képviselőit valakik lehallgassák, illetve további kínzó kérdés, hogy az elkövetők mindezt törvényesen vagy törvénytelenül hajtották végre. A titkosszolgálati szervek Lengyelországban is a Belügyminisztérium fennhatósága alá tartoznak. Nem teljesen világos a botrány kirobbanásának időpontja sem, a felvétel a májusi EP-választás előtt is létezett, annak kikerülése jelentősen ronthatta volna Tusk esélyeit az EP-választásokon.

A lengyel közvélemény egy része az orosz titkosszolgálatra gyanakszik, mivel a lengyel kormány meglehetősen harcias álláspontot képviselt az ukrán-orosz válságban. A botrány döntően befolyásolhatja Radosław Sikorski külügyminiszter és Moszkvát keményen kritizáló EU-diplomata karrierjét is, pedig nemrég jelölték az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára.

A szerdai szerkesztőségi incidens után a Tusk-kormány felszólított mindenkit, hogy segítsenek az illegális lehallgatásokat kivitelező bűnözők beazonosításában. A nyomozók vizsgálnak egy olyan szálat is, miszerint két másik lengyel nagyvárosban is hasonló technológiával hallgattak le vezető politikusokat ismeretlen személyek, de további részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

Forrás: index.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal